Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-20 / 66. szám
GAZDASÁG Y 2017. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ A hatodik legnagyobb exportőr vagyunk a világon Vetőmagtermelésben hazánk nagyhatalom Idén, Budapesten rendezik meg a globális vetőmagszektor legnagyobb eseményét, a Vetőmag Világkongresszust. A választás nem véletlen, a magyar vetőmagok igen elismertek. Kukoricában például hazánk a hatodik legnagyobb vetőmagelőállító a világon. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A Vetőmag Világ- kongresszusra, az ágazat legjelentősebb rendezvényére, több mint kétezer szakembert várnak: a világ legjelentősebb vetőmag-kereskedőit és fajtatulajdonosait. A rendezés lehetősége nagy szakmai elismerés a magyar vetőmag-előállítóknak. Magyarországon jelenleg csaknem 900 vállalkozás és intézmény foglalkozik vetőmag-nemesítéssel és -előállítással. A szektorban tevékenykedő vállalkozások évente több mint 100 különböző fajból csaknem 1500 fajta vetőmagját állítják elő több mint 130 ezer hektáron. Ezeknek a cégeknek az árbevétele éves szinten meghaladja a 100 milliárd forintot. Kevesen gondolnák, de vetőmagban, hazánk kiemelt exportőr a világpiacon. „Magyarország - Francia- ország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után - a 6. legnagyobb vetőmagexportőr a világon - mondta el Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. - A hazai vetőmagtermés 35 százaléka, több mint 90 ezer tonna kerül exportra, a magyar vetőmag legfontosabb felvevő országai: Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia. Az európai és a világ vetőmagiparában játszott jelentős szerepünket Magyarországon termesztési moratóriumot írtak elő a génmódosított kukoricára Fotó: Imre György a kedvező termőhelyi és klimatikus adottságoknak, a vetőmag-előállítás hazai hagyományainak és a szakképzettségnek és köszönhetjük. Érdekes adat, hogy több mint hatszáz tudományos fokozattal rendelkező munkatárs tevékenykedik ebben a szektorban nálunk." Ezek a hagyományok az 50-es években, a kukoricával kezdődtek. 1953-ban Európában elsőként nálunk állítottak elő hibrid kukoricát. Majd az árutermő kukorica-vetőmagok előállításának nagyüzemi fejlesztése is megkezdődött. A fajkukoricákat leváltották a hibridek, amelyek sokkal hatékonyabb termelést tesznek lehetővé. Ötven ével ezelőtt egy hektáron 1,5 tonna kukoricát tudtak előállítani. A nemesítéseknek köszönhetően, ma 14 tonnát terem ugyanaz az egy hektár. A magok minősége mellett áz is vonzó a magyar termékben, hogy nálunk tilos génmódosítást alkalmazni. Nálunk 12 éve hirdettek termesztési moratóriumot, a génmódosított kukoricára. Igaz, azóta az EU megpróbált nyomást gyakorolni Magyar- országra, de eddig eredménytelenül. Sőt ma már az alkotmányba is szerepel ez a tilalom. „A következő években, ebben a szektorban is kulcskérdés lesz, hogy a népesség növekedésével egyenesen arányosan növekvő élelmiszerigényekhez az élelmiszerlánc első elemeként megjelenő vetőmagszektor miként Évi 90 ezer tonna kerül exportra Magyarország GMO-mentes övezet Hazákban az alkotmányban szerepel, hogy tilos a génmódosított növények termesztése. Ez a téma egyre nagyobb figyelmet vált ki egész Európában, mindenütt erősödik a génmódosítás-ellenesség. A fogyasztói ellenállás miatt génmódosított élelmiszert már szinte lehetetlen eladni Európában. Ausztriában és Németországban abban is egyre nagyobb a lakossági nyomás, hogy takarmányként se használjanak génmódosított növényeket. Ha egy termék génmódosított összetevőt tartalmaz, azt fel kell tüntetni a csomagoláson, nálunk a kormány tavaly alkotta meg a GMO-mentes termékek jelölését. tud alternatívát biztosítani - mondta Polgár Gábor. - A különösen az ázsiai országokból érkező igényekhez innovatív növénynemesítés, hatékony globális kereskedelmi csatornák, magas szintű élelmiszer-biztonsági feltételek kellenek. Becslések szerint a világ vetőmagpiaca 2020- ra 92 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le, s az ágazat egyre nagyobb szerepet tölt be” -hangoztatta a Vetőmag Szövetség vezetője. A magok egy részének kezelik a felületét, tanácsos kesztyűben elvetni őket- A házikerti vetőmagok eltérő ideig őrzik meg a minőségüket. Legtovább az uborka, a zeller, a káposztafélék, a paprika és a paradicsom magja jó, 4-5 évig csíraképes. A borsó, a bab és a fejes saláta 3-4 évig, a petrezselyem és a hagymafélék 2-3 évig tartják meg a csíraképességüket. A kapor magja egy év után is sokat veszít erejéből.- Az apró magvakat - amilyen például a reteké vagy a salátáké - drazsírozzák, ettől az eljárástól a tömegük többszörösére nő, alakjuk gömbölyű lesz, így könnyebb az elvetésük.- A zöldségnövények magvai- nak átlagos csírázóképessége 80-90 százalék kell legyen, ha ennél rosszabbat tapasztal, panaszt tehet.- Sokan a bevált fajtából saját használatra magot fognak, a fajták engedély nélküli to- vábbszaporítása azonban tilos. Ez ellen a nemesítők hibrid fajták előállításával védekeznek, ezekről hiába gyűjt magot, nem fog kicsírázni.- A magok egy részének kezelik a felületét, ezért száraz kézzel vagy kesztyűben vesse el őket, mert a nedvesség ezeket az anyagokat leoldja.- A legtöbb vetőmagot csávázzák, vagyis a mag felszínét olyan növényvédő szerrel vonják be, ami elpusztítja a mag felületén, illetve közvetlenül a maghéj alatt megtapadó káro- sítókat. A csávázott magokat általában megfestik valamilyen élénk színű festékkel. Nincs esélyük a főzeléknek a sörmultik ellenében MAGYARORSZÁG Megakadályozza a négy nagy magyar- országi székhelyű, ám külföldi tulajdonú sörgyár a kisüzemek térnyerését a hazai piacon - mondta a Magyar Időknek Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke. Olyan szerződéseket kötnek a sörmultik a vendéglátósokkal, amelyekben sokszor kizárólagos forgalmazást kérnek vagy meghatározzák az eladási mennyiséget. A gyárak súlyos kötbért számítanak fel, ha a tulajdonos nem teljesíti a vállalásokat. A szakember szerint a kisüzemi sörök 1-2 százalékos piaci arányát többek közt a szabályozás mellett a csapolt sör áfacsökkentése segítené. Igencsak időszerűnek és megalapozottnak látszik Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője bejelentése, hogy a kormány megvizsgálná a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátóipari vállalkozások viszonyát, mivel a Csíki Sörhöz hasonló kiszolgáltatott kis szereplőket rendre eltapossák a multik. A sörmultik korábbi gyakorlata még szigorúbb volt, régen teljes kizárólagosságot határoztak meg szerződéskötéskor. Jelenleg a vendéglátósok 90 százaléka függ a nagy sörgyáraktól. A probléma nem új keletű, a sörgyárak privatizációja a 90-es évek elején kezdődött, azóta nem tudnak a kicsik érvényesülni a hazai piacon, korábban e vállalkozások 90 százaléka tönkrement. Két éve a Gazdasági Versenyhivatal a sörgyárakat arra kötelezte, kizárólagos piaci részesedésük 20 százalékáról 2017 végéig le kell mondaniuk, azonban ennek egyelőre nincs jele. Az Országgyűlés ma kezdhet vitát arról a kormánypárti javaslatról, amely betilthatóvá tenné az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát. Amennyiben a parlament előtt lévő jogszabály-módosítást az Országgyűlés megszavazza, a bíróságon dőlhet el, hogy lehet-e forgalmazni Magyarországon a Heineken - vörös csillagos lógóval ellátott - söreit. MW NAK-központ minden megyében Az egységárát az eladási darabárral azonosan kell feltüntetni Trükköztek a tojás méretével Mentőautókat fejlesztenek és gyártanak MAGYARORSZÁG A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) minden megyében kiépítené szolgáltató központjait, amelyek számos területen (tápanyagutánpótlás, növényvédelem, agrotechnikai kérdések, jogorvoslat) adnának tanácsokat a gazdáknak - mondta el a szervezet elnökségi szóvivője az Ml-en. Sülé Katalin közölte, egyelőre két ilyen központ üzemel, várják a gazdák visszajelzéseit, hogy hol és mikor nyissák meg a következőket. A központokban szakértők segítik a gazdák munkáját, egészítik ki a falugazdászok tevékenységét. MW MAGYARORSZÁG Hétfőn lép életbe az a rendeletmódosítás, amely szerint a tojás darabárát ezentúl azonos méretben kell feltüntetni a súlyra vetített egységárral - közölte a gazdasági tárca. A vásárlók azonnal összehasonlíthatják az eltérő méretű, tömegű tojások darabárát a súlyra vetített egységárral. Az eddigi négy (S, M, L és XL) méretkategória szerint osztályozott tojásoknál ugyanis nem feltétlenül jelent meg a tényleges súly szerinti különbség, így a súlyra vetített ár nem volt olcsóbb a kis méretű tojásoknál a nagyobb méretűekhez képest. A vásárlók és a hazai tojás- termelők érdekeit is védi, hogy a vásárlók egyértelmű tájékoztatására kötelezik a kiskereskedőket. Gyakorlattá vált, hogy a tojás kilogrammjára számított legmagasabb egységárat az előírtnál kisebb méretben jelölték, ami alkalmas a vevők megtévesztésére. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a kis méretű (A minőségű, ipari) tojás importja, ami gyakran - a látszólagosan olcsóbb eladási ár miatt - hátrányosan érintette a magyar- országi gazdák által termelt, magasabb kategóriába sorolt Könnyebb lesz összehasonlítani a tojás árát Fotó: MW tojások értékesítését. MW MAGYARORSZÁG Összesen 1,4 milliárd forintot fordít a kormány mentőautók fejlesztésére és gyártására - olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában. A pénzt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tulajdonában lévő gazdasági társaság kaphatja a költségvetésből. A kormány egyben felhívta a gazdasági minisztert, Vizsgálja meg és tegyen javaslatot arra, hogy a mentőgépjárművek hazai gyártása miként illeszthető be az Irinyi-tervbe. 2017 és 2021 között összesen 624 új mentőutó beszerzése szükséges. MW A vetőmagvilág Budapestre készül