Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-27 / 72. szám

* ß MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ Háború zajlik, amit nem hadseregek vívnak T0P0NÁR Az iszlám ma a föld legdinamikusabban fejlődő vallási közössége - mondta Ba­lázs ludit, az Iszlám Tudomá­nyok Intézetének igazgatója a Senior Egyetem legutóbbi elő­adásán. - Európában ma már 40 millióan vannak, és a szá­muk egyre növekszik. Az iszlám születése és elter­jedése a kezdetektől napjain­kig című előadásának első ré­sze akár rendhagyó történele­móra is lehetett volna: a hall­gatók nem csupán az iszlám történetét ismerhették meg, hanem annak sajátosságait is. Kiderült, ők a világot két rész­re osztják: egyrészt az iszlám, másrészt a háború világára. Ez utóbbi szerint szent kötelessé­gük harcolni a nem iszlám val- lásúakkal szemben. - Ma há­ború zajlik kontinensünkön, amit nem egymással szemben álló hadseregek, hanem egyik oldalon a terroristák, a másik oldalon a titkosszolgálatok vív­nak - állapította meg Balázs Ju­dit, majd megjegyezte: a végső Európának nincs válasza a tömeges bevándorlásra győzelem még nagyon messze van. A még nagyobb gond sze­rinte az, hogy nincs válasza Európának a tömeges beván­dorlásra. Jelenleg 40 millió­an vannak, és a számuk egyre növekszik. Az érkezők 85 szá­zaléka nem menekült, hanem munkakerülő fiatal, akik nem is akarnak visszatérni hazá­jukba. - Magyarországon bé­kében élnek egymás mellett iszlám hívők és keresztények - tette hozzá megnyugtatásul. Az iszlám nem csupán val­lás, hanem életforma is egy­ben az igazgató szerint. Ma­gukat nem mohamedánok­nak tartják, mivel szerintük Istentől származnak, Moha­med csak próféta volt. A Korán nem hittételeket, hanem erköl­csi útmutatásokat tartalmaz. Nincsenek filozofikus gondo­latok, még a mecsetek nyelve­zetét sem értik. Egyszerű szer­tartási közösséget alkotnak, és a mindennapi élet előírásaira figyelnek. Emiatt sem akarnak egyetlen más kultúrához sem alkalmazkodni. Varga László Autócsodák a szezonnyitó Technik Pikniken a Cseri parkban Faros Ikarus, Haflinger, Robur busz és a többiek A keleti blokk autóipará­nak még ma is csillogó képviselői töltötték meg a Cseri parkot vasárnap. Ti- zenhatodjára találkoztak oldtimer-tulajdonosok a ha­gyományos tavaszi Tech­nik Pikniken. Közel kétszáz jármű sorakozott fel a gye­pen, köztük a legidősebb egy 1950-es gyártmányú Fiat volt. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu KAPOSVÁR A Technik Piknik név már fogalom a régióban, egyre többen foglalják el ma­tuzsálemi járgányaikkal a gyepet a Cseri parkban. A szo­kásos Wartburg, Trabant, Lada trión kívül Csepel, Fiat, Opel, Ford, de még Volvo is részt vett a tavaszi oldtimer-randevún. Több ezer látogató volt kíván­csi az elmúlt évtizedek hangu­latát idéző járművekre. A leg­régibb kiállított autó a negy­venes évekből, a legöregebb motor pedig a tízes évek végé­ről származik. - Amikor jöt­tünk ide, az országúton min­denki dudált és villogott ne­künk, - mesélte az 1991-es év­járatú Robur kisbusszal való utazás élményét Laki Tamás. - Ezek a buszok mára eltűn­tek, a kollégám azért is döntöt­te el, kell neki egy ilyen - tet­te hozzá a keszthelyi férfi, aki barátja kisbuszát hozta el a ka­posvári piknikre. - Olyan ez, hogy mindig javít, szépít rajta az ember ezzel saját magának szerez örömet. - A pécsi Sző­ke Tibor szerint az ilyen klasz- szikusokkal mindig törődni kell, de megéri: ha beleül, tel­jesen más embernek érzi ma­gát, gyereknek.- Nem mindennapi darab volt a tavaszi Technik Pikni­ken a ralis berkekben jól ismert Lakatos Lajos 1968-as évjáratú Haflingerje. A csővázas kisau­tóval gyakorlatilag bárhol lehet közlekedni - magyarázta a tu­lajdonos. - Mivel differenciál­zár van előre-hátra, és az rae­Minden korábbinál többen voltak kíváncsiak a szezonnyitó Technik Piknikre vasárnap a Cseri parkban Fotók: Lang Róbert Igazi ritkaság a Messerschmitt autója. Kabinenroller, robogó fülke chanikus, ez a járgány jégen, hóban és sáron is átmegy. - A típust a hatvanas évektől kezd­ték gyártani Ausztriában, a ha­tárőrség használta a haflinger fajtájú hegyi lovak helyett. Személyautókon kívül bu­szokat is megcsodálhattak az érdeklődők, sokakat vonzott a Faros néven ismert Ikarus. Amerikai szériából egy kisebb parancsnoki és nagy hatke­rekes monstrum is volt. A 30 évvel ezelőtt használt autókat most veszik elő felújításra a tu­lajdonosok. Azokat porolják le a résztvevők, amelyekkel a fi­atalságukat éltésk. Ezt próbál­ják visszahozni. Punik Lász­ló szervező szerint ez egy ki­csit olyan folyamat, mint ami­kor anno a megrendelt autókra kellett várni, hogy a Merkúr­ból megérkezzenek. Az ijfúságot is érdekelte a régi, ám annál ismertebb Csepel Nagy biznisz a veteránautózás Jó befektetésnek számít klasz- szik járgányt vásárolni, a kon­tinensen tavaly negyvenmilli- árd eurót tett ki a veteránautó­zás iparága. A legnagyobb au­tógyárak működtetnek vete­rán részleget, bevételeik nagy része alkatrészek újragyártá­sából, és magas szintű autó­restaurálásából áll. A régióban Pécsen kívül Kaposváron van lehetőségük az oldtimerek tu­lajdonosainak minősítést sze­rezni. Erre 2010 óta van lehe­tőség. Punik László szervező szerint ez egyre többeket sar­kall arra, hogy leporolják régi járgányaikat. Régi idők Ki mit tud?-ja helyett szervezték a bajomi fesztivált Erdei ciklámenes tehetségek Megújult a világháborús emlékmű A reformáció, ahogy hatott a nyelvünkre NAGYBAJOM Háromszázan mu­tatkoztak be a harmadik Erdei Ciklámen Fesztiválon. A ren­dezvényen az egész megyéből érkeztek előadók, hogy meg­mutassák, miben tehetsége­sek. Voltak énekes előadások, népdalcsokrok és szavalat is. Fiatalok és idősebbek is a világot jelentő deszkákra lép­tek az Erdei Ciklámen Feszti­válon, Nagybajomban. - Ré­gen voltak minden korosz­tály számára Ki mit tud?-ok. Ez megszűnt, de az emberek szeretik megmutatni a tudá­sukat. Mi ezt a hiányosságot pótoltuk az Erdei Ciklámen Fesztivállal - mondta Czefer­ner Józsefné, polgármester. - Szeretnénk, ha több fiatal felnőtt jönne, akik egyébként nem érnek rá. Nagy Erika főszervező ezért maga is fellépett, Arany János Vörös rébék című művét sza­valta el. A harmadik nagyba­jomi Ki mit tud?-ra 23 telepü­lésről érkeztek szereplők, és ötven, egyenként nyolcper­ces műsorszámban mutat­koztak be. Az Erdei Ciklámen Fesztiválról egyébként senki sem távozott üres kézzel, hi­szen arany-, ezüst- valamint bronzminősítéssel díjazta a zsűri az előadásokat. Koszorús Rita Idősebbek is elkezdhetik. Ropták is a színpadon Fotó: Muzslay P. MEZŐCSOKONYA Felavatták a megújult hősi emlékművet a településen. A kettős osztású kőből épített emlék felújításá­ra a Mezőcsokonyáért Egyesü­let pályázott az Első Világhá­borús Centenáriumi Emlékbi­zottsághoz, egymillió forint tá­mogatást nyertek. Ebből az ösz- szegből új talapzatot készítet­tek, és megtisztították az em­lékművet, továbbá a régi, el­használódott padokat is újak­ra cserélték, valamint a zász- lórudakat is lefestették. Az ün­nepségen felszólalt Sudár Zol­tán polgármester és Móring Jó­zsef Attila országgyűlési kép­viselő is. Kiss Kálmán KAPOSVÁR Hogyan hatott a re­formáció nyelvünkre és az irodalomra? - erre a kérdésre adott választ Bellái Veronika tanár a református gyüleke­zeti házban. Bemutatta a ma­gyarság helyzetét az adott tör­ténelmi korban, rávilágítva a mindennapok küzdelmére. Arról is szólt, hogy az írástu­datlanság állapotában milyen változást jelentettek a biblia- fordítások. Méltatta Szenczi Molnár Albert munkásságát. Betekintést adott Janus Pan­nonius és Balassi Bálint köl­tészetébe A találkozón kezdő áhítattal Seres Gabriella lel­kész szolgált. Gamos A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom