Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-20 / 91. szám
2 MEGYE» KÖRKÉP FELÜTÉS Forró nyomok Egy kinti árnyékszékbe bújt egy betörő Pocsa- jon (Hajdú-Bihar megye), mert a tulajdonos egyik rokona megzavarta, miközben be akart jutni a lakásba. Sikerrel járt, nem vették észre, nem is vitt el semmit. Amint lehetett, lelépett a budiról, ám a nyomok alapján gyorsan elfogták a rendőrök a saját otthonában. NYILVÁN szimatot foghattak. HÍREK Felújítják a bőszénfai Fő utcát Pályázati forrásból kívánják felújítani a Fő utcát a településen: a téli időjárás ugyanis komoly károkat okozott az érintett területen, az aszfalt számos helyen-széttöredezett, megrepedt. Az önkormányzat egy új pályázati kiírásra jelentkezik. H. M. Bevetésen a kadarkúti tűzoltók KADARKÚT Megkezdték a felkészülést a helyi önkormányzati tűzoltó egyesület tagjai a közelgő járási szakmai versenyre. Mint megtudtuk, négy kadarkúti csapat indul a megmérettetésen, külön csoportban versenyeznek majd az ifjak. H. M. Térköveznek a közmunkások SZENTGÁLOSKÉR Letérköve- zik a Petőfi utcai járdát a faluban, az első ütemben közel száz méternyi szakasz újul meg. Hamarosan a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő előtti parkolót újítják majd meg a közmunkások. H. M. 2017. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖ Jéger Istvánná Mariettapusztán él, azt mondja, már megszokta, sőt kifejezetten szereti, hogy alig-alig jár a településen autó Fotók: Muzslay Pété Szomorú a látvány, de nem mondtak le a jobb élet reményéről Egyre fogy a puszták Nagy múltú somogyi puszták indultak sorvadásnak az elmúlt évtizedekben, ám az ott élő kevesek még nem vesztették el a hitüket a jobb életben. A környező nagyobb települések polgár- mesterei is látják a lehetőséget a felzárkózásban, főként a mezőgazdaságban. 'Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu MARIETTAPUSZTA-LAJOSHÁZA Csendes, nyugodt, természetközeli környezet és düledező házak, ez jellemzi a dél-somogyi pusztákat. Mariettapusztán és Lajosházán is ez a kép fogadja az idegent. - Nem unalmas itt, én feltalálom magam. Eljárok az erdőbe gombászni - mondta a mariettapusztai Nagy Sándor rokkantnyugdíjas. - Most már a pusztán is ugyanúgy van, mint a városban, hogy a szomszédjával sem törődik az ember. Régen volt itt élet, nagyobb mint Homokszentgyörgyön. Három gazdaság adott munkahelyet és a téesz. Most meg csak fogy a nép. Én nem költöznék be a városba, pedig Barcsra is mehettem volna. Itt nyugodtabb, jó a levegő - összegzett, majd hozzátette: régen száznál is többen éltünk itt, ma alig feleannyian.- Már 82 éves vagyok, megszoktam itt. Még azt is szeretem, hogy alig jár erre autó. Én is a téeszben dolgoztam, nem volt nehéz a munka, fiatalok voltunk, együtt volt a nép - emlékezett Jéger Istvánná. A közterületeket rendezik, az utakat a lehetőségeikhez mérten karbantartják a Homokszent- györgyhöz tartozó Mariettapusztán. - Amiben tudunk, segítünk. Tanyagondnoki szolgálatot működtetünk - sorolta Czinke János polgármester. - A pusztán a házak előtt lekaszáljuk a füvet, ezt a faluban nem tudjuk megtenni - mesélte a mindennapokról a településvezető. A másik nagy probléma a rossz, kátyús út. - Éves szinten több százezer forintot költünk a kátyúzásra, de nagy mezőgazdasági gépek járnak rajta, hamar tönkreteszik a burkolatot. Tavaly sikerült útpadkákat kialakítani, ez javított a helyzeten. Az idén is van elkülönített keretünk kátyúzásra - avatott be érintőlegesen a pénzügyekbe a polgármester, aki szerint a végleges megoldást a Csokonya- visonta és Homokszentgyörgy közötti út kiépítése jelenthetné. Lajosháza a közeli Kálmán- csa településrésze, omladozó házak között tolja a babakocsit Borjús Aranka. - Szegényes, de nyugodt hely, húsz éve lakom itt. Régen volt bolt, kocsma, orvos, aztán szépen lassan minden szolgáltatás megszűnt. - Ha volna pénzem, én bizony elmennék egy nagyobb településre - ismerte el a fiatal nő. - Ha kihalnak az idősek, nem marad senki, a házak üresek, nem lehet az ingatlanokat eladni. Busz is ritkán jár, hétvégén csak egyszer. A kálmáncsai polgármester szép emlékeket őriz Lajoshá- záról, amely közigazgatásilag ma már Kálmáncsa egyik utcája. - Valamikor szép kis település volt, én is itt nőttem fel. Most szomorú látványt nyújt, ha körülnézek, de én még mindig Iánépe tok jövőt benne - merengett e reménykedve Peperő Rózsa - Mintegy hatvanan laknak ősz szesen huszonkét ingatlanban A többi ház elhagyatott, össze dőlt vagy csak a telek marad belőlük. A lakosok többsége nyugdíjas vagy rokkantnyug díjas, de vannak családtámoga tásból élő többgyermekes szü lök, ápolási díjon lévő szemé lyek, közmunkások. Mindössze hat gyermek él lajosházán. Három buszjárat van de ez a helyieknek kevés. Falubuszra nem nyertek pályázaton pénzt, ezért önerőből vettek egy nyolc fős kisbuszt, azzal szállítják az időseket orvosi vizsgálatokra,- rendezvényekre. Lajosházán a közvilágítás, a hulladékszállítás megoldott, az ivóvizet is bevezették azok, akik igényelték. - Csendes, tiszta, egészséges a környezet, és igyekszünk rendben tartani a helyiekkel együtt. Fejlődést az hozhatna, ha a zsák- település mivoltunkból ki tudnánk törni, de erre jelenleg kevés esélyt látok - összegzett a településvezető szomorúan. Lajosházán is csendes az élet, ám ezt nem mindenki szereti, vannak, akik - ha tehetnék - elköltöznének a zajosabb városba Problémát jelentenek a kátyús utak Megismerkedtek a fehér gyász szokásaival is Ahol kevés a pénz, oda jól jön minden adomány Vilma-házi örökségünk Segítség a segítőknek S0M0GY5Z0B Spanics Ágnes, a kuratórium elnöke tárlat- vezetés keretében mutatta be a 178 éves Vilma-házat az érdeklődőknek. A résztvevők megismerkedhettek a somogyszobi „fehér gyász” szokásaival, valamint betekintést kaptak a régmúlt idők tárgyi és szellemi örökségébe. Az épület volt a település első téglából készített háromosztatú, füstös kony- hás parasztháza. Korábban használatban volt a konyha és a hátsó szoba, azonban ma már az új, modern épületrészben tartják a rendezvényeiket. Általában péntek esténként gyűltek össze a „fonóban”, ahol a résztvevők szabadon választhatták ki, melyik kézműves technikát szeretnék elsajátítani, gyakorolni. Volt többek közt kosárfonás, kötés, horgolás, üdvözlőkártyák és babaruhák készítése. Amíg a felnőttek a kiállítást tekintették meg, valamint a hely- történettel ismerkedtek, addig a gyerekek sem unatkoztak. Negyedik alkalommal elevenítették fel a „Húsvéti rét” elnevezésű népszokást a somogyszobi Vilma-háza Alapítvány tagjai. A Vilma-ház udvarán különféle ügyességi és erőt fitogtató játékok teljesítését követően jutalmazták a legtöbb pontot elérő gyereksereget. A sok mozgástól megéhezetteket jótékonysági palacsintavásár fogadta. Györke József Az udvaron erőt fitogtató játékok voltak A fonóban készült termékekből nagy sikerű kiállítás is nyílt a közelmúltban Fotó: Györke József NAGYBAJOM A Nagybajomi Szociális és Gyermekjóléti Központ hét településen tevékenykedik, Jákóban, Csökölyben, Rinyako- vácsiban, Pálmajorban, Kiskorpádon és Gigében. Családokat segítenek, gyermekjóléti szolgáltatást, idősek nappali ellátását, házi segítést, szociális étkeztetést nyújtanak. Sok halmozottan hátrányos helyzetű fiatallal foglalkoznak. Gyermek- védelmi kedvezményben 332 család 851 gyermeke részesül.- Sok családban alacsony jövedelemmel rendelkeznek, kevés náluk a játék, a bútor, a könyv - mondta Ácsné Lud- mann Erika intézményvezető.- Ezeket adományokból igyekezünk pótolni. Plüss játékok, labda, roller, játékautók - néhány abból a sok ajándékból, amellyel a kaposvári Tesco megkereste a nagybajomi családsegítőket. A Somogyi Hírlap közreműködésével igyekszünk megtalálni azon közösségeket, amelyeknek segíthetünk az adományainkkal- mondta Fazekas Anita, a kaposvári áruház igazgatója. K. G. Fazekas Anita (balról) és Acsné Ludmann Erika Fotó: Muzslay P. > * / A
