Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-20 / 91. szám

BELFÖLD y 2017. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK Jobbik-vezető: az erdélyiek megvehető indiánok MAGYÁRÖRilÁGNem érdemel­ték meg a kettős állampolgár­ságot a határon túli magya­rok - írta Szávay István job- bikos országgyűlési képvise­lő közösségi oldalára Szotyo- ri-Lázár Zoltán. A szolnoki lobbik-szervezet elnöke sze­rint az erdélyi magyarok kö­rében „még a magyarorszá­ginál is nagyobb mértékű az elhülyülésre hajlamosság”. Szotyori szerint „...az erdélyi magyarság nagyobb része - az észak-amerikai indiánok­hoz hasonlóan - megvehető egy marék üveggyönggyel. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt.” Szotyo­ri kijelentéseit Szávay István kedveléssel jutalmazta. A jobbikos vezető azután ra­gadtatta el magát, hogy az er­délyi Borbély Zsolt Attila poli­tológus, a Jobbik volt európai parlamenti képviselőjelölt­je bírálta a párt politikáját és személyesen Vona Gábor elnö­köt. Borbély szerint kimeríti a nemzetárulás fogalmát a lobbik azzal, hogy kiáll az amerikai milliárdos, George Soros budapesti egyeteme mellett. Az egyik hozzászóló azt üzente a politikusnak, hogy szégyellje magát. Szotyori azonban bocsánatkérés he­lyett úgy fogalmazott: „Ma­guk odaát nem szent tehenek, akiket nem lehet kritizálni, hanem sajnos egy elbutulásra fokozottan hajlamos massza. Tisztelet a kivételnek.” Szotyori a Magyar Idők megkeresésére azt mondta: véleményét, amelyet bevallá­sa szerint magánszemélyként fogalmazott meg, fenntartja. Vona Gábor politikája miatt már rengetegen hagyták el a pártot. A Jobbik értelmiségi holdudvarának olyan meg­határozó alakjai bírálták Vo- nát, mint például Raffay Ernő történész, volt honvédelmi ál­lamtitkár, Tóth Gy. László volt miniszterelnöki főtanácsadó, Bíró András Zsolt, a Kurultáj főszervezője. Kedden egyébként újabb jobbikos pártvezető jelentette be távozását. Sarkadi Attila, a Pest megyei választókerület elnöke a párt politikája miatt minden tisztségéről lemon­dott. MW Vásárlásra és felújításra vesznek fel egyre több személyi kölcsönt Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Kiemelkedő­en sok - nagyjából 36-38 ezer - lakás-adásvételi szerződést kötöttek az év első három hó­napjában. Az Otthon Centrum szerint ez erőteljes növeke­dést jelez, hisz 2015-ben 130 ezer, tavaly pedig 150 ezer la­kás lelt új gazdára. Az éves teljesítményt főként a máso­dik és a harmadik negyed­év eladásai határozzák meg, ezért biztató, hogy idén már a tavaszi szezon előtt sok tranzakció történt. Erősen indított a lakáspiac Erőteljesen nőtt az eladott lakások száma az első ne­gyedévben, Budapesten 10-25 millió forint közöt­ti, vidéken 10 millió forint alatti áron keltek el a hasz­nált lakások. Főképp lakás- vásárlásra és lakásfelújítás­ra vesznek fel kölcsönt. A legtöbb adásvétel A piac továbbra is nagyon koncentrált: 2017 első há­rom hónapjában főként Bu­dapesten és a fővárosi agglo­merációban,' Nyugat-Magyar- országon, a Balaton menti te­lepüléseken és a nagyobb vi­déki városokban vásárolták a lakásokat. Budapest tovább­ra is kiemelkedő, de csökke­nő részesedéssel rendelkezik: a KSH első negyedéves adatai szerint 2014 és 2016 között a tranzakciók aránya az ösz- szes adásvéteíen belül 31,5 százalékról 27,6 százalékra csökkent. Az év első három hónapjá­ban Budapesten a használt la­kások kétharmada 10-25 mil­lió, az új építésűek 60 száza­léka pedig 20-40 millió fo­rint közötti áron kelt el, s az értékesített új és a használt lakásoknak közel a fele egy­aránt 50 négyzetméter alatti volt. Az összes eladáson belül Budapesten volt a legnagyobb az eladott új lakások aránya, 16 százalékot tettek ki. Vidéki árhelyzet A használt ingatlanok 45 százaléka 10 milliónál olcsób­ban, míg az új lakások na­gyobb része 10-25 millió fo­rint közötti áron kelt el vidé­Szigetelik a panelházat. Ezzel a technológiával rengeteget tudnak spórolni a fűtésen, a lakás is többet ér a piacon Fotó: MW ken. Az új lakások részaránya az összes tranzakción belül mindössze 10 százalék volt. Budapesten a használt tár­sasházi lakások négyzetmé­terára 250-580 ezer forint kö­zött alakult, a legtöbb kerület­ben 5-30 százalékkal drágul­tak 2016 ugyan­ezen időszaká­hoz képest. A vi­déki melyei jo­gú városokban a társasházi laká­sok átlagos érté­ke 120-320 ezer forint/négyzetméter között mozgott, a lakásárak az el­múlt évhez képest 5-25 száza­lékkal nőttek. Keresett panelek A panellakások piaca is elég jól megy: a legdrágább laká­sok 350 ezer forint/négyzet­méter áron keltek el a főváros­ban, azaz 10-15 százalékkal drágábban, mint tavaly ilyen­kor. A vidéki központokban a panellakások legmagasabb négyzetméterenkénti ára 250 ezer forint körül alakult. A családi házak négyzetmé­terára Budapesten 250-500 ezer, míg a vidéki városokban 100-250 ezer forint között mozgott az első negyedévben. Festenek, tapétáznak, hőszigetelnek A lakásvásárlás után a la­kásfelújítás a legelfogadottabb hitelcél Magyar- országon, derül ki a CIB Bank meg­bízásából készített reprezentatív ku­tatásban. Eszerint a megkérdezettek 73 százaléka véli úgy, hogy felelősségteljes dön­tés lakás vásárlásához hitelt felvenni, és 58 százalék gon­dolja ugyanezt a felújítás ese­tében is. A válaszadók 91 százaléka a múltban már végzett lakás- felújítást, és közel ugyaneny- nyien terveznek ilyen munká­latokat a jövőben is. A legtöb­ben - a válaszadók 83 száza­léka - festenének vagy tapé­táznának, de sokan vágnának bele a nagyobb háztartási gé­pek, bútorok cseréjébe, illetve a konyha, fürdőszoba felújítá­sába is. Fűtés-korszerűsítésre a megkérdezettek 60 százalé­Tavaly is nagyon jó évet zárt a szektor MW-grafika, forrás: MNB ka készül, míg hőszigetelést 50 százalékuk tervez. A lakásfelújítások átlagos költségvetése 670 ezer forint körül alakul. A megkérde­zettek 25 százaléka hitelt is igénybe vesz. A kutatás sze­rint a hitelt felvevők többet, közel egymillió forintot fordí­tanak a felújításra: átlagosan 685 ezer forintot igényelnek a banktól, és 30 százalékos sa­ját erővel rendelkeznek. Egyre többen élnek a személyihitel-felvétellel A CIB Bank tapasztalatai szerint a személyi kölcsön­ként felvett összeg folyama­tosan nő: a két évvel ezelőtti 800 ezer forinthoz képest ma már 1,3 millió forint. Az ügy­felek negyede a maximálisan rendelkezésre álló, hétéves fu­tamidőt választja. A CIB Bank közlése szerint a kezdődő la­kásfelújítások miatt a követ­kező hónapokban várható­an tovább nő a kereslet a sze­mélyi kölcsönök iránt. A ma­gyarországi piacnak sikerült túlszárnyalnia a tavalyi, több mint 200 milliárd forintnyi új kihelyezést is. Ezt támogatja a kedvező makrogazdasági környezet, a háztartások nö­vekvő fogyasztási kedve, az emelkedő bérszínvonal és a változatlanul alacsony ka­matkörnyezet is. Lakossági hitelek éves új szerződéses összege (Milliárd forint) 468 500 ^Lakáshitel 400 sSzemélyi hitel Nemzeti konzultáció: érkeznek a válaszok Kizárt a megbélyegzés, ha átláthatóbbak a civil szervezetek Nem lehet titkos a támogató MAGYARORSZÁG Egyre többen töltik ki a nemzeti konzultáci­ós kérdőíveket, az internetes válaszokkal együtt 140 ezer­nél is több már beérkezett - mondta tegnap Tuzson Ben­ce kormányzati kommuniká­cióért felelős államtitkár, aki kiemelten fontosnak nevezte a rezsicsökkentés védelmét. Hangsúlyozta: a rezsicsök­kentés eredményét meg kell tartani, az energiaárak tekin­tetében Magyarország a legol­csóbbak közé tartozik - „nem engedjük, hogy extraprofit le­gyen”. Azért szeretnék nem­zeti hatáskörben tartani az energiaárakat, hogy a magya­rok azt fizessék meg, amibe az energia kerül. Tuzson hangsú­lyozta, a cél megakadályozni, hogy az EU szabadárassá te­gye az energiaárakat. A rezsi­csökkentés védelmében a kö­vetkező hetekben, hónapok­ban éles vitára számít az ál­lamtitkár, aki azt mondta: „a végtelenségig harcolni kell”, hogy ne léphessen élet­be az uniós szabályozás. Tuzson Bence kitért arra is, hogy a nemzeti konzultáció az illegális migráció megállításá­ról is szól. Megismételte, a ha­tárokat meg kell védeni, a biz­tonság és a magyar kultúra védelme is ezt diktálja. MW MAGYARORSZÁG Kizárólag az átláthatóság elvét képviseli, és semmilyen megbélyegzést nem jelent a külföldről támo­gatott szervezetek átlátható­ságáról szóló fideszes javaslat - mondta Gulyás Gergely teg­nap az Országgyűlésben. A fi­deszes képviselő a vitán hang­súlyozta: az „általánosan ger­jesztett hisztéria” ellenére egy „igen egyszerű törvényjavas­latról” van szó. Egy olyan tör­vényről, amely szerint a köz­pénzek átláthatóságához ha­sonlóan nyilvános adat len­ne az is, hogy a civil szerve­zetek milyen támogatásokat kapnak külföldről. Egy évben Gulyás Gergely Fotó: Szabó M. egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írnák elő azon szervezeteknek, amelyek több mint 7,2 millió forint külföldi támogatáshoz jutnak - ismer­tette az indítványt. Nem igaz, hogy bármilyen jogkövetkez­mény fűződne a külföldi tá­mogatásokhoz, ez nem is áll­na összhangban az alkotmány­nyal. Kijelentette: a javaslat nem követ orosz mintát. „Nem tartjuk semmilyen értelem­ben sem követendőnek Orosz­országnak a civil szerveze­tekkel kapcsolatban folytatott gyakorlatát, ahogy egyébként az állami és társadalmi beren­dezkedését sem.” Gulyás Gergely korábban azt mondta, az elmúlt két év­ben különösen fontossá vált a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásá­nak átláthatósága, hiszen Ma­gyarországnak ezen keresztül is meg kell védenie magát. A Soros György által támo­gatott szervezetek élesen tá­madják a magyar kormányt, a céljuk az, hogy szétzilálják a magyar határvédelem rend­szerét és kikényszerítsék a be­vándorolok szabad bejutását. Fontosnak nevezte, hogy min­den esetben tudható legyen, kik a támogatók, függetlenül attól, hogy egy civil szervezet Soros Györgytől, oroszoktól vagy uniós tagállamból kap támogatást. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom