Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám
2017. MÁRCIUS 4., SZOMBAT SZTORI § Már most ajánlatos vigyáznia annak, aki huzamosan a szabadban tartózkodik, mert rengeteg a kullancs, évek óta ugyanis tilos irtani. Remény van rá, hogy egy magyar találmánynak köszönhetően idén már meg lehet fékezni a veszélyes állatok szaporodását. Fábos Erika VESZÉLY A kullancsok aktivitása a téli hónapokban megszűnik, de elég egy-két nap jó idő, és máris tömegével jelennek meg ezek a vérszívók. Legalább 10, de van olyan terület, ahol 40 százalékuk fertőzött egy olyan betegség - a Lyme-kór - baktériumával, amely ellen az ember nem tud védekezni, évekig lappanghat, és az egész szervezetet képes megtámadni. Jellegzetes bőrgyulladást, makacs lázas állapotot, influenzához hasonló vagy ízületi fájdalommal járó tüneteket okozhat. A kullancsok kisebb része egy olyan betegség vírusát terjeszti - az agyhártyagyulladásét -, ami ellen a népesség nagy része nincs beoltva. Ezeken kívül bakteriális fertőzéseket és tibolát is el lehet kapni tőlük, ami nyirokcsomó-gyulladást okoz. Kullancsból pedig egyre több van, ezért érdemes odafigyelni a védekezésre. A Lyme Borreliosis Alapítvány évek óta szeretné elérni, hogy ingyenesen be lehessen vizsgáltatni a kullancsokat, a Lyme-tesztet pedig támogassa a betegbiztosítás, magánlaborítóriumookban lehet megvizsgáltatni a kullancsot, ennek djí 6-8 ezer forint. Ez azért lenne fontos, hogy pontos adatok legyenek a fertőzött kullancsok mennyiségéről és elterjedésükről. Másrészt a Lyme-kórt nehéz diagnosztizálni, ha viszont biztosan lehetne tudni, hogy egy fertőzött kullancs egyszer megcsípett valakit, gyorsabban lehetne eredményre jutni. Az alapítvány azt is fontosnak tartaná, hogy újra lehessen irtani a kullancsokat. Ezt 2010-ben betiltotta az Európai Unió. Lenne megoldás a védekezésre, olyan is, ami csak a kullancsot pusztítja, mégsem lehet alkalmazni. „Érthetetlen, hogy azt a vegyszert, amit az unió ilyen célra veszélyesnek ítélt, raktárak kártevőktől való megvédéséhez legálisan használják - mondta el Bózsik Béla Pál, az OKI Szerológiai Laboratóriumának nyugalmazott főorvosa, az alapítvány kuratóriumának elnöke. - Ráadásul, amíg 5 milliliter kellett háromezer négyzet- méterre a kullancsok ellen a természetben, addig ugyanezt a meny- nyiséget 5-15 négyzetméterre egy raktárban ki lehet tenni. A vakvéletlenre bízzuk, hogy egy parkban vagy az udvarunkon megcsíp vagy nem csíp meg egy olyan vérszívó, amely többféle betegséget terjeszt, köztük olyat, ami halálos kimenetelű is lehet vagy Magyarországon hűszfajta kullancs őshonos így vegyük ki! A bőrben megkapaszkodott kullancs csak 3-8 nap múlva, a vérszívás végeztével esik le magától. Viszont 20-40 percig keresi a helyet, ahol vért szívhat, ezért érdemes meg-meg- nézegetni a ruhánkat, mert onnan egyszerűbb eltávolítani. Ha sokat időzünk a természetben - nem feltétlenül erdőre kell gondolnunk, a kertben is vannak kullancsok -, alaposan nézzük át mindenhol a bőrünket. Ha találtunk magunkban, a legegyszerűbb vékony hegyű csipesszel, kullancskanállal eltávolítani, úgy, hogy a bőrhöz legközelebb eső részét fogjuk meg. Soha ne az utótestét szorítsuk össze! Biztató kezelés Lyme-kór ellen Egy egyszerű antibiotikumos krém százszázalékos hatékonysággal akadályozta meg a Lyme-kór kialakulását: ezer páciensből egy sem lett beteg. A tanulmány szerint a kór egyre inkább terjed Európában. Évente kétszázezer új esetet jegyeznek fel. A Bécsi Egyemaradandó károsodást okoz. Azt is tapasztaljuk, hogy a kullancsokkal már nem csak az erdőkben lehet találkozni, közelebb jöttek az emberhez, és egyre több van belőlük. Nem csoda, hiszen ha nem pusztítja őket semmi, jobban szaporodnak.” Hazánkban legalább húszfajta kullancs honos, a legtöbb fertőző állat Vas, Zala, Somogy, Nógrád és Borsod megyében van, ezeken a területeken ugyanis sokkal több a vad. Az, hogy mennyi kullancs van egy területen, főleg attól függ, milyen a páratartalom, a hőmérséklet és mennyi vad él ott. Bózsik Béla Pál azt mondta: évekkel ezelőtt kidolgoztak egy környezetbarát, vegyszermentes megoldást is. Ez egy közönséges penészgomba felhasztem tudósai szerint az új krém, amennyiben a csípés utáni 72 órában naponta kétszer használják. A kullancs által másik leggyakrabban terjesztett betegség, az agyhártyagyulladás ellen létezik védőoltás is, de a védettséghez 1-3 hónap szükséges az oltás után. nálásával fejti ki hatását, és semmi másra nem ártalmas, csak a kullancsra. Már szerződést is kötöttek egy befektetővel, és több önkormányzat is érdeklődött a védekezés felől, így meglehet, hogy az idei lesz az első év, amikor végre alkalmazni is tudják. „Már az is nagy előrelépés lenne, ha legalább közparkokban, lakott területen használni lehetne. Igény lenne rá, az unió több országában is évek óta kampányolnak azért, hogy lehessen irtani a kullancsot. Mindeddig hiába. Felfoghatatlan, hogy egy egyre több emberre ártalmas, haszontalan élősködőt miért védenek ekkora erőkkel. Főleg mivel az unió különösen kullancsveszélyes terület” - tette hozzá. Árulkodó baktériumok után kutatnak nyálmintavételekkel a szegedi tudósok Népbetegséggé vált a szájüregi daganat Füzetekkel hívják fel a figyelmet a veszélyes betegségere DIAGNÓZIS Azt eddig is tudtuk, hogy baktériumok állnak számos emberi megbetegedés mögött: különféle gyulladásokat, mint a tüdő-, a mandula-, a középfülgyulladás, különféle fertőzéseket, mint a szalmonella, vérhas, kolera, és olyan ismert betegségeket is, mint a tébécé, skarlát, tífusz - baktériumok okoznak. Azt azonban kevesen gondolnák, hogy daganatos elváltozásokért is felelősek lehetnek. Debreceni és szegedi kutatók most ezt igyekeznek bebizonyítani, és megkísérlik azonosítani azokat a mikrobákat, amelyek megbe- tegítenek. A program vezetője, Miná- rovits János, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának professzora azt mondta: a fogágygyul- ladás és a szájüregi daganatok járványszerűen terjednek, népbetegségnek tekinthetők. A szájüregi daganatok a hatodik leggyakoribb ráktípusnak számítanak a világon, évente 500 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak. Európában Magyarországon a legmagasabb a szájüregi betegségek előfordulása és az ebből fakadó halálozás is, pedig ha időben orvoshoz kerül a beteg, gyógyítható lenne. „Éppen ezért kiemelkedő szerepe van a korai felismerésnek, a megfelelő időben elvégzett beavatkozások jelentősen javíthatják a páciensek túlélési esélyét, ez ugyanis jelenleg öt év távlatában csak ötven százalék - mondta el Minárovits János. - A figyelmeztető tüneteket tükör segítségével fel lehet fedezni, és érdemes évente legalább egyszer fogorvoshoz menni. Rizikófaktor a HPV-fertőzés, a dohányzás, az alkoholizmus, a huzamos ideig tartó gyulladás a szájban, a rossz fogak és az elhanyagolt szájhigiéné, valamint a túlzott cukor- fogyasztás is. Ha bármi olyan elváltozást, fekélyt, vérzést, csomót tapasztalunk a szájüregben, torokban, nyelven, ami korábban nem volt, meg kell nézetni. Ezeket a tüneteket természetesen nemcsak daganatos megbetegedés, hanem gyulladás, fertőzés is okozhatja, ám jelentkezésük esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.” A Szegedi Egyetem, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karával, és a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával most 690 millió forint uniós és hazai támogatással egy négyéves programot indított azért, hogy molekuláris módszerekkel vizsgálja a szájüregi baktériumközösségek összetételét. Ez egy igen változatos összetételű flóra, több Baktériumból, azaz egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusból tízszer annyi van a testünkben, mint emberi sejt. A legtöbb baktérium a bőr felszínén és az emésztőrendszerben található. Nagyobb részük ártalmatlan vagy egyenesen hasznos, szervezetünk egészséges műkömint hétszázféle mikroba van az emberi szájban. Ezeknek a felét tudják jelenleg azonosítani. A magyar kutatók azon dolgoznak, hogy minél többről kiderüljön, milyen szeredéséhez elengedhetetlen a jelenlétük: segítik az emésztést, szerepet játszanak a szervezet méregtelenítésében, részt vesznek az immunanyagok termelésében, Immunrendszerünknek fontos részét képezi az a baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, javarészt a vastagbél területén helyezkedik el. pet játszik a fogínygyulladás és a daganatok képződésében. Az már kiderült, a dohányzás, a rossz szájhigiéné, a magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása megváltoztathatja az említett baktériumközösségeket, ez pedig összefüggésbe hozható a betegségek kialakulásával. Most rengeteg beteg nyálmintáját elemzik, azonosítják a bennük lévő mikrobákat, hogy felismerjék közülük a bajt okozókat. Biomarke- reket akarnak meghatározni, mert ha ez sikerül, onnantól gyors tesztekkel elég célirányosan azokat keresni, ami lerövidítheti a szájüregi daganatos elváltozások korai diagnosztizálását. Fábos Erika Többkilónyi jó baktérium él velünk Figyeljen a jelekre: évente 1700-an halnak bele • Fájdalom a szájban, a torokban vagy a fülben • Fájdalmas vagy fájdalmatlan fekély bárhol a szájban • Gyanús fehér vagy vörös elszíneződés a nyelven, száj üregben • Csomó vagy duzzanat az ajkakon, a szájban vagy a torokban • Fájdalmas, nehézkes rágás vagy nyelés • Zsibbadtságérzet bárhol a szájban, torokban • Szokatlan vagy intenzív ínyvérzés
