Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám
2017. ÁPRILIS 8., SZOMBAT SZTORI g „Mindegy, hol leszünk tíz év múlva, csak boldogok és egészségesek legyünk” Babaszobából a színpadra Janicsák Veca megannyi koncert, klip és sikerlistás dal után egy időre visszavonult, hogy minden idejét a családjának és újszülött kislányának, Emmának szentelhesse. A nézőknek és a rajongóknak azonban nem kellett túl sokáig nélkülözniük az énekesnőt, a színpad után a napokban a képernyőre is visszatért. Takács Eszter- A TV2 A nagy duett című műsorában tér vissza a képernyőre, a show-műsorban Simon Kornél színművész a partnere. Sokat készült a műsorra?- Természetesen igen, nagyon sokat dolgoztunk. Egy ilyen nagyszabású műsornak feltétlen velejárója, hogy gyakoroljanak, készüljenek a benne szereplők. Számos énekóránk és különféle elfoglaltságunk volt az első adás előtt is, és persze mindemellett igyekszünk az egyéni felkéréseknek is eleget tenni. Izgalommal várjuk A nagy duett kezdetét, és nagyon reméljük, minél hosszabb ideig kapunk a közönségtől lehetőséget arra, hogy bizonyítsunk.- A Csillag születik és az X-Faktor óta töretlen a pályája, elnyerte Az év énekesnője díjat is. Mikor döntötte el, hogy ez lesz a hivatása?- Gyermekként már része volt az életemnek a zene, az éneklés. Természetes volt, hogy dalolok, amerre járok. Nem döntöttem el, egyszerűen így alakult. Hálás vagyok a közönségnek, mert hallgatóság nélkül nincs éneklés, először az ő szavazataik, majd sokszor a szerete- tük tartott a pályán. Ennek ellenére még mindig rengeteg dolog érdekel a zenén kívül is, nagyon szeretném elkezdeni az egyetemi tanulmányaimat és megszerezni a diplomát. Szeretem az idegen nyelveket, és nem kizárt, hogy tíz év múlva egy másik szakmában igyekszem majd helytállni. Isten útjai kifürkészhe- tetlenek.- A kislánya, Emma szü- | letése után fokozatosan | tért vissza a munkába. Milyen mostanában az élete? Könnyen meg tudja szervezni, hogy a családra és a munkára is jusson idő?- Az anyaság a legcsodálatosabb dolog számomra a földön. A szülői lét felelősséggel jár, a lelki és anyagi biztonság egyaránt fontos, aminek a munka természetes része, így nem volt kérdés, hogy amint eljön az ideje, ismét felveszem a lantot és teszem a dolgom. Az egész család segít, hogy okosan tudjuk beosztani az időt. Az elmúlt két év leginkább a kislányomról szólt, ennél tartalmasabb és szebb ajándékot el sem tudnék képzelni, és továbbra is Emma az első. Mindent igyekszünk úgy csinálni, hogy ez így is maradhasson.- Fiatalon lett édesanya, hogy élte meg a várandósságot, a kislánya születését?- Csodálatos időszakként, ami még azóta is tart. Én úgy . éreztem, talán könnyebben veszem az akadályokat bizonyos dolgokban, és nem kizárt, hogy ennek köze van az életkoromhoz. De teljesen mindegy, hány évesen születik az embernek gyereke, az a fontos, hogy képes legyen annak megfelelően a javára fordítani a helyzetet. Szerintem erre nincsen egyöntetűen bevált recept.- Mit szóltak az örömhírhez a nagyszülők? Az édesapja, Janicsák István, aki a Z’Zi Labor énekese és vezetője, hogyan fogadta a hírt? A legtöbb férfi életében „nagy szerelem”, ha kislánya vagy lányunokája születik. A nagypapa is szokott vigyázni Emmára?- Nagyon boldogok voltak, és mindennel elhalmozzák Emmát. Legtöbbször anyukám segít, nyugdíjasként ez számára a legegyszerűbb, de apukám is jelen van a kislány életében. Névjegy: Fonogram díjas magyar énekesnő. Édesapja Janicsák István zenész, a Z’Zi labor énekese. 2011 őszén az énekesnő a Papp László Sportarénában lemezbemutató nagykoncertet adott, a Veca világa című lemeze pedig a Mahasz-lista 2. helyére ugrott. A Transilvanian Music Awards szavazatai alapján ő lett a magyar versenyzők közül Az év legjobb női hangja és a 4. Glamour-gálán elnyerte Az év énekesnőjének járó díjat is. Ezrével hevernek kiadatlan 19. századi magyar szövegek a kézirattáraiba- Azt olvastam, hogy szeretné, ha a kislánya nem válna „celebgyerekké”. Édesapja is ismert ember. Önnek nehéz volt megélnie, hogy ismert szülők gyereke?- Mivel édesanyánk nem volt ismert, így vele nyugodtan lehetett járkálni bárhol. Azt pedig, hogy az apukánkat megnézik úton-útfélen, megszoktuk hamar, és mivel nem tették a mindennapjaink részévé a szereplést, így normálisan tudtunk élni. Nem tartom egészséges dolognak, ha egy gyerek sztárolva van úgy, hogy valójában még nem tett le semmit az asztalra. Nagyon rossz lesz az énképe, hiszen látszólag mindene megvan, de közben nincs az a jóleső érzés, hogy igen, ezért én megdolgoztam. Én megteremtem a lehetőséget, hogy zenélhessen, tanulhasson, hogy fejlessze magát abban, amihez erőt érez. De szeretném, ha a sikereit sajátjaként élhetné meg, ezért nem segítem hozzá olyanhoz, aminek még nincs ott az ideje. Anyukám örök érvényű mondása: „Leviheted a lovat a folyóhoz inni, de nem ihatsz helyette.”- Hol képzeli el magát és a családját tíz év múlva?- Mindegy, hol leszünk, csak boldogok és egészségesek legyünk. Felfedezésre váró ismeretlen mesehősök Domokos Mariann két kisgyermek anyukája, de nem emiatt kezdett el mesékkel foglalkozni KUTATÁS Új könyv született a magyar népmesegyűjtés kezdetéről. A Mese és filológia című kötet szerzője Domokos Mariann, az MTA Néprajztudományi Intézetének fiatal kutatója, hiánypótló munkáját Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerte el a szakma. A szerző két kisgyermek anyukája, de, mint mondta, nem a gyerekek miatt kezdett a mesékkel foglalkozni. „Az ELTE néprajz szakára Kriza János, a Vadrózsák gyűjtője kéziratban maradt népmesegyűjtéséről írtam a szakdolgozatomat. Ekkor merültem bele a 19. századi népmesék világába, és kutatni kezdtem. A népmesekutatás történetiségét eddig kevesen vizsgálták. Számomra döbbenetes élmény volt azzal szembesülni, hogy ezrével hevernek kiadatlan 19. századi magyar nyelvű népmeseszövegek a kézirattárakban” - mondja a szerző. Hozzátette: ez a mostani kötet olyan intézményeket, népmesegyűjtőket és gyűjteményeket mutat be, olyan szempontokat és összefüggéseket kíván megismertetni, amelyek feltűnően hiányoznak a hazai mesekutatásról szóló eddigi összegzésekből. A kutatások szerint a mesék a kezdetektől fogva velünk élnek, és évszázadok óta le is jegyzik őket. Az egyik legkorábbi mesenyom egy egyiptomi feljegyzés, amely időszámításunk előtt 2000 körűire datálható, de már ez is egy korábbi mese meglétére utal. Európában az olasz Giovanni Francesco Straparolának a 16. század közepén megjelent gyűjteménye egy új műfaj, a tündérmese kiindulópontja. A 17. század végén ezt francia meseírók népszerűsítették. Hazánkban a 18. században, német előzmények alapján kezdődött el a gyűjtőmunka. „Nálunk a 18. század utolsó évtizedeiben jelentek meg az első gyűjtési felhívások - idézi fel. - Európában a Grimm testvérek gyűjteménye adott nagy lökést az egyes nemzeteknek ahhoz, hogy a saját népmesekincsüket elkezdjék szisztematikusan feltárni. A népmesegyűjtés szervesen illeszkedett a nemzeti önállóságért, függetlenségért, az irodalomért és nyelvért folyó küzdelembe, fontos része volt a népi kultúra nemzeti kultúrába való beépítésének. Közvetlenül Grimmék vállalkozásának hatására kezdte el Gaal György összegyűjteni a Bécsben állomásozó magyar katonáktól a magyar népmeséket az 1810- es években. Innentől datálódik a hivatásos mesegyűjteményeink korszaka.” Hazánkban a 18. század- tan kezdődött a gyűjtés Fotó: Fiáth Miklós Magyar nyelvű meseszövegekkel persze már korábban is találkozhatunk, a 18. század legvégéről már több nyomunk és néhány szövegünk is fennmaradt, melyeket a mesekutatás ma népmesékként tart számon. Domokos Mariann azt mondja, sokan valamiféle ősi, mitikus, szinte már szakrális tudást szeretnének beleképzelni az egyes történetekbe. Olykor egyenesen a mesék gyógyító erejéről esik szó, iparágak kezdenek erre épülni. A mese felnőttműfaj volt nagyon sokáig, természetesen a rövidebb, didaktikusabb állatmesék a kisebbek számára is befogadhatóak voltak, de a természetfeletti erejű hősök csodálatos kalandjait elmesélő hosszú tündérmesék eredetileg alapvetően nem a gyerekeknek szóltak. Egyelőre úgy tudjuk, hogy a Grimm testvérek igazították hozzá először, a 19. század első évtizedeitől kezdve a század közepéig folyamatosan, az európai meseirodalmat a polgári otthonok gyerekszobáinak ízléséhez. „Ez végtelenül történetiet- len és folkloristaként tökéletesen értelmezhetetlen, sőt, kifejezetten kártékony megközelítés. Számomra a népmese mindenekelőtt szövegként megjelenő történeti műfaj, mely szövegeket meghatározott szereplők, a mesélők alakítják és hozzák létre meghatározott történeti folyamatok keretében. A népmese szüzséje, elemei, motívumai, sokszor még a szereplői is nemzetköziek. Vannak olyan elméletek is, melyek azt feltételezik, hogy a honfoglalás korában kialakult, mitikus és hősepikai elemeket is felhasználó hősmese alműfaja Európában tőlünk terjedt el.” Fábos Erika A mese korábban felnőttműfaj volt I Az elmúlt két év MíMIÍ | leginkább a kislányomról szólt.
