Somogyi Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-10 / 59. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. MÁRCIUS 10., PENTEK Marosvásárhelyen tüntetnek a Románián belüli önrendelkezésért Megtartó erejű autonómia Budapesten is több megmozdulás volt már a székelyföldi törekvések érdekében. Miért kellene félni az önrendelkezéstől? Archív fotó: AFP Húszmilliót is kaphatnak a háziorvosok a praxishoz MAGYARORSZÁG Új praxispá­lyázat jelent meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkeze­lő honlapján. Mostantól a ko­rábbi 750 millió forint helyett már 1 milliárd 250 millió fo­rint áll rendelkezésre a tartó­san üres praxisok betöltésére és a háziorvosi letelepedési pá­lyázatokra együttesen. Jelen­leg 287 betöltetlen praxis van. 2014 óta érhető el a praxispá­lyázat, most 500 milliárd fo­rinttal több forrás jut az üres háziorvosi helyek betöltésére - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár. A háziorvosok le­telepedése esetén az összege­ket megduplázzák, ami azt je­lenti, hogy ha egy praxis több mint egy éve üresen áll, akkor 12 millió forintra emelkedik az összeg a jelenlegi hatmillió­ról - tette hozzá az államtit­kár. Ha olyan praxisra pályá­zik egy orvos, ami öt éven ke­resztül tartósan üresen állt, akkor az elnyerhető támoga­tási összeg nettó 20 millió fo­rintra emelkedik. Már a fogorvosok is pályázhatnak - Hat évre szól a praxis Új elem, hogy most már a fogorvosok is pályázhatnak. Nóvum az is, hogy a koráb­bi négy év helyett az orvos­nak tartósan, hat éven keresz­tül kell betöltenie az elnyert praxist. A pályázatokat októ­ber 15-éig lehet benyújtani. A Világgazdaság kérdésére vá­laszolva Kiss Zsolt, a Nemze­ti Egészségbiztosítási Alapke­zelő főigazgatója azt mondta, a sikeresen pályázó orvosok a pályázat benyújtása után két-három hónappal már ren­delhetnek is a körzetükben. A Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozata részsiker­ként könyveli el, hogy ezentúl a fogorvosok is pályázhatnak letelepedési és praxisvásárlá­si támogatásra - írja a Magyar Idők. Azt pedig, hogy az ösz­töndíjasoknak - hasonlóan a többi szakmához - vállalniuk kell, hogy a támogatás folyósí­tásával azonos ideig Magyar- országon a közellátásban dol­goznak, teljesen természetes­nek tartja és támogatja az or­vosi kamara. MW Baszkok, katalánok, fla- mandok, dél-tiroliak is részt vesznek az erdélyi magyar autonómia melletti szimpá­tiatüntetésen. A mai ese­ményt kiemelt titkosszolgá­lati és rendőri figyelem övezi Romániában. A hatalom to­vábbra is mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse az önrendelkezés szószólóit. Sengel Ferenc kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAROSVÁSÁRHELY Néhány hét tel a román politikai rendszert megingató országos tüntetés­hullám után Székelyföld álla­mon belüli önrendelkezéséért demonstrál a székelység köz­képviselete, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Marosvásárhe­lyen ma vonulnak utcára a ma­gyarok, ezen a napon emlékez­nek az 1848-49-es szabadság- harc leverését követő legna­gyobb magyar felkeléskísérlet kivégzett mártírjaira is. A megemlékezést és a de­monstrációt követően tünte­tő menet indul a belvárosban - a rendezvényen is felszólaló baszk, katalán és flamand po­litikusok az első sorban lesz­nek. A végállomás a román kormányhivatal épülete, petí­ciót adnak át a prefektusnak, amelyben Székelyföld autonó­miáját kérik. Helyi forrásaink szerint több száz fős rendőri és bel­ügyi alakulatokat vezényel­nek a városba, és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is kiemelten lesz jelen a közte­rületeken. Annál is inkább, mert a kommunista rezsim utáni Romániában a székely autonómiatörekvéseket a kez­detek óta az állami szerveze­tek, az igazságszolgáltatás és a román politikai elit döntő ré­sze felforgató tevékenységnek tartja. Az elmúlt években folyama­tosan jogi eljárások zajlanak az autonómiát támogató magán­személyek, szervezetek és ön- kormányzatok ellen. A szim­bólumok, így a székely zász­ló szabad használatának ügyé­ben több tucat peres ügy van folyamatban. A korábbi tünte­téseken megjelenőket tömege­sen bírságolták a rendőrök kü­lönböző ürügyekre hivatkozva. Dabis Attila, az SZNT kül­ügyi vezetője úgy látja, min­dennek az oka a román poli­tikai kultúrában gyökerezik, melynek meghatározó alapja a magyarokkal szembeni ha­gyományos bizalmatlanság. Emiatt széleskörűen elterjedt az a tévhit, hogy a Székelyföld területi autonómiája ellenté­tes Románia alkotmányos be­rendezkedésével.- Az állam független, szu­verén, oszthatatlan, egységes és nemzeti mivoltát egy au­tonóm megállapodás sehogy sem változtatná meg - állít­ja Dabis Attila, aki az európai jogrendben működő autonó­Az államon belüli önrendelke­zés, az autonómia az európai jogrendek évezredes ismert rendszereleme. Államformától függetlenül tucatnyi nemzeti vagy területi alapú önrendelke­zés működik jelenleg is a kon­tinensünkön. Az Európai Unió államaiban a legismertebbek a katalán, a baszk, a skót, a dél-tiroli auto­nómia, és enélkül aligha létez­ne Belgium, mivel jogrendjé­miák kutató-szakértője. - Az állam oszthatatlanságára vo­natkozó alkotmányjogi pasz- szusok tökéletesen megférnek az autonóm megállapodások­kal olyan államokban, mint például Olaszor­szág, Spanyolor­szág vagy Finn­ország - sorolta a példákat. Szerin­te a szuverenitás nem zéró yégösszegű játszma, az állam dönthet úgy, hogy bi­zonyos funkciókat nem köz­ponti, hanem helyi-autonóm közhatóságok útján gyakorol. Egy székely parlament fölállí­tása orvosolná az államgépe­nek alapja a területileg elkülö­nülő flamand, vallon, német ré­giók együttműködése. Az Európai Unión kívüli álla­mok között a legismertebb a jelenlegi Bosznia-Hercegovina, amelyet ugyan nagyhatalmi bábáskodás tart fenn mind a mai napig, de a bosnyák, hor- Vát, szerb autonómiák folya­matos összecsiszolásával sta­bilizálódhatott Európa legpus­kaporosabb vidéke. zet működésének azon visz- szásságait, melyeket a túlzott centralizáció okoz. Az önálló székely törvényhozás számá­ra is Románia alkotmánya vol­na a jogforrási hierarchia csú­csa, mely felett a román alkotmány- bíróság őrködne - érvelt az SZNT kül­ügyi vezetője. A szervezet ma­rosvásárhelyi megmozdulá­sán mutatkozik be a széles nyilvánosság előtt a Székely- földi Autonómia Alap, amely az SZNT munkájának anya­gi támogatását célozza. A ta­pasztalatok szerint az európai Az autonómiatüntetések hely­színe Marosvásárhely, a kom­munista rendszerek összeom­lása utáni legnagyobb magyar- ellenes pogrom városa. Maros- vásárhelyen a románok töme­ges betelepítése ellenére több­ségben maradtak a magya­rok az 1989-es romániai fel- kelés-puccs idejéig. Azonban 1990. március 19-től a város­ban és a környékbeli falvakban majd egy héten keresztül - a ro­autonómiatörekvések egyik leghatékonyabb eszköze ez a megoldás, amellyel természe­tes és jogi személyek is kife­jezhetik szolidaritásukat.- Erre van a legnagyobb szükség. Szolidaritásra, mert az anyaország határozott és világos kiállásával a nemzet­közi térben is nagyobb a figye­lem - mondta lapunknak Sza­bolcs Attila, a parlament nem­zeti összetartozás bizottságá­nak alelnöke, akit felszólaló­ként várnak a székelyek a de­monstrációra. A képviselő sze­rint egyértelmű a helyzet: a székely autonómiatörekvések legitimek Európában. mán rendőrség és katonaság segítségével - erőszakhullám zajlott a magyarok ellen. Több száz sebesült mellett, a hivata­los adatok szerint, öten meghal­tak. 1990-től a megfélemlített magyarok tömegével - mintegy 20 ezren -hagyják el otthonai­kat. Vásárhelyen ezzel a romá­nok aránya 60 százalék közelé­be nőtt, a város magyar közös­ségei a mai napig nem heverték ki a pogromsokkot. Kontinensünkön sok helyen elfogadott Európában legitimnek tekintik Véres város, fekete március Versenyben az MSZP és a Jobbik, de váltakozó sikerrel - a kis pártoknak kapaszkodniuk kell Fölényesen és tartósan vezet a Fidesz­BUDAPEST Továbbra is ma­gasan a Fidesz-KDNP a leg­népszerűbb párt, a választási eredményhez legközelebb eső mérések átlaga alapján ráadá­sul 5 százalékkal erősebb (49 százalék) a 2014-es ország- gyűlési voksoláson elért listás eredményénél - derült ki a Közvéleménykutatók.hu por­tál Magyar Idők számára ké­szített összegzéséből. Egy most tartott választá­son az egykori baloldali ösz- szefogás pártjai a voksok 25 százalékát (MSZP 16, DK 6, Együtt 2, Párbeszéd 1 száza­lék) szerezné meg, míg a Job­bik 18 százalékot érne el. Az olimpiaellenes aláírásgyűjtés ellenére a Momentum Mozga­lom csak három cégnél érte el az 1 százalékos mérhetősé­gi szintet. A februári mérések átlagolt eredménye azt mutat­ja: a Fidesz-KDNP tábora je­lenleg 29 százalékos a teljes felnőtt népesség körében, így közel 2,5 milliós szimpatizán- si körrel bír. A Republikon In­tézet, a Nézőpont Intézet és a Századvég Alapítvány februá­ri adatai alapján a Fidesz 30- 33 százalékon áll ezen a bá­zison. Az Iránytű Intézet 29 százalékot mért a kormány­pártoknak, a ZRI-Závecz Re­search 27, míg a Publicus In­tézet csupán 23 százalékot. E körben a jobbik és az MSZP közti erőviszonyt te­kintve továbbra is megosztot­tak a kutatások. Míg az Irány­tű Intézet 6 százalékpontos Jobbik-előnyt mért (13 szá­zalék a 7 százalékkal szem­ben), addig a Publicus febru­ári mérése 3 százalékpontos MSZP-fölényt mutatott a Job­bikkal szemben. A szociális­KDNP táknak itt 13, míg a Jobbiknak 10 százalék a támogatottsága. A másik négy kutatócég méré­si adatai e két szélső érték kö­zött helyezkednek el. A DK - hasonlóan az LMP-hez - nagyjából 300-350 ezres szimpatizánsi bázissal rendelkezik. MW 1-2 százalékok Az Együtt 1-2 százalékos, míg a Párbeszéd, a Liberálisok és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0-1 százalékos támogatói tá­borral rendelkeznek a teljes felnőtt népességen belül. A választási eredményhez legközelebb eső mérések kutatócégenként Teljes lakosság, 2017. február, százalék 50 ________ m '46Spi mi t 49 Iránytű Nézőpont Publicus Republikon Századvég ZRI-Závecz * M Fidesz-KDNP ||: Jobbik mm3 2 14*1 7 3 12d 2 20 f 5 lfSS/1- 4 a5Ji|5 3UH 3 19 i 6 1111312 : MSZP §jj DK Hí Együtt |jjf Párbeszéd ■ Liberálisok ||l ; Magyar Kétfarkú Kutya Párt (K Egyéb/Nem tudja/Nem válaszol/Nem szavazó MW-grafika, forrás: Kozvelemenykutatok.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom