Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-11 / 60. szám

Orbán: Az idegenrendészeti őrizet nem egyenlő a fogva tartással Lengyel vétó Brüsszelben Beata Szydlo lengyel miniszterelnök nem írta alá az uniós csúcs zárónyilatkozatát, amihez megvan a tagállami jogosultsága - ettől még Európa működőképes marad Fotó: AFP 2017. MÁRCIUS 11., SZOMBAT Európa továbbra is a világ legjobb helye, s ennek így is kell maradnia - mondta teg­nap Orbán Viktor Brüsszel­ben, az uniós csúcsvezetők tanácskozásán. Beata Szyd­lo szerint minden országnak joga van blokkolni az uniós csúcstalálkozó zárónyilatko­zatának elfogadását. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BRÜSSZEL A teljes egyetértés hiányában, huszonhét tagor­szág által támogatott záró­nyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió állam- és kor­mányfői brüsszeli csúcstalál­kozójukon, mivel Beata Szyd­lo lengyel miniszterelnök be­jelentette, nem írja alá, sőt az ülés egyetlen dokumentu­mát sem fogadja el. A lengyel kormányfő azért döntött így, mert Donald Tuskot lengyel ellenszavazattal választották újra az Európai Tanács élére két és fél évre. „Jogunk volt így dönteni” Minden országnak joga van blokkolni az uniós csúcstalál­kozó zárónyilatkozatának el­fogadását, „mi élünk ezzel a jogunkkal” - érvelt Szydlo. Donald Tusk újraválasztása Magyarország számára Euró­pa működőképességéről szólt, nem pedig egyik vagy másik tagállamról - jelentette ki Or­bán Viktor miniszterelnök. „A világ legjobb helye” Európa minden nehézség ellenére továbbra is a világ legjobb helye, és ennek a po­zíciónak a megőrzése a cél - mondta az unió jövőjéről szól­va Orbán Viktor a tanácsko­zás után megtartott sajtótájé­koztatóján. Az európai kultú­ra, civilizáció és gazdaság a második világháború óta pél­dátlan eredményeket ért el. Nem szabad elhallgatni, hogy Európa jó eséllyel pályázik ar­ra a címre, hogy hol lehet a vi­lágon a legjobban, legboldo­gabban élni. Egyben leszögez­te: az uniós tagállamok jogai nem vonhatók el. Orbán Vik­tor a csúcstalálkozó előtt még arra készült, hogy a migrációs Magyarország létrehoz egy monitorozó, nyomkövető bi­zottságot annak megfigye­lésére, hogy romlik-e, és ha igen, milyen mértékben, a kint dolgozó magyarok hely­zete Ausztriában az ott terve­zett jogszabályváltozások ha­tására - jelentette be tegnap kérdésben várható a legfon­tosabb vita. Hazánk ugyan­is egy olyan jogszabályt fo­gadott el, amelynek lényege, hogy még az unió területén kívül választaná külön a tény­leges menekülteket és a gaz­dasági bevándorlókat. A kor­mányfő hangsúlyozta, a ma­gyar jogszabályt érintő táma­dásokat ki fogja védeni, és be akarja bizonyítani, hogy a ma­gyar törvény összhangban áll­nak az uniós joggal. Ez sike­rült is neki, a tagállami veze­tők nem emeltek kifogást az új magyar szabályozás ellen. Az pedig alapvetően megegyezik azokkal a javaslatokkal, ame­lyeket Németország és Auszt­ria is sürgetett. Ez azt jelen­ti, hogy Magyarország terüle­téről nem érkezhet olyan mig- ráns Németországba, s nem is mozoghat szabadon Euró­pában, aki nem tisztázta be­Orbán Viktor, aki Brüsszelben megbeszélést folytatott Chris­tian Kern osztrák kancellár­ral, és értésére adta, hogy ha Magyarország romlást tapasz­tal az Ausztriában dolgozó ma­gyarok helyzetében, „ezzel arányos helyzet fog bekövet­kezni” a másik oldalon is. lélépésének okát. Mindenki őrizetben marad mindaddig, amíg nem egyértelmű jövete­lének szándéka. Szerbia felé szabad az út A migránsok idegenren­dészeti őrizetbe vétele pe­dig nem egyenlő a fogva tar­tással - emelte ki Orbán. Aki ugyanis nem akarja megvár­ni ügyének lezárását, az Szer­bia irányába bármikor távoz­hat ezekből a központokból - hangsúlyozta a tanácskozás után. Sikernek tekinti, hogy a tagállamok vezetői megér­tették a magyar szabályozást: „Hogy a brüsszeli bürokraták­kal mire megyünk, az egy má­sik történet. Ok gyakran meg­próbálják Magyarországot ar­ra kényszeríteni, hogy a ne­kik nem tetsző esetekben vál­toztassuk meg a döntésünket és a szabályainkat. Ez a csa­MeghívóaV4-nek A Benelux államok hamaro­san meghívják a visegrádi or­szágcsoport (V4) állami veze­tőit Hollandiába, hogy közö­sen tárgyaljanak az Európai Unió jövőjének lehetséges irá­nyairól - közölte Mark Rutte holland kormányfő pénteken Brüsszelben. ta még előttünk van” - mond­ta Orbán Viktor. Hangsúlyoz­ta azt is, a bevándorlást nem „humánusan és jól” kell ke­zelni, hanem ellen kell állni a migrációs nyomásnak. Nem lesz új vasfüggöny A menekültek hatósági bán­talmazásáról, amiről az Orov- sok Határok Nélkül szervezet nyilatkozott az elmúlt napok­ban, a magyar kormányfő ki­jelentette, nem ismert egyet­len olyan eset sem, amely Ma­gyarország területén történt. Az ilyen jellegű, feltárt esetek mindegyike Szerbiában volt - mondta. A több sebességgel műkö­dő EU nem jelentené azt, hogy új „vasfüggöny” ereszkedik le a kontinens nyugati és kele­ti fele közé - jelentette ki Je- an-Claude Juncker, az Euró­pai Bizottság elnöke a csúcs- találkozó után. Az unió még fogja erősíténi „egységét a sok­színűségben” a szervezet előd­jét megalapító szerződés alá­írásának 60. évfordulójára idő­zített római csúcstalálkozóján - mondta Angela Merkel. A né­met kancellár hozzátette: „Az a mottónk, hogy egységesek va­gyunk, de egységesek a sok­színűségben. Minden jelenlegi problémája ellenére az Európai Unió egy sikeres modell.” Tanultak a magyar migrációs politikából WASHINGTON „Nagyon sokat tanultunk abból, amin Ma­gyarország átment 2015 nya­rán, amikor megérkeztek a szíriai menekültek, és Orbán Viktor miniszterelnök kijelen­tette: mindenkit azonosítani kell, aki az országba érkezik. Hasonlóképp, Trump elnök úr is úgy gondolja, hogy megfe­lelő ellenőrzés nélkül senkit nem engedhet be Amerikába” - fejtette ki a magyar szárma­zású republikánus képviselő, Dennis Ross, aki Andy Har­ris képviselőtársával közösen adott exkluzív interjút a TV2 hírműsorának, a Tényeknek. Azonosítani kell, aki belép az országba A kérdés Donald Trump nagy visszhangot kiváltó ren­deleté kapcsán merült fel, amely hét muszlim országból ideiglenesen megtiltotta a be­utazást Amerikába. Irakot, Szíriát, Iránt, Szudánt, Líbiát, Szomáliát és Jement korábban Barack Obama nevezte meg mint veszélyes országokat. A Trump-adminisztráció ezt és a belbiztonsági szolgálat, meg az FBI jelentéseit használ­ta fel a döntéséhez. A beuta­zást tiltó rendelkezést azon­ban megtámadta egy bíróság. Trump bevándorlási politikája közel 11 millió illegális beván­dorlót is érint. A kitoloncolás viszont csak azokra vár, akik bűncselekményt követtek el, vagy törvénytelenül tartózkod­nak az Egyesült Államokban. Andy Harris elmondta: tud­ja, hogy Magyarországot so­kan kritizálták a határkerítés miatt. De már többen rájöttek, hogy a valós fizikai akadály telepítése szükségszerű. Ilyen fal felállítását tervezi Trump elnök is Mexikóval szomszé­dos határán, amelynek meg­építéséről korábban, 2006- ban, George W. Bush elnök döntött, de ezt Barack Obama később megvétózta. Dennis Ross szerint hama­rosan időszerűvé válik egy Or­bán Viktor-Donald Trump-ta- lálkozó, ahol nemcsak bizton­sági, de a bővülő üzleti lehe­tőségek is szóba kerülhetnek majd. MW BELFÖLD-KÜLFÖLD g Megfigyeljük az osztrák helyzetet Ferenc pápa: házas férfiak is bevonhatók lennének Paphiány a katolikusoknál Jelentés a kurd erők elpusztításáról VATIKAN Ferenc pápa szerint a katolikus egyháznak meg ké­ne fontolnia, hogy az egyház­hoz hű házas embereket is pap­pá szenteljenek, ők olyan elha­gyatott helyeken dolgozhatná­nak, ahol jelenleg súlyos pap­hiány van. A pápa először adott interjút a Die Zeit hetilapnak; kifejtette: az egyház már eddig is bevont idősebb házas férfi­akat a katolikus közösségek működtetésébe, de eddig ma­ximum diakónussá szentelték őket. A pápa szerint mindez csu­pán egy lehetőség, de el kell dönteni, hogy ezek az emberek milyen szolgálatot tehetnek az elhagyatottabb helyeken. A ka­tolikus egyházban egyre töb­ben képviselik azt az álláspon­tot, hogy az egyre gyakoribb paphiány miatt új utakat kéne megnyitni a felszentelés előtt: a fiatalon cölibátust vállaló pa­pok mellett idősebb, házas fér­fiakat is fel lehetne szentelni. Ferenc elődje, XVI. Benedek pápa is azon a véleményen volt, hogy a cölibátus nem megvál­toztathatatlan dogma. Igaz, Ferenc pápa később fi­gyelmeztetett, az szóba sem kerülhet, hogy a fiatalabb pa­pok a felkészítésük során sza­badon dönthessenek a cölibá­tusról. MW A fiatalításért is sokan szót emelnek Fotó: AFP ENSZ/NEW YORK A török biz­tonsági erők „súlyos jogsérté­seket” követtek el a kurd felke­lők elleni hadműveletek során, amelyeket Ankarának ki kelle­ne vizsgálnia - írta 25 oldalas jelentésében az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága pénteken. A főbiztosság módszeres pusztí­tásról, gyilkosságokról és más jogsértésekről számol be. Eze­ket a török biztonsági erők a kurd lázadókkal kötött tűzszü­net összeomlása, azaz 2015 jú­liusa és 2016 decembere között követték el az ország délkele­ti részén. Mintegy kétezer em­ber, köztük a biztonsági erők 800 tagja és nagyjából 1200 he­lyi lakos vesztette életét az em­lített másfél évben. Az ENSZ túlkapásokról, gyilkosságok­ról, nemi erőszakról, gyűlölet- keltésről, emberrablásokról és kínzásokról szerzett tudomást. A főbiztosság műholdfelvéte­lekre, helybeliek vallomásaira, civilek információira hagyat­kozott beszámolójában. A Törökország, az Egye­sült Államok és az EU által is terrorszervezetnek minősí­tett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török fegyveres erők közötti összecsapások elől 355-500 ezren menekültek el. A PKK 1984 óta harcol fegyver­rel a kurd autonómiáért. MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom