Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
2 KÖZÉLET 2017. ÁPRILIS 22., SZOMBAT Tünetek jelezhetik a hirtelen szívleállást MAGYARORSZÁG A hirtelen szívleállások egy része azért következik be, mert sokan figyelmen kívül hagyhatják a potenciálisan életmentő figyelmeztető jeleket, amelyek órákkal, napokkal vagy akár hetekkel előrevetítik a bajt - írja a HáziPatika. Az új kutatás rámutat, hogy a középkorú betegek fele átéli ezeket a jeleket. Általában mellkasi fájdalomra vagy légszomjra panaszkodtak a szívmegállást megelőző időszakban. A szívinfarktusnak szövődménye lehet a hirtelen szívhalál, de a köznapi nyelven gyakran szívrohamként emlegetett infarktus nem mindig végződik halállal. Néha minden előjel nélkül sújt le, de gyakran már hetekkel korábban jellegzetes előjelei lehetnek. A tüneteket komolyan kell venniük a betegeknek, hívják a mentőket, mielőtt összeesnének. Ekkor van a legtöbb esélyük, hogy túléljenek egy ilyen esetet. Fontos, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a szívpanaszokat, egy súlyos esemény lehetséges jeleit, abban a hiszemben, hogy csak emésztési zavaruk van. Ha valakire az éjszaka közepén légszomj és mellkasi fájdalom tör rá, jobb, ha nem próbálja otthon kibekkelni. A szívmegállás kockázatát növelheti egy korábbi szívinfarktus, szívkoszorúér-betegség és bizonyos örökletes betegségek, amelyek befolyásolják a szívverést. Azok az emberek, akiknél ismert a magas kockázat, beültetett defibrillá- tort kaphatnak, amely visszatéríti a szívet a megfelelő működéshez. A szívmegállás közegészségügyi probléma, fontos, hogy egy járókelő is tudja, mi a teendő, hogyan kell segíteni. MW . a Már a primőrökben sincs több kemikália, minta szezonális zöldségekben! P ■ ■ X héjat! | Ezeknek ne egye a Bizonyos szermaradékokat mosással sem lehet eltávolítani. A citrusfélék héját növényvédő és gombaölő szerekkel kezelik, ráadásul gyakran viasszal is bevonják ezeket a gyümölcsöket, hogy így is tartósítsák őket. Emiatt ezeket a vegyszereket még nehezebb, vágy nem is lehet lemosni róluk. Ezért csak olyan citrusfélének reszelje le a héját, amelyen feltüntették, hogy kezeletlen. Ha sokat kell szállítani, az almát, a körtét és a nektarint is hasonlóképpen kezelik. Éppen ezért, ha ezek a gyümölcsök külföldről származnak, inkább hámozza meg őket, a héjukat ne fogyassza el! nimmam Magyarországon igen szigorú rendszerben ellenőrzik a vegyszerek használatát, a határértékek is kevésbé megengedőek, mint máshol Az oldal fotói: Shutterstock Évente hárommillió tonna zöldség és gyümölcs terem hazánkban, és csupán néhány olyan eset van, amikor káros vegyszermaradványt tudnak kimutatni bennük. Fábos Erika A friss zöldségekben, gyümölcsökben előfordulhatnak növényvédő- szer-maradékok, bármilyen termelésből - legyen az hazai vagy nem hazai, szántóföldi vagy üvegházas - származnak. Korábban a primőr árukban' valamivel nagyobb volt a növény védőszer-maradékok előfordulásának kockázata, de napjainkban a termesztéstechnológiák fejlődésével ezek az áruk is éppolyan biztonságosan fogyaszthatok, mint a szabad földön termesztettek. Az elmúlt években nagyon sokat változott a növényvédelmi rendszer, a többség átállt az integrált növényvédelemre, nemcsak vegyszert, hanem biológiai módszereket is alkalmaznak. Ennek köszönhető, hogy az a régi igazság, hogy primőrökre érdemes odafigyelni, mert gondot jelentenek a vegyszerek miatt, már nem igaz. Evek óta nem találtak közöttük olyat, amelyikben több kemikália lett volna a megengedettnél. A magyar rendszer kivételesen szigorú. Több ellenőrzési pontot tartalmaz, az európai országokénál, de a határértékek is kevésbé megengedőek, mint máshol. Az unió országaiban valaki elvégez egy 20 órás tanfolyamot, és bármilyen vegyszert megvehet és alkalmazhat. Nálunk ellenben ez 80 órás oktatáshoz vagy felsőfokú végzettséghez kötött. Magyarországon 1967 óta növényvédelmi mérnökök irányítják ezt a munkát, de a környezetvédelem szempontjából és filozófiájában is sokkal fejlettebb a hazai rendszer. Növényorvosi szolgálatnak nevezik és országosan kiépült hálózata van, és olyan is csak nálunk létezik a világon, hogy növényorvosi vény. Bizonyos vegyszereket csak ezzel adnak ki, ugyanúgy, mint a gyógyszereket a patikában. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara országos növényvédő- szer-használati szokásokat elemző felméréséből kiderült, hogy a földművesek folyamatosan és szakszerűen használják a növényvédő szereket. Tarczali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke szerint a legfontosabb, hogy az integrált növényvédelem egyre elterjedtebb legyen, miáltal a kémiai szerek használata minimálisra csökkenthető, úgy, hogy más fizikai, biológiai eljárásokkal egészítik ki. Évente 2,8-3 millió tonna zöldség és gyümölcs terem hazánkban, és csupán néhány olyan eset van, amikor valami vegyszerma rád vány t tudnak kimutatni belőlük, a vizsgált termékek 57 százalékában nem is volt kimutatható. Az esetek nagy részében az EU-n kívüli országból érkezett zöldségben, gyümölcsben találtak határérték feletti kemikáliákat. Az EU-n kívüli országokból beérkező élelmiszerek 6,5 százalékában volt az engedélyezett határértéket meghaladó növényvédőszer-mara- dék, szemben az uniós tagállamok 1,6 százalékos arányával. Emiatt is jobban járunk, ha hazait választunk, és meg is tehetjük, hiszen a hazai piacon fellelhető zöldség és gyümölcs 70 százaléka itthon terem, mindig van miből választani. A forgalomba kerülő zöldségeket, gyümölcsöket a növényvédőszer-mara- dékok kimutatására rendszeresen ellenőrzik. Ha szermaradékot csak határérték alatti mennyiségben mutattak ki az élelmiszerből, akkor biztosan nem jár kockázattal a fogyasztása. A határértékek az egészségügyi kockázat legkisebb mértékénél is alacsonyabban vannak megállapítva, így ha normál mennyiségben mégis ilyen terméket fogyaszt, akkor sem betegedhet meg tőle. Háztartásonként száz kiló élelmiszer kerül a kukába Túl sok ennivalót dobunk ki feleslegesen a szemetesbe MAGYARORSZÁG/EU Évente 88 millió tonna élelmiszer kerül a kukába az Európai Unióban, amiért elsősorban a háztartások és a feldolgozóipar felelős, miközben az EU területén minden tizedik ember nem jut rendszeresen megfelelő minőségű élelmiszerhez - áll az Európai Parlament környezet- védelmi bizottságának jelentésében. Európában a brit háztartások pazarolják el a legtöbb ételt, hetente csaknem hat kilo1 Mérje meg, mennyi élelmiszert dob ki - ha tudatosan törődik ezzel, kisebb lesz a felesleg. 2 Tervezzen előre: milyen étkezések lesznek, hányán lesznek, lesz-e ideje főzni, mit szeret a család? 3, A hazavitt élelmiszert tárolja megfelelően, mert különben gramm élelem végzi ott a kukában, ezzel családonként évi 210 ezer forintnyi élelmiszert pazarolnak el. A veszendőbe menő élelem 80 százaléka nem kellene hogy a kukában végezze. Nyugat-Európában és Amerikában négyszer annyi élelmiszert dobnak ki, mint hazánkban. Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szóvivője azt mondta: Magyarországon háztartásonként 100 ki- lónyi élelmiszer megy a kukákgyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Fagyasszon le minden olyan, romlandó élelmiszert, amit nem tud időben felhasználni! Rendszeresen vizsgálja át a kamrát és a hűtőt! Használja fel a közeli lejáratú termékeket! Használja fel a maradékokat is! ba, főként gyorsan romlandó húsáru és tejtermékek. Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozunk. Ahogy haladunk Európa fejlettebb része felé, egyre nagyobb a pazarlás. „A fejlődő és a gazdaságilag elmaradott országokban is az a jellemző, hogy inkább az élelmiszerlánc elején, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban veszik el az élelmiszer nagyobb része - mondta Sczígel Andrea. - A kevésbé korszerű Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még jó, a megbámult gyümölcsökből remek turmix készíthető. Ha nincs más lehetőség, és ki kell dobni, legalább komposztáljon! Forrás: Élelmiszerbank Egyesület géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a termelés során keletkező veszteségek. Ahogy egyre fejlettebb egy ország, úgy ez egyre kisebb, a fogyasztóknál viszont egyre emelkedik a pazarlás. Problémát jelentenek a túl nagy elővigyázatossággal meghatározott lejárati dátumok és a szükségtelen túlvásárlás is. Sok étel még fogyasztható, amikor a szavatossági idő lejárta miatt kidobják, csak azért, mert már nem elég gusztusos vagy nem bíznak benne.” A megtermelt élelmiszer közel fele vész kárba mindenütt a világon. Hozzávetőleg négy- milliárd tonna élelmiszert termel a világ évente, ennek mintegy 30-50 százaléka -1,2-2 milliárd tonna - soha nem jut el az emberek gyomrába. Eközben világszerte 842 millió ember éhezik, ami a globális népesség 12 százaléka. Fábos Erika Tippek a pazarlás ellen Ne dobja ki! A megbámult banánból turmix is készíthető lenne b A \ * A t i 1
