Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-07 / 82. szám

2017. ÁPRILIS 7., PENTEK GAZDASÁG y A feldolgozok afacsökkentesben reménykednek Drágulhat a hús A húsvéti sonkákra már januártól érvényesek az élelmiszerkönyv jobb minőséget előíró paragrafusai Fotó: MW Jobban nőnek a magyar bérek, mint a világátlag MAGYARORSZÁG Az idén vár­ható, átlagosan 2,7 százalé­kos reálbér-növekedés jóval nagyobb ütem, mint a 2,1 szá­zalékos kelet-európai és a 2,3 százalékos világátlag - derül ki a KornFerry Hay Group glo­bális tanácsadó februári nem­zetközi kutatásából. Az idén átlagosan 5,1 százalékos bér­emelést hajtanak végre a vál­lalatok. Ez a szám azért is je­lentős, mert a jegybank inflá­ciós jelentése szerint tavaly alig 0,4 százalékos volt a pénz­romlás és idén is alig 2,4 szá­zalék lehet. így az idén is bő­ven 2 százalék fölött lesz a - már három éve tartó - reál-' bér-növekedés. A kiskereske­delemben és az autóiparban nőnek a legjobban a bérek, míg a sor végén az amúgy jól fizető iparágak állnak (gyógy­szeripar, gáz- és olajipar). A kutatás szerint a magyar vállalatok 67 százaléka tapasz­tal tömeges munkaerőhiányt. A hazai felmérés 575 válla­lat több mint 330 ezer munka- vállalóra vonatkozó adatát tar­talmazza. MTI/MW Jól járt, aki kivárt a nyugdíjjal BUDAPEST Megjelentek a nyug­díjak megállapításához a ko­rábbi jövedelmeket korrigáló szorzók: csaknem 8 százalék­kal magasabbak az előző évi­eknél - írja az Énpénzem.hu. A valorizációs szorzó 7,9 szá­zalékos megugrásában ko­moly szerepet játszott a mi­nimálbér és a bérminimum megemelése. A KSH februá­ri nettó átlagkereset-növeke­dés adatai alapján számítják ki a szorzószámokat. (Az idei infláció miatt lesz nyugdíj- korrekció, de nem tavasszal.) A szorzók emelkedése miatt döntenek csúcsot a legmaga­sabb nyugdíjak, mióta eltöröl­ték a járulékplafont. A nyug­díjbiztosító adatai szerint ta­valy öten voltak, akik egy­millió forintnál többet kap­nak. Ők a magas kereset mel­lett jóval tovább dolgoztak a nyugdíjkorhatárnál. MW A húsipar költségei az utób­bi időben több ágon is emel­kedtek. Az élő sertés ára ta­valy január és december kö­zött ötödével nőtt, és jelen­leg az árak már meghalad­ják az ötéves átlagot. A hús- feldolgozó cégek válaszút előtt állnak, ki kell gazdál­kodniuk a megnövekedett költségeiket. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Idén a hús- feldolgozók eredményességét az fogja meghatározni, hogy költségnövekedéseiket meny­nyiben tudják érvényesíteni a kereskedőkkel szemben, az­az többletráfordításaik meny­nyire épülnek be a fogyasztói árakba - jelentette ki Eder Ta­más, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Tavaly január és december között 10 százalékkal nőttek az iparági átlagbérek, idén pedig a mini­málbér és a kötelező bérmini­mum emelése jelent többlet­terhet. Ráadásul a Magyar Élelmi­szerkönyv előírásai szigorod­tak. A nagy forgalmú húské­szítményeknek - mint a pá­rizsi vagy a virsli - a koráb­bi 40 helyett minimum 51 szá­zalék húst kell tartalmazni­uk, miközben ezeknél 10 szá­zalékban korlátozták, egyes kolbászoknál és szalámik­nál pedig megtiltották a cson­tokról mechanikusan lefej­tett hús felhasználhatóságát. Éder utalt rá, hogy az élelmi­szerkönyv változása miatti ár­emelés kényszere ügyében vi­tájuk van az agrártárcával, de ő idén fogyasztóiár-emelke- désre számít. Tavaly a hazai vágóhidakon 4,675 millió sertést vág­tak, ami 2014, vagyis az élő ser­tés áfacsökkentésének beve­zetése óta 25 százalékos nö­vekedés. Mivel eközben a ser­tésszám 7 százalékkal csök­kent, és az importadatok sem adnak magyarázatot a vágás­szám növekedésére, egyértel­mű, hogy az áfacsökkentés jelentős mértékű fehéredést hozott. Az áfacsalók egy része át­vándorolt a húskészítmény­piacra. Ez -a költségek növe­kedése ellenére is 0,5-1,5 szá­zalékos árcsökkenést hozott például a száraz- kolbászoknál és a gépsonkánál, ezért a készítménypia­con is nagy szük­ség lenne már az áfacsökkentésre. Az élelmiszerkönyvet azért szigorították, hogy a magyar fogyasztók jobb minőségű ter­mékeket kapjanak a boltokban - mondta Zsigó Róbert állam­titkár. Általában augusztustól lépnek életbe a szabályok, de a húsvéti szezon miatt a sonkák­ra vonatkozó előírások már ja­nuártól hatályosak. Reményei szerint a feldolgozók alkal­mazkodnak, és nem egyszerű­en csak átnevezik a termékü­ket olyanra, amelyet az élelmi­szerkönyv nem szabályoz. Harmadik útként a hami­sítás jöhet szóba, de a Nébih ezeket jó hatékonysággal szű­ri ki. 2012 óta 860 millió forint bírságot szabtak ki, több mint 3600 tonna hamis termék megsemmisítését rendelték el, és 9 milliárd forintnyi adóel­kerülést akadályoztak meg. HÍREK Roamingolás extra költség nélkül BRÜSSZEL Megszavazta az Európai Parlament tegnap a roamingdíjak nagykereske­delmi árairól szóló határoza­tot. Ezzel az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy az ál­lampolgárok június 15-étől a belföldi feltételekkel meg­egyezően telefonálhassak, küldhessek SMS-t és hasz­nálhassák az adatkeretüket az unió területén. „Nagy győ­zelem'ez az európai fogyasz­tók számára. Június közepé­től extra költségek nélkül tu­dunk majd e-mailezni, navi­gálni, képeket feltölteni vagy telefonálni" - mondta Mia- petra Kumpula-Natri finn je­lentéstevő. MW Beindulnak az informatikusok BUDAPEST Elindult az infor­matikus-utánpótlás bizto­sítására meghirdetett kor­mányzati program. A kezde­ményezéshez már 15 felső- oktatási intézmény és több informatikai vállalkozás is csatlakozott. Ennek ered­ményeként még ebben a hó­napban ingyenes, naprakész gyakorlati tudást nyújtó kép­zések indulnak - jelentet­te be Kara Ákos államtitkár tegnap. A program első üte­me 2,8 milliárd forint uniós forrásból valósul meg; ma­gában foglalja az informati­ka népszerűsítését szolgáló több mint 400 rendezvényt is. 2020-ig megkétszerezik az informatikai szakokra je­lentkezők számát, és a kor­mány legalább 100 megha­tározó Céggel kötne megálla­podást. MW Óriásüzlet: jön a japán Dreher BUDAPEST Lezárult a SAB- Miller egykori közép- és ke­let-európai vállalatainak, köztük a Drehernek és a pil- zeni sörgyárnak a felvásárlá­sa, az új tulajdonos a japán Asahi Group Holdings - kö­zölte a társaság tegnap az MTI-vel. Áprilistól az új válla­lat neve Asahi Breweries Eu­rope Ltd. (ABEL), regionális székhelye Prága lesz. A ja­pán sörgyártó 7,3 milliárd eu- rót fizetett a SABMiller kon­szern számos cseh, szlovák, lengyel, magyar és román márkát magában foglaló ter- mékportfóliójáért. MTI/MW Rémes körülmények - lefoglaltak 6,5 tonna füstölt árut Mintegy 6,5 tonna füstölt árut foglaltak le a Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy fővá­rosi húsüzlethez tartozó egység­ben. Higiéniai és nyomon köve­tési hiányosságok miatt az egy­ség tevékenységét felfüggesz­tették, elrendelték a termékek visszahívását a forgalomból. Az ügyben milliókra tehető bír­ság várható. Az egységből fő­városi és Pest megyei húsüzle­tekbe, valamint hétvégi piacok­ra szállítottak. Az ellenőrök 55 tétel jelöletlen, kétes eredetű sonkát, kolbászt, pácolt félkész termékeket foglaltak le. A Nébih közölte: a padozat, az oldalfalak és a mennyezet több helyen sérült, koszos, repede­zett volt. A fűszerek tárolásá­ra és kimérésére használt he­lyiségben a munkapult erősen szennyezett, a mérleg koszos és rozsdás volt. A termékek jel­legének megfelelő elkülöní­tett tárolást sem biztosították minden esetben, és az eszköz­fertőtlenítő sem működött. Az ellenőrzés idején a húsok bon­tására használt helyiségben a maximálisan megengedett 12 fok helyett 15 volt. Az egy­ségben a termékek készítése­kor, az előírásoktól eltérően, fa­gyasztott alapanyagokat is fel­használtak. A dolgozók részé­re kialakított öltöző és szociá­lis helyiség szintén koszos volt, és hiányoztak a higiénikus kéz­mosás feltételei. Hamisítani kockázatos, jön a Nébih Több lesz a jövedéki adó, nyárra megdrágul a vágott dohány, a cigaretta árát is emelik Kérdés, megéri-e ennyi pénzt rákölteni Halált okozó szenvedély BUDAPEST Több lépcsőben fog drágulni a cigaretta ára a jö­vedéki adó emelése miatt. A Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal honlapján szereplő lista szerint júliustól már többet kell fizetni a dohányterméke­kért, a vágott dohányért is. De csak minimálisan drágul a szivar és a szivarka. Az eme­lés oka, hogy Magyarország­nak is meg kell felelnie annak az európai uniós irányelvnek, amely a dohánytermékek mi­nimális jövedékiadó-tartal- mát határozza meg. Ez úgy szól, hogy ezer szál cigarettát minimum 90 euró jövedéki adó kell hogy sújtson, de leg­L0ND0N A világon minden ti­zedik halálért a dohányzás fe­lelős - figyelmeztetett a leg­újabb brit tanulmány. A do­hányzás elleni intézkedések ellenére továbbra is emelke­dik a cigarettázók száma. A felmérés nem tér ki hazánkra, de sajnálatos tény, hogy euró­pai viszonylatban is elsők va­gyunk a dohányzással össze­függő halálozások tekinteté­ben. A globális felmérés szerint 2015-ben majdnem egymilli­árd ember dohányzott napon­ta, ebből minden negyedik fér­fi és minden huszadik nő. A dohányzás miatti halálozások száma 2015-ben meghaladta a 6,4 milliót, ami a jelzett idő­szakban 4,7 százalékos növe­kedést mutat. A legtöbben Kí­nában, Indiában, az Egyesült Államokban és Oroszország­ban haltak meg a cigarettázás miatt. Brazíliában ugyanakkor a naponta dohányzók aránya 29 százalékról 12 százalékra esett vissza. alább az eladási ár 60 százalé­ka kell legyen. A cigarettánál nem egészen 2 százalékos áremelésre lehet számítani, dobozonként dur­ván 20 forinttal többet kell majd fizetni érte abban az esetben, ha a dohánygyárak, illetve a kereskedők az adó­növelést teljesen áthárítják a vásárlókra. A cigaretta mi­nimumadója januártól 28 800 forint volt, júliustól 29 200 fo­rintra emelkedik. A finomra vágott fogyasz­tási dohányra 8-9 százalékos drágulás jöhet, ami azt jelen­ti, hogy míg januárban 16 200 forint volt az ár, addig július­tói már 17 300 forintot kell majd érte fizetni. A szivar és szivarka adója év elején az el­adási ár 14 százaléka, de leg­alább 4 ezer forint volt ezerda­rabonként. Ez szeptemberben 4060 forintra nőtt, januárban pedig 4120 forintra, nyárra el­éri a 4180 forintot. Bár a dohányzás elleni kam­pányok ideig-óráig ugyan ha­tásosak, az egészségvédők ko­rántsem elégedettek az ered­ményekkel. Sokan abban bíz­nak, hogy az újabb drágu­lás nyomán egyre többen és gyakrabban felteszik a kér­dést: megéri-e ennyi pénzért rongálni az egészséget? MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom