Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-06 / 31. szám

2017. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Hamar elfogy a mélyhűtött liba is, talán húsvétra megint lesz elég Nem kacsa: húshiány lesz A járvány megszűnése után száz nap kell ahhoz, hogy a húsliba feldolgozható legyen. Ugyanez a hízott libánál és kacsánál már három, három és fél hónap Leghamarabb húsvétra lehet újból kacsa- és libahúst ven­ni a boltokban, hízott májból és húsból pedig csak a nyárra lesz megfelelő készlet. A ter­melők után most a feldolgo­zók és a vásárlók vannak ne­héz helyzetben a madárinflu­enza miatt. Fábos Erika 1 kozpontiszerkezsotseg@mediworks.hu MAGYARORSZÁG Már 11 megyé­ben jelent meg a madárinfluen­za, és a megbetegedés már a ba­romfihúspiacot is utolérte. Ed­dig a mélyhűtött készletekből meg tudták oldani az ellátást, de rövidesen ez is elfogy. A legna­gyobb kárt a víziszárnyas-állo- mányban okozta a betegség, há­rommillió állatot vágtak le ed­dig a járvány terjedésének meg­előzése végett. Ezért kacsából és libából hónapokig hiány le­het. Csorbái Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója azt mondta: a termelés nyolcvan százaléka esett ki a járvány mi­att az Alfóldön. Nemcsak az itt­honi piacok sínylették meg a be­tegséget, több ország megtiltotta a magyar baromfiáru bevitelét. .Egy dunántúli baromfi­hús-kiskereskedő úgy fogal­mazott, kacsa- és libatermé­kekből két-három hétre ele­gendő a készlet a feldolgozók­nál. Ez is csak fagyasztott áru, mert több mint egy hónapja tudtak utoljára vágni. Ez az árakra is hatással van, drá­gább a hús és a máj is, húsvét- nál előbb pedig nem is lesz új­ból megfelelő mennyiség, a ka­csa- és a libahús rövidesen el fog tűnni a boltokból. A járvány megszűnését kö­vetően legalább 50 nap szüksé­ges a pecsenyekacsa előállításá­hoz, a hízott kacsáéhoz és libáé­hoz 3-3,5 hónap, míg a húsliba 100 nap elteltével lesz feldolgoz­ható. Azért is nehéz a hiányt pó­tolni, mivel a törzs- állományokat is ki kellett irtani, ezért nincs elegendő na­pos állat sem, amit hizlalni lehetne. Csorbái Atti­la azt mondta: a mostani jár­vány tanulsága, hogy ilyen tö­meges megbetegedés esetén - több mint 300 vállalkozás és tíz­ezer munkahely érintett - szük­ség lenne egy olyan kárenyhíté­si stratégiára, ami az egész ter­mékpályát figyelembe veszi. A jelenlegihez fogható kór ugyanis nemcsak a termelőket, a feldol­gozókat is érinti, A tagországok nagy része - ahogy Magyaror­szágon is - mégis csak a közvet­len kárt téríti meg, és az EU-ban sincs irányelv arra vonatkozó­an, hogy egy ilyen helyzetben milyen fellépés szükséges. Ar­ra is szükség lenne, hogy a jövőben kor­mányrendeletben szigorítsák a barom­fitartás szabályait. Az államnak is sokba kerül a mos­tani járvány. A több mint 3 mil­liárd forintos közvetett termelői kárból eddig 1,164 millió forin­tot fizettek ki kártalanításként. Az állam száz százalékban megtéríti a kiirtott baromfik pi­aci értékét és a megsemmisített takarmány költségét. „Ezt a betegséget nem lehet megelőzni, mert az előírások tiltják az állomány vakcinázá- sát - mondta Csorbái Attila. - Éppen azért, mert a szakembe­rek attól tartanak, hogy ezzel úgy mutálódna ez a vírus, ami már az emberre is veszélyt je­lentene. Biztosítás sincs a be­tegségre, erre is szükség len­ne, ahogy arra is, hogy a kár­enyhítésnek egységes formája legyen az Európai Unióban. Az ezzel kapcsolatos javaslatunkat már elkészítettük és eljuttattuk a kormányhoz.” A Földművelésügyi Minisz­térium szerint az EU-ban lehe­tőség van rá, hogy állat- és nö­vényegészségügyi problémák esetén a tagállamok válságke­zelési támogatást kérjenek. Ma­gyarország ezt megtette a ma­dárinfluenza miatt, a tárgyalá­sok már megkezdődtek, az Eu­rópai Bizottság válaszát várjuk. Komoly károkat okozott a januári fagy BUDAPEST A januári dermesz­tő hideg miatt a hónap első felé­ben 20-30 százalékkal több la­kásbiztosítási káreseményt je­lentettek be az ügyfelek, mint egy éve, és duplájára nőtt a cső­törések száma a vízcsövek elfa­gyása miatt - közölte a K&H és az Union Biztosító. A kárérték a K&H-nál elérte a 43 millió forin­tot, az Aegonnál pedig 71 millió forintot meghaladó kárösszeget regisztráltak. A vízóraelfagyá­sokért rendszerint a tulajdono­sok a felelősek. A vízkárokra is kiterjesztett lakásbiztosítások a helyreállítási költségek mellett 50 ezer forintig az esetleg elfolyt víz értékét is megtérítik, az el­tört vízóra pótlására azonban nem nyújtanak fedezetet. Az Aegonnál a legtöbb kárt, 111-et, Borsodban jelentették, míg Szabolcsban 109 bejelentés érkezett, a fővárosban pedig 88. A januári károk jelentős részét, 670-et, vihar okozta, míg hónyo­más és ónos eső miatt 149 beje­lentés érkezett, a jégverés miatt pedig eddig 21. Áramszünet kö­vetkeztében a leolvadó hűtők­ben és fagyasztókban megrom- ló ételekről 11 bejelentés érke­zett a biztosítóhoz. MW Kevesebb gabona terem ■ ,-gr jggS^iljji BUDAPEST 2017-ben visszaesik a gabonatermés - közölte Hor­váth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Magyar Nemzetnek. Az őszi kalászosok harmada károsodott az időjárás miatt, és a vetésterület legalább 50 ezer hektárral marad el a tervektől. Az Európai Bizottság műhold- felvételein látszik, egyedül Ma­gyarországon vannak fagyká­rok. A földeken nincs nagy hó, és így olvadáskor nem lesz nagy víznyomás, de ha ez a víz még többször megfagy, károsodhat­nak a növények. Ä MOSZ felmé­rése azt mutatja, már csak a föl­dek harmadát lehet jónak tekin­teni, egyharmaduk viszont ká­rosodott vagy gyenge. Ráadásul a gabonapiacon túlkínálat van, az árak jelentősen estek. MW Orosz importstop lesz a baromfira Oroszország két héten belül megtiltja a madárinfluenza súj­totta európai országokból a számyashús és egyéb szárnyas­termékek importját - jelentet­te be az orosz szövetségi állat­egészségügyi hatóság képvise­lője. Julija Melano közlése sze­rint még nincs pontos dátum, hogy mikortól lép életbe az im­porttilalom, de két héten belül biztosan. Oroszországot sem ke­rülte el a járvány. így például az Asztraháni területen mintegy 600 ezer csirkét kellett elpusztí­tani a megbetegedés miatt. így terjed a kór - a madárinfluenza emberre nem veszélyes Az influenzavírussal fertőzött ma­darak a vírusokat minden testvá­ladékukkal és ürülékükkel nagy tömegben terjesztik. Az állatok­ból kijutott vírusok a természetes vizekben 1-2 hétig életképesek maradnak, vagyis fertőzhetnek. Az állatok fertőződése bekövet­kezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, szennyezett takar­mány felvételével vagy ivóvízzel is. A fertőzést főleg vándorló vízi- szárnyasok, különösen gyakran vadkacsák közvetítik. Az állatok influenzavírusai köz­vetlenül nem ragadnak át az em­berre. Ilyen, csak extrém körül­mények között, Ázsiában fordult elő, olyanoknál, akik „hivatássze­rűen" foglalkoztak a beteg mada­rakkal és a munkavégzés során nem használtak védőmaszkot. A madárinfluenza vírusa ember­ről emberre nem vihető át. Nehezménye­zi a szakma a biztosítás hiányát Felmérték, hol és miért szeretnek munkát vállalni külföldön Magyarország a kedveltek közt MAGYARORSZÁG Hol szeret­nek a leginkább élni a külföl­dön munkát vállaló emberek? Ezt vizsgálta legújabb felméré­sében az InterNations. Űj-Zé- land és Japán mellett Magyar- ország is bekerült a legkedvel­tebb országok közé - írja az atv.hu. Az InterNations új köz­vélemény-kutatásában 14 300 olyan embert kérdezett meg, akik külföldön élnek és dol­goznak. Összesen 43 szem­pont alapján vizsgálták, hol a legjobb külföldiként élni és dolgozni. Ilyen szempont volt a munka és a magánélet egyen­súlya, a minőségi egészség- ügyi ellátáshoz, oktatáshoz és infrastruktúrához való hoz­záférés, valamint az életvite­li költségek megfelelő színvo­nala, továbbá a karrierlehető­ség is. A megkérdezettek 1-7- es skálán pontozhatták a kül­földön élést, majd ezt átlagol­ták - írja a Business Insider. A felmérés a világ számos orszá­gából az első 21-re szűkítette le a ranglistát, amelyen Magyar- ország, például Dániát is meg­előzve, a 20. helyezést érte el. A megkérdezettek szerint ná­lunk olcsó a megélhetés és bő­ségesek a karrierlehetőségek. A környező országok közül csak Csehország került be a leg­jobb 21-be, méghozzá a hetedik helyre, mivel a megkérdezettek szerint az oktatási színvonala határozottan magas az ország­ban. Japánt idén már a dobogó harmadik fokára rangsorolták, elsősorban a közlekedés miatt, de a válaszadók magasra érté­kelték a nyugalmat és az orvosi ellátást is. Ausztria a második, hála az ottani tiszta víznek és levegőnek, az ország az egész­ség kategóriában is első. A meg­kérdezettek 72 százaléka a köz­lekedést is kiemelkedőnek mi­nősítette. Az első helyet a kelet-ázsiai Tajvan szigete érte el az orvo­si ellátás és a megfizethetőség folytán. Felkerült még a listá­ra Új-Zéland, Kanada, Málta, Costa Rica, Spanyolország és Szingapúr is. MW Kerekezni is olcsóbb a külföldinek Autót nyerne kamat helyett a betétes MAGYARORSZÁG Átlépte a száz­ezret azon betétesek száma az FHB Banknál, akik a nyere­ménybetéttel próbálnak hasz­not húzni megtakarításaik után. Csak tavaly majd két­szeresére, 12 milliárd forint­ra nőtt e speciális - más ban­koknál is népszerű - megtaka­rítási forma állománya. Ennek hátterében az áll, hogy a ha­gyományos, bankbetétek egy­re kevesebb kamatot fizetnek. Ezzel szemben a nyeremény­betétek után járó kamatot nem a betétesek kapják, hanem az egy alapba kerül, amelyek egy- harmadát tárgy-, kétharmadát gépjárműnyeremény formá­jában sorsolják ki minden hó­nap elején. így az egyre alacso­nyabb kamatok helyett az ügy­feleknek megvan a lehetősé­gük, hogy akár egy 10 ezer fo­rintos megtakarítással is több millió forint értékű kocsira, il­letve több százezer forint érté­kű egyéb nyereményre tegye­nek szert, évente tucatnyi al­kalommal. Az is csalogató le­hetőség, hogy a tárgynyeremé­nyeket pénzbeli értékükre vált­hatják a szerencsések. Vannak, akik különösen jól jártak már. Az idén januári sorsolást is be­számítva eddig 552 nyeremény talált gazdára. Három ügyfél nyereménybetétjét háromszor is kisorsolták, 18-an pedig két­szer nyertek. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom