Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

0 INTERJÚ

2017. FEBRUAR 25., SZOMBAT

A személyisége lehengerlő, nagy komédiás, aki mindenben csak a szépséget keresi. Ha az élet nehézséget gördít elé, akkor csak legyint egyet, bosszúság helyett inkább rámosolyog a világra. Olyan, mint a gejzír, bárhonnan és bármikor képes a felszínre törni. Képzeletben többször lefestettem már az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb magyar színésznőjének, Esztergályos Cecíliának az öltözőjét. Ahogy beléptem hozzá, pont azt láttam, amit megálmodtam. Lényének határozottsága, vas- kossága, mégis bensősé- gessége, szenvedélyessége áradt felém a hely minden szegletéből. Az Újszínházban ültünk le beszélgetni, bekucorodott mellém egy székre, onnan figyelt csillogó szemmel. Láthatóan fáradt volt a reggel óta tartó próbától. Számára ugyanis nem létezik olyan, hogy csak egy kicsit csinál valamit. Hetvennégy évesen mindenbe rengeteg energiát fektet, legyen szó a színházról, a filmezésről, a családról. Ő csak így tud létezni: szeretettel és szenvedéllyel.

Tarnóczy Orsolya- Rendszeresen figyelem a Facebook-oldaiát, ma is feltett egy új képet, de sűrűn megosztja a gondolatait, a véleményét. Ilyen aktív közösségi életet él?- Általában híreket közlök, hogy épp hol játszom, akinek kedve van, eljöhet megnézni a színházba, velem együtt örülhet. Ez az egész csatorna arra jó, hogy új embereket ismerhessünk meg, vagy olyan ismerősre találhassunk rá, akivel már rég nem találkoztunk. Aki viszont nem odaillő dolgot tesz ki az oldalamra, az hopiszli, mehet a fenébe! A kellemetlenkedőket azonnal törlőm.- Ön volt annak idején a kor Rubint Rékája, hiszen készült egy bakelitlemez Esztergályos Cecília Aerobik címmel, amire nagyon sokan edzettek. Ebből van még egy példánya?- Talán valahol otthon. 1980-ban készült a lemez, aminek csak a hangomat kölcsönöztem. „És egy és két és há, bírd!” - ezeket mondtam. Egy éjszaka alatt csináltam meg, óriási munka volt.- Megállítják az utcán?- A közönség nagyon hálás. Az előadás végén egyszerűen nem akarnak elengedni, minden pillanatban érzem a szeretetüket, amiből nagyon sokat tudok meríteni. Ilyenkor elhiszem, hogy azért élek, hogy jót tegyek, mások életébe színt vigyek, vagy csak egyszerűen boldogabbá tegyem a napjukat. Annak idején elképzelni se tudtam, hogy a Meddig vagyok?! stand-up show-mmal, olyan estjeim lesznek, hogy még a csillárról is lógni fognak és kő kövön nem marad. Van, ahol visítva nevetnek az emNevjegy

1943. januar 26-an született Budapesten. 1960-ban az Állami Balettintézetben végzett mint balettművész, majd 1960-1963 között a Pécsi Balett szerződtette. 1964- ben kezdte és 1968-ban végezte el a Színház- és Film- művészeti Főiskola színművész szakát Simon Zsuzsa osztályában. 1968-tól 1984- ig a Thália Színház, 1984-től 1990-ig a Nemzeti Színház tagja volt, ahol Sík Ferenccel és Vámos Lászlóval dolgozott együtt. 1991-től 2005-ig ismét a Nemzeti Színház tagja lett, közben 1991-től 1999-ig a Família Kft. című sorozat állandó főszereplője volt. 2014- től az Újszínház tagja, mellette több helyen vendégszerepei. A Jászai Mari-díj mellett megkapta az Érdemes művész elismerést, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2013-ban a Kiváló művész díját.

berek, a nevetés meg jó, mert gyógyír a lélek sebeire.- Jól tudom, hogy hamarosan folytatódik a Família Kft.? Ismét Szép Károlyné bőrébe bújik?- A sorozat producere, Gát György beszélt arról egy rádióműsorban, hogy folytatni szeretné a sorozatot és kifejtette a további terveit is. Én innen tudom az egészet. Nagyon szívesen csinálnám, mert imádtam forgatni, sokat is forgattam. Amikor 1991- ben elkezdtük csinálni, azt hittük, hogy örökké fog tartani. Végül nem így lett. Persze az élet ment tovább, mint a karikacsapás. Egyébként sem vagyok az a típus, aki ül a babérjain. Kerülöm a drámát, a konfliktust, mindkettő halálos ellenségem. A bosszúság csak hátráltatja az embert, nekem meg nincs időm már marhaságokra.- Ha megkérném, tudna még spiccen állni?- Nem hiszem. Huszonkét

évesen levettem a balettcipőmet, amikor eljöttem a Pécsi Balettból. Mindössze egy alkalommal, 1983-ban vettem visz- sza A hattyú halálára című televíziós filmhez, amit Szántó Erika rendezett. Negyvenéves fejjel képes voltam egész nyáron gyakorolni a Balettintézetben. Éjjel fél háromkor vettük fel a jeleneteket a Vígszínház színpadán. Cinikének, vagyis nekem ez volt a nagy számom. Utána viszont másnap leszakadt a vádlim, mert tornacipőben ugráltam A kék madár című darabban a Thália Színházban.- Ahol 1968-ban kezdte a pályáját Móricz Zsigmond Csibéjével?- Ez volt az első darab, amiben főszerepet játszottam a főiskola után. A kritikusok persze meg akartak buktatni. Azt mondták: „Egy balettművész ne vegye el a helyet a tehetséges színészektől.” 1968. április 11-én debütáltam, a szakma az egekig magasztalt. Később sorba kaptam a feladatokat, voltam én minden, cseléd, királynő, szobalány, komika és parasztasszony is, minden szerepben megálltam a helyem. A pályafutásom alatt volt bánat, csalódás, tragédia, öröm. Most meg ötvenöt év után ismét ezen a színpadon állhatok, mindössze annyi változott, hogy a helyet ma már Újszínháznak hívják. Nagy Viktorral próbáljuk Móricz Zsigmond Sári bíró című művét, aminek március 3-án lesz a bemutatója. Az elejétől a végéig színpadon vagyok, folyamatosan tájszólásban kell beszélnem. Nem egyszerű feladat, de imádom. Engem a vidéki lét lenyűgöz. Örülök, hogy kint lakó, távol a világ zajától, Szentendre és Solymár között az erdő közepén, de ott nem lehet csirkéket meg ludakat tartani.- Most meglepett. Tartana állatokat?- Idős vagyok már hozzá, de szívesen nevelgettem volenenet, birkát, ám sosem ott össze. Világéletemben vá- osi színésznő, voltam, a szín- lét nehezen összeegyezethető a vidéki élettel. Most iszont rengeteget utazom vi- ékre a Körúti Színházzal és \ Éléss-SzínneL A My Fair adyt Veszprémben mutattuk e, á dfrabot áprilisban visz- zük Pápára. Nekem minden ’ an, mintha hazaérnék.

Láttam, a József Attila Szín- ázban is játszik.

tödik évada játsszuk odrögi Gyulával a Mici né- i két életét. Ő 82 éves én meg 4 múltam, de még mindig so- at ad nekem. Semmibe sem bele, amiről úgy gondol; hogy ném az ő dolga. Ül, figyel, ha kérdeznek tőle valamit, akkor válaszol. Nagyon jó természete van. Tőle csak tanulni lehet.- Megszámoltam, összesen 13 darabban játszik. Hogy bírja energiával?- Miért ne bírnám?! Ez a sok feladat tart életben. Szerencsére sokat játszom, köszönhető mindez az igazgatómnak, Dörner Györgynek, aki bízik bennem. Már a következő színházi évadra is aláírtam a szerződésemet. Az ember egyébként pontosan tudja, éppen mit játszik, maximum pár mondatot felejt el, de akkor is ki tudja magát vágni. Van egy gyönyörű naptáram, amiben minden időpontot fel- jegyzek, hogy mikor hol játszom. Meg van egy csodás férjem, aki mindenben segít eligazodni. Harminckét éve vagyunk együtt.- Az önök kapcsolata szerelem volt első látásra?- Amikor megismerkedtünk, akkor még más volt a férjem. Péter kezdetben rendkívül antipatikus volt számomra. A színházban mondták, hogy épp elvált. Gondoltam magamban, na jó, akkor azért csimpaszkodik erre a jóképű férfira az a sok nő. És a sors, vagy nevezhetjük Úristennek, érdekes módon öszszehozott bennünket. 1984. november 20-án kezdődött a kapcsolatunk, 1985. május 5-én költöztünk össze, majd öt év múlva már ott álltunk az oltár előtt.- Elképesztő, hogy ennyire pontosan tudja a dátumokat!- Mucika, ami az életemben fontos és igazán érdekel, arra emlékszem! De nagyon sok dologra sajnos már nem. A férjem annak idején rengeteget mesélt arról, hogy egyetemre járt és pszichológiát hallgatott. Valahogy nekem ez nem maradt meg. Annyi minden van még, amivel foglalkoznom kell, a családdal, a rokonokkal.- Testvérével, Esztergályos Károllyal tartják a kapcsolatot?- Persze, most is voltam náluk. Ő az, aki annak idején felkészített a felvételire. Venczel Vera volt a menyasszonya, aki kislányként már erre a pályára készült, én meg csak úgy belecsöppentem. A bátyám tízévente rendezett, sokat és jókat dolgoztunk együtt.- Kitől örökölte a humorát?- Ezen még nem gondolkodtam, de világéletemben szerettem a jó humort. Kedves emberekkel vagyok körbevéve, egyértelmű, hogy poénkodunk. Rendszerint kifordítom a világot a négy sarkából, és az egészet megfűszerezem egy kis iróniával. így érdemes élni, a humor az élet sava-borsa. Azzal a partnerrel jó dolgozni, aki érti a komédiázást, de ehhez nem kell csapkodni a térdünket. Ezek a színészek tudnak jó kabarét csinálni a drámai szerepek mellett.- Megvicceli a partnereit?- Régen sokat hülyéskedtünk, de ma már nincs ösz- szekacsintás. Nem mondom, hogy rossz, de más lett a világ.- Ön igazán a végletek embere: vagy szeret valakit, vagy utál.- Ha valaki egy rossz szót mond rólam vagy kinevet, akkor lehúzom a függönyt. Hopp, sarkon fordulok, és már ott sem vagyok. Nem bírom, ha valaki nem egyenes velem. Mindig empatikus voltam az emberekkel, át tudtam érezni a fájdalmukat, a küzdelmüket. Ha valakit a szívembe zárok, akkor azt nem eresztem, elhalmozom a sze- retetemmel.- A szakmai elismerései sorából nem hiányzik a Kossuth-díj?- Már nem várok semmire. Amit adnak, szívesen veszem, amit meg nem, azt nem. (fütyül)- Hol tanult meg ilyen profin fütyülni?- Tavaly nyáron á Körúti Színházban mutattuk be a nagy kedvencemet, a Maude és Haroldot, és az előadáshoz kellett. Három hónapig fütyülős tanfolyamon voltam. Azt mondták, hogy nagyon jól csinálom. De ha sokat beszélek, akkor nem tudok olyan jól fütyülni. Szóval inkább elfütyülök! (nevet)