Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-17 / 64. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁRCIUS 17., PÉNTEK Somogyiak rangos elismerése KAPOSVÁR-POTONY-BUDAPEST Rangos állami kitüntetésben részesült a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke,-Reiz Tamás potonyi polgármester március 15-e alkalmából. A haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen. Nemzeti ünnepünk, az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából elismeréseket kaptak a somogyi katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársai is. Dr. Gora Zoltán vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság főigazgatója munkakörében hosszú időn át végzett, kiemelkedő teljesítménye elismeréseként főigazgatói ajándéktárgy elismerésben részesítette Gaál Attila tűzoltó őrnagyot, a megyei igazgatóság főügyeleti osztályvezetőjét. Munkatársi cím elismerést kapott Gáborné Csonka Katalin, a siófoki katasztrófavédelmi kirendeltség ügykezelője. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere kiemelkedő helytállása, bátor magatartása elismeréséül bátorságért érdemjelet adományozott Bódis Szabolcs tűzoltó főtörzsőrmesternek, a Nagyatádi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság gépjármű- vezetőjének. G. A. - H. M. Hímes tojások és akvarellek a könyvtárban BARCS Már beköszöntött a húsvét a városi könyvtárban, a legújabb kiállítás egy helybeli tanár házaspár alkotói tevékenységét mutatja be. Lég- rády György 150 írott és gravírozott technikával díszített hímes tojásai mellett felesége, Légrádyné Major Ilona akva- rellfestéssel készült képeit is láthatják az érdeklődők április 20-ig. G. A. Költséges, időrabló, mégsem hobbi: hitvallás huszárnak lenni Majd félmillió forintot ér a szép huszártiszti öltözet Tapsolnak az emberek, büszkék a somogyi huszárokra, ahol csak megjelennek. A délceg kiálláson túl azonban nem felhőtlen a huszárok élete. Költséges a ruha és a felszerelés, kevés a támogatás és sok az utazás, mert igyekeznek mindenhová elmenni, iskolákba és ünnepségekre, ahová csak hívják őket. Ennek egyre nehezebb eleget tenni, mert elöregedőben van a huszárcsapat. Kovács Gábor gabor.kovacs@mediaworks.hu SOMOGY A huszárság, mint hagyományőrző tevékenység elterjedése az 1990-es évekre tehető Magyarországon. Volt katonák, lovas rendőrök, jó barátok jöttek össze, hogy létrehozzanak egy huszárcsapatot a megyében, amely 1999 óta a mai egyesületi formájában működik. Majd minden somogyi települési ünnepségen megjelentek, kísérték a megyezászlót és címert. Főleg az idősebb korosztályt és a gyerekeket ragadja meg a fellépésük. A 15-17 fős csapatnak sok ideje, energiája rámegy minderre.- Történelmi hagyományőrzést csak elhivatottsággal lehet végezni, nem hobbiból. A csapatot egységgé kovácsoltuk, a fiataloknak adnak ízelítőt, hogy ez egy nemzeti örökség, amit meg kell becsülni - mondta Bosnyák János hagyományőrző huszárezredes, az egyesület elnöke. - Hogy menynyire lehet ezt átplántálni a fiatal korosztályba, az még kétséges. A legkisebbek kitörő örömmel várják a huszárokat, de ez a kamaszokról már nem mondható el. Az egyesület működése komoly ráfordítást igényel. Sok nemzetközi rendezvényen vesznek részt, megjárták a lipcsei csatát, a weimari kulturális heteket, Ausztriát, Horvátországban Belovart és Varas- dot. Magyarországon is több Menetelők mentében Fotók: Lang Róbert Uj kutatás a somogyi huszárokról Bosnyák János fia, Dávid János hagyományőrző huszár kornétás, vagyis zászlótartó. Többgenerációs katonacsaládba született, a hatodik nemzedék tagja, amely egyenruhát húz, ha a hagyományőrzőt is számítjuk. A Pécsi Tudományegyetemen végzett történészként. A császári és királyi harmadik huszárezred, vagyis a hamuszürke csákós Ferdinánd-hu- szárok 1848-49-es történetét kutatta, ez eddig magyar nyelven még nem jelent meg. A most befejezett kutatásaiból kiderül, hogy testületileg álltak a forradalom oldalára a huszárok, nem volt különbség abban, hogy magyarok vagy külföldiek. Vagyis nem az idegen tisztek hagyták el elsőként a csapatukat, hiszen a hűség jellemző volt az ebben a fegyvernemben szolgáló katonákra. Egy tisztet viszont sokszor helyeztek át más ezredbe. A Ferdinánd-huszárok közül is sokan, mint tapasztalt katonák, átkerültek az újonnan felálló honvéd alakulatokhoz. Somogyból sok huszárt és honvédet soroztak, akik a szabadságharcban is részt vettek. Elfeledett hősök vannak köztük, akiknek emlékművet lehetne állítani, állítja a fiatal kutató. Például a csurgói Belányi Lajos: 1829- ben sorozták be a Ferdi- nánd-huszárokhoz, később a külföldi szolgálatból hazaszökött a forradalom hívó szavára. Végigküzdötte a tavaszi hadjáratot, bátran harcolt és sok ütközetben vett részt, végül a komáromi csatában vesztette életét. Hősi halála példát mutat, és nagyobb figyelmet érdemelne a mai somogyi utódoktól. nagy sikerű nemzetközi találkozót szerveztek.- Sokunknak nincs lehetősége arra, hogy lovakat tartsanak, ezért vállalkozókra kellett építenünk. A lovardát, a lovakat és azok szállítását azonban fizetni kell, ez nem kis pénz. Ez a ruha, ami rajtam van, 15 éves - mutatta Bosnyák János, aki hivatásos katonaként is az ezredesi rangig jutott. - Vigyázunk rá, nagy becsülete van az egyenruhának, de kopik. A tiszti öltözet szerényen számolva is 450 ezer forintba kerül. Egy Kos- suth-kard beszerzése 70 ezer forint. Az eltelt tíz év alatt sok vállalkozó támogatott minket, de a válság után elapadt a számuk. Az EMMI által kiírt pályázatokon indultak, de az elmúlt két évben nem nyertek. Végül Balog Zoltán miniszterhez nyújtottak be egyedi kérelmet, így nyertek két éve 800'ezer forintot, tavaly pedig egymilliót. Abból fizették az igali nemzetközi huszártalálkozót, és Barcson a Noszlopy Emlékprogramot, mondta erről az elnök.- Törekvésünk, hogy fiatalítsunk, de az utánpótlás nehéz. Jómagam 70 éves vagyok, a tagok mind 50 felettiek. Még 90 évesen is meg lehet fogni a kardot, de szükség van a fiatalos lendületre - ismerte el az elnök. - Járunk középiskolákba, próbáljuk a fiatalokat meggyőzni, nem igazán sikerül, a hagyományőrzést kevesen vállalják. Nem vonzza őket a lósport sem, akit igen, az versenyezni kezd. Felvillant a remény, hogy a Kaposvári Egyetemmel köthetnénk megállapodást, és olyan fiatalokat állítanánk magunk mellé, akik tanóraszerűen lovagolnak. Tavaly március első hetében 28 iskolában és óvodában jártak, tavaly összesen 33 kaposvári rendezvényen vettek részt. Szívesen vennék a további támogatásokat, s azt is, ha segítenének azok, akik ezt megtehetnék. Március közepére befejeződött a tavaszi telepítés: méreten aluli példányok is kerültek a tóba Pontyot már foghatnak a balatoni horgászok BALATON Befejeződött a tavaszi pontytelepítés. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. március első heteiben balaton- lellei és irmapusztai tógazdaságaiból 57 és fél tonna 2-3 nyaras pontyot juttatott a tóba. A part menti vizek felmelegedésével egyre több horgászt látni a vízen, akik ilyenkor jórészt pontyot és keszegféléket fognak. A Balatoni Horgászrend szerint a 35 centiméter alatti, nagyjából egy kilós pontyot vissza kell engedni a tóba. - A haltelepítés során olyan példányok is bekerültek a vízbe, amelyek még nem érik el a fogható méretet, hiszen a kétnyarasok 80 dekagramm körüliek, de a balatoni vándorkagylókon hízva a nyár végére a kisebb egyedek is megközelítik majd a másfél kilogrammot- mondta Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője.- Arra törekszünk, hogy minél nagyobb arányban telepítsünk a jövőben kisebb pontyot, mert a telepítési kötelezettségünket súlyban szabják meg egy évre, és hogyha kisebb egyedekből tesszük be, akkor nagyobb darabszámot kapunk. Bár a horgászok azt szeretik, ha azonnal fogható pontyok kerülnek horogra, most egy kis türelmet kérünk, nyáron egyébként folytatA nyáron folytatják majd a haltelepítést a Balatonon Fotó: MW juk'a ponty telepítést - mondta. A ponty mellett Balatonlellén és Keszthelyen 1100 kilónyi, egynyaras süllő is bekerült a tóba, ezek már akkorák, hogy megtalálják a táplálékukat, hiszen belefér a szájukba a balatoni küsz, és várhatóan két év múlva fejlődnek fogható méretűre. Tart még a ragadozóhalak kifogására vonatkozó tilalom, amely alól május elsején szabadul fel a süllőfogás, de május elseje hétfőre esik, előtte pedig hétvége van, ezért korábban, április 29-én, szombaton már lehet süllőzni. A buzsáki tógazdaságban megkezdődött a mesterséges csukaszaporítás is. K. A. Véget ér. a csukatilalom Nagy Gábor ágazatvezető elmondta: áprilisban elérik a 3-5 centis nagyságot, és akkor 250 ezer kiscsuka kerül a balatoni nádasok előterébe, ahol a vízi növényzetben megbújva keszegivadékokra vadászhatnak. Április elsejével már véget ér a csukafogási tilalom, addig is a társaság halőrei fokozottan ellenőrzik, hogy senki se tartson meg ragadozóhalakat, ugyanis most zajlik az ívás.
