Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
2017. FEBRUAR 25., SZOMBAT SZTORI g Egyre több költöző madár marad nálunk vagy választ közelebbi telelőhelyet Hozzák a tavaszt a madarak A madarak vonulási ösztönét egy olyan hormon befolyásolja, amely azt jelzi nekik, hogy megfelelő kondícióban vannak-e a hosszú útra. A kisebb madaraink már itthon vannak, és a gólyáink is elindultak haza. Fábos Erika MAGYARORSZÁG Jeladójának köszönhetően tudjuk, hogy Báró nevű fehér gólyánk elindult Magyarországra Izraelből, és már lassan elhagyja Törökországot. Ez a példány az egyik legkorábban, ha nem az elsőnek hazaérkező gólyánk évről évre. Fajtársai többnyire csak március végén, április elején jelennek meg a fészeknél, Báró gyakran már február végén megérkezik. „Egészen a tavalyig nem tudhattuk, mi ennek az oka - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület (MME) szóvivője. - Idén a jeladóból kiderült: nem a hazai állomány fő telelőterületére, Szudánba és A gyűrűzések adataiból tudjuk, hogy több fajnak is a „szuperhímjei” indulnak el legkorábban Fotó: MW Csádba, hanem Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. Ez jelentős rövidítés, a legtávolabb telelő gólyáink, hatezer kilométerrel délebbre, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telelnek.” Vannak a sietős Bárónál is bátrabbak: idén már több mint három tucat olyan gólyáról tudunk, amelyek Magyarországon töltötték a telet. A szokatlan hideg ellenére sem pusztult el közülük egy sem. Az ornitológusok szerint a klíma- változás a madarak költözését is jelentősen befolyásolta. Harminc éve nem fordult elő, hogy egészséges költöző madár nem indult volna útnak. Manapság egyre többen vannak, és minél többen, annál többen örökítik ezt a tudást az utódaikra. A költözés nem csak egy genetikailag programozott folyamat. A madarak a generációk alatt felhalmozódó úti tapasztalataikat is felhasználják. így változtatnak útvonalakat, így tapasztalják meg azt is, hogy enyhülnek a telek, tehát érdemes megspórolni a vonulás hatalmas munkáját. „Az élőlények alkalmazkodásának része, hogy az egye- dek 95 százaléka átlagosan, míg 5 százaléka próbálkozó módon viselkedik - mondta el Orbán Zoltán. - A madarak nem csak kicsi, buta, ösztönvezérelt biorobotok, képesek döntéseket hozni, kockázatot vállalni. Báró például az idei korai indulással meglehetősen nagyot kockáztatott. A madarat az Anatóliai-fennsíkon a hazai körülményeket idéző hideg, nappal is tartós fagyok fogadták. Ennek ellenére jól halad, ezen a hétvégén már elérheti Európát. Rendszerint a bíbicek érkeznek vissza legelőször, már az év első heteiben, őket a seregélyek és a pacsirták követik, a nagyobb testű madarak csak ezek után.” A február azért is különösen fontos a hazai madárállományok szempontjából, mert a hosszú távú vonulók többsége ekkor kezdi meg a végső felkészülést az útra hazafelé. A gyűrűzési adatokból azt is tudjuk, hogy a fecskék esetében - és gyaníthatóan a többi fajnál is - a legerősebb „szuperhímek” indulnak el legkorábban, így nekik jutnak a legjobb fészkelőterületek. Eddig azt tartották a legvalószínűbbnek, hogy a fény és a táplálék meny- nyisége hat leginkább a vonulásra. Az, hogy egyre kevesebb élelmet találnak, és a nappalok rövidülése ébreszti fel bennük a költözési ösztönt. A Bécsi Állatorvosi Egyetem Konrad Lorenz nevét viselő ösz- szehasonlító viselkedéskutató intézete a kerti poszátát vizsgálva megállapította, valóban a hormonrendszer a felelős, de másként. A ghrelin hormon határozza meg, mikor indulnak útnak. Azt jelzi, mikor vannak tele zsírraktáraik. Szükség is van rájuk, hiszen több ezer kilométert kell megtenniük. Egy hormon dönt a haza- indulásról Ott is szállnak, ahol a repülők Csak egy hónapig nincs vonulás A költöző madár hosszú távú repülési sebessége kisebb, mint amire rövid távon képes. Egy varjú kb. 50 kilométert tesz meg óránként, egy pinty 52 km-t, a csóka akár 60 km-t is. Az utazási magasság is sokféle lehet: a varjú és a csóka 30-100 m magasan repül, a ragadozó madarak legtöbbje kb. 100 méter, a ludak 800- 1000 méter, a gólyák akár 1000-2500 méteres magasságban is. Magyarországon csak egy hónapig, júliusban szünetel a madárvonulás. A legkésőbb a halvány gezék érkeznek, június közepén. A legkorábbi indulók, a sarlósfecske vagy a fehér gólyák, már augusztusban megkezdik az őszi vonulást. A költözés egyetlen faj esetében sem köthető pontos időponthoz. A gólyáknál például a nem ivarérett egyedek akár két hónappal később érkezhetnek meg, mint a többiek. A sarki csér a költözőrekorder Sok európai madár, például a fecske vagy a kakukk, egészen Dél-Afrikáig elrepül, és ezt a tízezer kilométeres utat évente kétszer megteszi. A rekordot a sarki csér tartja, amely Németország és Anglia partjaitól Európa, Ázsia és Észak-Amerika sarkvidéki területéig költ. Ez a pehelyköny- nyű, alig 90-120 grammot nyomó madár 36 ezer kilométert repül a téli lakhelyére és vissza minden évben. A tél végére a magyar népesség 95 százaléka és százezer gyerek szenved a hiányától MAGYARORSZÁG A D- az új „sztárvitamin”. Sok másikkal ellentétben ezt valóban érdemes szedni ilyenkor. Ugyan- ’ is csak nyáron juthatunk hozzá megfelelő mennyiségben. Amikor nem süt a nap, táplálkozással nem lehet pótolni.- Igazi vitaminkultusz van manapság, pedig megfelelően táplálkozó emberek esetében Magyarországon nem beszélhetünk vitaminhiányról - mondta el Novák Hunor gyermekorvos. - Éghajlatunkon még a télálló zöldségek, gyümölcsök is biztosítják, hogy kielégítő legyen a bevitel. Ennek ellenére folyamatosan dől ránk a reklámokból, hogy milyen sokféle vitamin elengedhetetlen az immunrendszerünk »megfelelő működése« szempontjából. Ez igaz, és az is tény, hogy több száz olyan vitamin és molekula van, amely nélkülözhetetlen a szervezetünknek. Az azonban a fontos kérdés, hogy szükségünk van-e arra, hogy tabletták formájában, pluszban bevigyük. Magyarországon erre csak a D-vitamin, illetve újszülöttek, csecsemők számára a K-vita- min esetében van orvosi ajánlás. Minden más vitaminhoz hozzájut a szervezetünk. A sokat dicsért és használt C-vita- minhoz is. Kizárólag különleges esetekben, alultápláltság vagy bizonyos betegségek miatt szükséges a vitaminpótlás Magyarországon. Az immunrendszer jó működéséhez sokkal inkább elengedhetetlen a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő alvás, a rendszeres testmozgás és a friss levegő. „Vitaminpótlásnak” hatékonyabb ilyenkor a savanyú káposzta, az alma, a cékla, a hagyma, a méz vagy a fekete retek. A D-vitamin persze nem véletlenül lett az új „sztárvitamin”. Jótékonyan hat a csontokra, az immunrendszerre, a szív működésére, tumorellenes hatása is van. Az étrendben minimális mennyiségben található meg, hiába eszünk változatosan, sok zöldséget, gyümölcsöt, nem lehet eleget bevinni a szervezetbe még azokkal az ételekkel sem, amelyek sokat tartalmaznak belőle. Csak a napfény segít. A Semmelweis Egyetem szerint tél végére a magyar embeTúl is lehet adagolni a D-vitamint rek 95 százaléka D-vitamin- hiányos, és a becslések alapján országosan legalább százezer gyermeknek van extrém mértékű D-vitamin-hiánya. Nemrég született meg a hivatalos magyarországi D-vi- tamin-ajánlás, ami a nyugati országokhoz felzárkózva felnőtteknél csaknem tízszeresére emelte az eddig ajánlott napi D-vitamin-pótlás meny- nyiségét, és kimondta, hogy mindenkinek szüksége van rá november és április között. Novák Hunor szerint a D-vi- tamin-hiány jelentősen növeli a halálozást, a vastagbél- és az emlőrák, a szívérrendszeri betegségek veszélyét, továbbá csökkenti a fogamzóképességet. Alacsony D-vitamin-szintnél gyakoribbak egyes autoimmun betegségek, a banális fertőzések is, mivel szinte minden immunsejtünkön D-vitamint megkötő receptor található.- A receptre bárkinek felírható, gyógyszertárban kiváltott D-vitamin egy embernek havonta úgy 100 forintba kerül. Alaptalan javaslatok is keringenek a szedéséről, nincs olyan komoly orvosszakmai állásfoglalás, amely K2-vita- mint vagy magnéziumot javasolna a D-vitamin mellé. Ne dőljön be a kereskedőknek, a D-vitamin önmagában elegendő és jó. Túlzásba esni jó szándékkal sem tanácsos, mert az előírt adagoláson felül túladagolható - ismertette a gyermekorvos. Fábos Erika A D-vitamin legfőbb forrása a napfény, az étrendben minimálisan van jelen Fotó: Thinkstock Szoláriumba hiába megy érte A D-vitamin egy előanyag. ami a nap UVB-sugarainak hatására képződik a bőrben, aztán a májban szintetizálódik. majd a vesében alakul hormonná és úgy jut el a sejtekig. Áprilistól októberig elég D-vitamin képződik, ha napi kb. 20 percet süti a nap az arcot és a fedetlen végtagokat. Hiába napozunk többet egy nap, több D-vitamin nem képződik. A szoláriumokban nem keletkezik D-vitamin. Élelmiszerekből is hozzá lehet jutni, de átlagos táplálkozással mindössze 80 egységnyit lehet fogyasztani naponta, ami nagyon kevés. Ezért van szükség a pótlására, amikor nem süt a nap. Csökkentené a rákos megbetegedéseket Tizennégy orvostársaság fogott össze három éve hazánkban a D-vitamin-hiány megelőzésére. Ezzel a számításuk szerint a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenhetne. Ha az emberek fenntartanák a szükséges D-vita- min-szintet szervezetükben, kisebb eséllyel lennének influenzások. 35 százalékkal csökkentené a rákos megbetegedéseket. 70 százalékkal csökkenthetné a gyermekkorban kialakuló 1-es típusú cukorbetegséget és jelentős mértékben a csontritkulást, 26 százalékkal a csípőtáji töréseket. A tumorellenes hatású D- lett az új C-vitamin
