Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-21 / 67. szám

2017. MÁRCIUS 21., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD Q Csak hétvégén vagy háromezren jöttek Afrikából csónakokon. Rómában volt egy EU-Észak-Afrika-minicsúcs: el kell érni, hogy el se induljanak a migránsok Fotó: AFP Európát vehetik célba a dzsihadisták - Líbia pénzt akar Terrortól tart Olaszország Idén már húszezer migráns érkezett Szicíliába, Líbia nyolcszázmillió eurót köve­tel azért, hogy megállítsa a partjaitól induló áradatot. Róma attól tart, hogy a dzsi­hadisták a migrációs útvo­nalakon Európába indultak. G. Juhász Judit judit.g.juhasz@mediaworks.hu EURÓPA Nyolcszázmillió eu- rós segélycsomagot követel Lí­bia az EU-tól, illetve Olaszor­szágtól azért, hogy járőrözés­sel megfékezze a partjairól in­duló migráns-áradatot, és ki­mentse a tengerből a bajba ke­rült embereket. A líbiai kor­mány már 200 millió eurót ka­Beer Miklós váci püspök egy interjúban arra szólította föl az egyházközségeket és az embe­reket, vállaljanak részt a me­nekültek megsegítésében, fo­gadják be őket a lakásaikba és lehetőleg etessék is őket. Kiss-Rigó László szeged-csa- nádi megyés püspök 2015 őszén a The Washington Post­pott e célra. A két ország mig­rációs megállapodása szerint a líbiai nemzeti egységkor­mány miniszterelnöke heli­koptereket, hajókat, motorcsó­nakokat, mentőautókat, terep­járókat, műholdas telefonokat, búvárfelszerelést stb. kért a migránsok megállítására. A migrációs nyomás csök­kentésére 12,2 millió euró (3,8 milliárd forint) értékű gyors­segélyt juttat Olaszországnak az Európai Bizottság, közölték Brüsszelben tegnap. Több ezren özönlenek, belga nagyrazziák Hétvégén nagyjából 3300 Olaszországba tartó migránst mentettek ki a Földközi-ten­nak azt mondta: Ők nem me­nekültek, el akarják foglalni az országot. Márfi Gyula veszprémi érsek pedig azt mondta, 400 év ta­nulságai alapján nem tartja va­lószínűnek, hogy lehetséges őket integrálni, „saját képükre és hasonlatosságukra akarnak alakítani bennünket”. gerből, a szicíliai Cataniában kedden köt ki egy hajó, amely 946 ember kimentésében vett részt. Velük együtt idén már több mint húszezren érkeztek illegálisan Dél-Olaszországba. Az olasz belügy adatai szerint 2016-hoz képest 30, 2015-höz viszonyítva pedig 80 száza­lékkal nőtt a migránsok szá­ma - közölte egy olasz portál. A belga rendőrség szerint 51, a terrorizmushoz köthető szer­vezet működik a hírhedt brüsz- szeli Molenbeek negyedben - írta a De Morgen című lap teg­nap. Tavaly a hatóságok 8600 házkutatást tartottak a ne­gyedben, 167 embert őrizetbe vettek. A 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli merényletek elkövetői közül többen is meg­fordultak a városrészben. Bel­gium még mindig „súlyos” fo­kozaton tartja terrorkészültsé­gi szintjét. Alkoholt és drogot találtak annak a 39 éves férfinak a szervezetében, aki szombaton a párizsi Orly repülőtéren rá­támadt egy katonanőre, meg­próbálta megszerezni a fegy­verét, de agyonlőtték - tudatta az AFP hírügynökség. A tuné­ziai származású, francia állam­polgár Ziyed Ben Belgacem in­dítékai nem világosak. Az ügy­ben eljáró ügyész azt mondta, a férfi azt kiáltotta: meg akar hal­ni Allahért, amikor légpisztolyt nyomott a járőr fejéhez. Tartós török harag Eközben Olaszországban attól tartanak, hogy a Szíriá­ban és Irakban veszteségeket szenvedő Iszlám Állam har­cosai Európa felé veszik az irányt, elsősorban a balkáni migrációs útvonalon, és Olasz­ország is terrorista támadás célpontja lehet - közölte a La Repubblica. Emiatt maximá­lisra emelték készültséget a római szerződések 60. évfor­dulójára tervezett EU-csúcs közeledtével. Elfogadhatatlannak nevezte tegnap a német kormány szó­vivője, hogy Recep Tayyip Er- dogan török elnök vasárnapi televíziós beszédében így szó­lította meg Angela Merkel né­met kancellárt: „Náci prakti­kákhoz folyamodsz? És kik ellen veted be őket?” Mint is­mert, több európai uniós or­szág magára haragította Tö­rökországot, amikor nem en­gedélyezte, hogy török politi­kusok kampányrendezvénye­ket tartsanak a helyi török kö­zösségek előtt. Macedón köszönet Magyarország pozitív pél­dát mutatott a sikeres régiós partnerségből és együttmű­ködésből a macedón államfő szerint, aki háláját fejezte ki a Magyar Hírlapnak nyilatkoz­va. Gjorge Ivanov szerint az Európai Unió súlyos kudarcot vallott a migrációs válság ke­zelésében. Amnesty kontra magyar kormány Az Amnesty International Ma­gyarország az Európa Tanács­hoz, az Európai Bizottsághoz (EB) és az ENSZ-hez fordul a jogi határzár szigorítása mi­att. A jogszabály szerint a me­nedékkérőknek a tranzitöve­zetben kell megvárniuk, míg elbírálják kérelmüket, távoz­ni csak Szerbia irányába tud­nak. Az EB-t egyebek mellett arra kéri, vizsgálja meg, fenn- állnak-e a feltételei egy újabb Magyarország elleni kötele- zettségszegési eljárásnak. Vita a befogadásról az egyházban Ausztria megvonná a szociális juttatást BÉCS/BUDAPEST Csak öt év után folyósítaná a külföldiek­nek a szociális támogatást Se­bastian Kurz osztrák külügy­miniszter. Beszámoltunk ró­la, hogy az Österreich című lap számában arról beszélt, ha va­laki elveszti a munkáját, vissza kellene küldeni a származási országába vagy egy másik tag­államba, ahol munkát talál (sok munkanélküli magyar is meg­kapja az osztrák juttatásokat). Kurz javaslata szerint az Auszt­riában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után fo­lyósított szociális támogatást a származási ország szintjéhez igazítanák. A Kronen Zeitung adatai szerint 2014-óta 105 ezerről 170 ezerre nőtt az uni­ós országokból érkező munka- vállalók száma. Az osztrák külügyminisz­ter az EU egyik alapevét sérte­Ha Bécs megteszi, pert kap a nyakába az uniótól is né meg, ha az európai uniós ál­lampolgárokat megkülönböz­tetné az osztrákoktól - mondta el Lórodi László munkajogász tegnap az Ml csatornán. Emlé­keztetett: az Európai Unióban nemcsak a szabad munkavál­lalás az egyik alapelv, hanem a szabad lakhelymegválasztás is, ezért szerinte nem lehet azt mondani, hogy „menjen haza az, aki elvesztette munkáját”. Egyébként Mint ahogy a szombati la­punkban közöltük: az Euró­pai Bizottság nem járul hozzá ahhoz, hogy az osztrák vagy a német családi pótlék összegét csökkentsék, mert egy alacso­nyabb árszintű országban, pél­dául Magyarországon él. Ezt Marianne Thyssen, a bizottság illetékes tagja jelentette ki az­után, miután találkozott Varga Mihály miniszterrel. Hangsú­lyozta: az a fair gyakorlat, ha valaki egy adott országban fi­zet adót és járulékokat, akkor annak az országnak a polgára­it megillető szociális juttatások járnak neki is. Az biztos figyelmeztet: ha olyan intézkedéseket látnak, amelyek uniós jogba ütköznek, akkor Brüsszel eljárást indít az adott tagállam ellen. MW A most feltárt izraeli régészeti lelet mást mutat, mint az eddigi keresztény ábrázolások Másképp történhetett a keresztre feszítés? JERUZSÁLEM Izraelben egy olyan lelet került elő, amely szerint nem az eddig ábrázolt módon feszíthették keresztre a rómaiak áldozataikat. Húsvét, vagyis pészah előtt ugyanis az Izraeli Régészeti Hatóság meg­nyitotta barlangszerű raktárát, ahol egy olyan temetkezési lá­dát, osszáriumot mutattak be, amely egy vasszeggel átszúrt sarokcsontot rejt a hozzá szö­geit famaradványokkal együtt. Ez az egyetlen egy bizonyíték arra, hogy zsidó szokás szerint temettek el egy a rómaiak ál- talt keresztre feszítet áldozatot, ugyanis a zsidók abban az idő­ben a halottakat sziklasírokba Évi mintegy 40 ezer leletet tárnak fel a régészek Fotó: AFP temették, majd később csont­jaikat kőből készült osszári- umokba helyezték. Ez a lelet egyébként nagyban segít meg­érteni a keresztre feszítés mód­ját: eszerint az elítéltek lábait a kereszt oldalaihoz szögezték. Valószínűleg Jézussal is így tet­tek, ami nem egyezik a szoká­sos keresztény ábrázolásokkal. Emellett bemutattak több el­ső századi tárgy mellett egy olyan ősi, kőből készült temet­kezési ládát is, ami Jézus ne­vét viseli. Ez a lelet valószínű­leg nem az újszövetségi Jézu­sé, hiszen eddig mintegy har­minc Jézus nevet viselő ha­sonló ládát találtak. Az izrae­li régészek szerint ez azért le­het, mert 2000 évvel ezelőtt a Szentföldön sokan használták a Jézus, vagyis a Jesua nevet. A jó hír, hogy ma már pontosan 2000 éve a Szent- földön sokan hasz­nálták a Jézus nevet rekonstruálni tudjuk milyen lehetett az élet Krisztus idejé­ben - jelentette ki Gideon Av- ni, az Izraeli Régészeti Hatóság régészeti részlegének vezetője. Noha az archeológusok mos­tanáig nem találtak régészeti bizonyítékot a bibliai Jézus léte­zésére, az utóbbi években a lele­tek nagyban segítik a kor meg­értését. Izraelben mintegy há­romszáz ásatás folyik. Jelenleg ötven nemzetközi kutatócso­port dolgozik, köztük amerikai és japán régészek. Minden év­ben egyébként mintegy negy­venezer tárgyat ásnak ki a föld­ből, amelyek harmada a korai keresztények életéről tanúsko­dik. A megtalált leleteknek kö­szönhetően a történészek ma már tudják, hogy mennyi ide­ig tartott az utazás az egyes vá­rosok és falvak között, ahol Jé­zus prédikált, vagy hogy mi­lyenek lehettek akkoriban ezek a helyek. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom