Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-24 / 70. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁRCIUS 24., PÉNTEK X • ' , S Legenda a csodálatos kaposvári asszonyról, akit lehetetlenség nem szeretni Életében első alkalommal a Kossuth-díj átvételekor járt a Parlament épületében, soha nem álmodott szépirodalmi pályáról és díjakról Fotó: Lang Róbert Ösztönös íróként tartják számon, akinek történeteiben fontos szerep jut a realitásnak, az életszerűségnek, ahol a mindennapi életben való eligazodáshoz szükséges értékek csillogása-csil- lantása szinte állandó kellék. Meséin generációk nőttek fel, hőseit szeretett ismerősként üdvözöljük lelkűnkben, mindig mosolyogva. Fésűs Éva munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el március 15-én. Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu KAPOSVÁR A Rippl-Rónai utca egészen varázslatos része a belvárosnak, több okból Is különleges. Ám aki nem ismerné fontosságát, annak is feltűnik a békés, nyugodt természete, mely az évszakmúlások nyomán folyamatosan alakul mesebéli helyszínné a szemünk előtt. A 21-es számú ház alatt úgy él Fésűs Éva, a kaposváriak és bizonyára rajtuk kívül még sokak számára legkedvesebb meseírónk, mintha valamilyen általa életre hívott csodakönyv lapján járnánk, nem is annyira távol a valóságtól. Fésűs Éva, azaz akarjuk mondani: Éva néni otthonában az utóbbi napokban folyamatosan cseng a telefon, érthető okból. Aki ismeri, gratulálni szeretne a Kossuth-díj- hoz, amit büszkén és szeretettel mutat meg az esetlen betérőknek a dolgozószobának immár legfőbb helyén, közvetlenül a polgármestertől kapott rózsacsokor mellett. Meghatódva mondja, micsoda megtiszteltetés volt Szentendrén élő fia és unokája kíséretében átvenni a nemzeti ünnepen a legnagyobb elismerést, ami a puszta tényen túl azért is különleges emlékként őriz, mert, mint bevallja, addig sohasem járt a Parlamentben. S hogy néhány méterről még a koronát is megcsodálhatta, az a felemelőbbnél is felemelőbb érzés volt számára. - Én ahhoz a korosztályhoz tartozom, akiket még hazafias szellemben neveltek - magyarázza, miért érzi szívet melengetőnek a magasztos pillanat súlyát oly fontosnak. Már az értesítés is egy mesébe illő történet, hiszen a Miniszterelnökség pont azon a február 22-i napon kézbesítette a Kossuth-díj adományozásáról szóló levelet, amikor Németországban élő unokái a tizenhetedik dédunoka születésének örömhírét közölték. - A kölni alom - mutatja tréfás megjegyzéssel a tucatnyi unoka fényképéből készített tablóján, hol jött világra a legifjabb családtag, majd bemutatja a többieket, az Esztergomban és Kaposváron élő felnőtteket a fotókon. - De nyáron érkezik a tizennyolcadik, ahogy említi: dédike, akik közül több a fiú - sugárzik tovább, folytatva a bemutatást, pont fordítva, mint az unokák között, ahol a lányok vannak nagyobb számban. Lehetetlen elvonatkoztatni a mesék világától, ha Éva néni kilenc évtizedet érintő életén végigtekintünk, szinte már a mesével való kapcsolata is egy „sohaországi" történet, ahol a világégésben felcseperedő leánygyermek a sokszor látott betegágyon hallgatja nagymamájától Grimm-testvérek és Andersen meséit. Majd lesz egy verseket író komoly diákleányból a váci drogéria alkalmazottja, ahonnaú egy kaposvári herceg viszi magával a csak látszólag ismeretlen városba. Az azóta elhunyt férjéCegléden született 1926. május 14-én. Kereskedelmi középiskolában szerzett érettségit. Gép-gyorsírás tanári oklevelet szerzett. 1950 óta Kaposváron él. Nyugdíjazásáig gyors- és gépírónőként dolgozott. Három gyermekétől 12 unokája és 17 dédunokája született. Első nívódíját a MaGyermek- és ifjúsági irodalmi munkásságukért és alkotó tevékenységükért mindösz- sze három magyar író kapott eddig Kossuth-díjat. Lázár Ervin 1996-ban, a Balatonszárszón élő Csukás István 1999- ben, illetve Janikovszky Éva 2003-ban. „Hivalkodó korunkban Fésűs Éva szerénységén csak ámu- lunk-bámulunk. Igazán nem csoda, hogy a meséinek „virágoskertjében" annyi az ibovel való öt évtizeden át tartó kapcsolatá a varázslat maga. Ä szabómester fia kezébe pont Éva néni (akkor még talán Évácska), egy váci lapban megjelent verse került, amire az öt évvel idősebb ifjú ugyancsak saját költeménnyel válaszolt. A levélbarátságot a világháború és a férfivá érett legény hadifogsága szüneteltette, de a sors és a Vácról Kaposvárra érkező revizorok újraélesztették. Ebből kerekedett ki, hogy a Cegléden született, a Pest megyei városban élő Éva néni 1950 óta Kaposvárra jött. Ahol, mintegy mesebeli ráadásként kiderül, dédapja, Kozma Sándor, az első királyi főügyész is járta a varázslatos gyár Rádiótól a Csupfafül c. darabért kapta, amit azonnal követte a második az Aranypo- fácska c. darabért. Nívódíj a Magyar Televíziótól A palacsintás királyért 1984-ben, művészeti díj 1984-ben a Szakszervezetek Megyei Tanácsától. Kaposvár Város Szolgálatáért kitüntetés (1994). Életműdíj lya. Móra Ferenc az, akivel versengve szerénykedhetnének, és ki tudja, ki győzne. Mindenesetre rokon lelkek. „Sarkcsillaguk” a szeretet. Jutott/jut belőle embernek, állatnak, növénynek, de a szélnek, esőnek, csillagoknak is. S ettől még maradt belőle, jutott nekik is. Móra egyenesen „agyonszeretett” volt. Fésűs Éva meg sze- retetre méltó. És sugárzó az erkölcsi tisztasága. Az ünnepeltünk nemcsak szerény, Móráutcákat. Hogy anya legyek - állítja arról, mi szeretett volna lenni, a gondolatot iskolai fogalmazásban papírra is vetette, de a természetes egyszerűségéért akkor bizony megrótták. Vélhetően utoljára. Soha nem álmodott szép- irodalmi pályáról és díjakról, mindenképpen szülő szeretett volna lenni. Három gyermeket nevelt fel, gyors- és gépíróként dolgozott, előbb az Állatforgalminál, majd a Köjálnál. S bár ugyan mackós gyermekversét olvasták fel először a Magyar Rádió stúdiójában, a nyuszis történetek hozták meg igazán neki az országos figyelmet Csupafüllel és Tüs- kebökivel. az I.B.B.Y. (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) részéről (2001). Kaposvár Város Díszpolgára 2004-ben. Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2006). Somogyi PRÍMA Díj (2008). Pro Comi- tatu Somogy-díj (2014), Step- hanus-díj (2014). Kossuth-díj (2017). hoz hasonlatosan alázatos is. Dolgos életében mindig az élet szolgálólánya volt. (...) Nem mondhatjuk, hogy újító alkat, de van saját világa. Ráismerünk, hogy ez a történet övé, és arra is, hogy ő hangszerelte” - írta Komáromi Gabriella, a gyermekirodalom elismert kaposvári nagydoktora, 2001- ben, a Somogy folyóirat harmadik számában megjelent, Fésűs Éva 75. születésnapjára írt köszöntőjében. A mackókat a divat miatt mellőzte, nyuszija viszont volt gyermekkorában, ám sajnos a szomszéd macskája elvitte egy nap, mint mondja, így rehabilitálta... Fésűs Éva fordított meseírói pályát írt az irodalomban, hiszen előbb volt hallható éterben és látható a televízióban, minthogy előtte generációk rongyosra olvashatták volna köteteit. - Húsz évig dolgoztam a rádiónak állandó külső munkatársként, s csodálatos kedvességgel fogadtak minden egyes alkalommal, s nagyon nagy örömmel vettem részt ebben a munkában. Aztán, ahogy a rádiós kollégák nyugdíjasok lettek, meg én is, elhatároztam, átírom a hangjátékokat mesekönyvekké. Csak akkor kezdtem el mesekönyveket írni - világít rá, miért ismerték annak ellenére a gyerekek például a Toppantó királykisasszonyt, hogy még nem is olvasták. Esti mesék, óvodások, kisiskolások műsora, még a közlekedés tanmesék Ugyancsak belefértek a vállalásokba, ez utóbbiért köz- biztonsági érdemrendet is kapott a belügyminisztertől, s kacag az emléken, hogy sünik és mókuskák KRESZ-találkozása- inak történeteit marcona rendőrök fülelték adás közben a szakszerűség és az éberség jegyében.- Semmi sem volt tudatos, szerettem, amit csináltam, írta, ahogy jól esett. A rádióban nem volt szabad kimondani a tanulságot, azt nem szerették. De például mindig igyekeztem ragaszkodni az anyanyelvűnk szépségéhez, ha lehetőségem adódott igyekeztem gazdagítani - érzékelteti, hogy a háttérben, ha nem is mindig tetten érhető, de legalábbis felsejlő erkölcsiség nem felvett stílusjegy, inkább elemi ösztönszerűség. Több, mint háromszáz meséje két tucatnyi kötetben rendezve jelent meg, de a mai napig nem tud betű nélkül élni, a lehetőségeihez .képest sokat olvas, hírlapot például minden nap. De saját meséi között nem rangsorolna, lehetetlen feladatot kérnénk, ám kétségtelen, hogy a megfilmesített, legendás szereposztású Palacsintás király igazi hírnevet hozott számára, s még hozzáteszi, hogy színdarabként a Csodálatos nyúlcipő és a Csikyben bemutatott Aj- nácska könyvlapokon túli sorsát ugyancsak kiemelt figyelemmel kísérte.- Ha nem ő a párom, nem tudtam volna végigcsinálni. Annyit biztatott és annyit segített nekem, nélküle nem ment volna, ő volt az én segítő angyalom - mutatja másik, falon, függő fényképet, amin férje, Temesi Lajos látható a konyhában, aki, ha a szükség úgy kívánta, a főzésbe is be-be segített a fotó tanulsága szerint. Ehhez kapcsolódik, talán egyetlen szívfájdalma, hogy ezeket a nagy sikereket nem élhette meg vele, hiszen két évvel korábban hunyt el, ahogy a város a „szívéhez ölelte” a díszpolgári címmel. - Azóta annyi minden jó ért, csak arra tudok gondolni, hogy odaátról is biztosan segít..., érzem. Fésűs Éva májusban ünnepli 91. születésnapját A szerénység mellett sugárzó erkölcsi tisztaság jellemzi Ahhoz a nemzedékhez tartozom, akiket még hazafias szellemben neveltek Egy bűbájos meseteremtő a csendes Rippl-Rónei utcából