Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-18 / 42. szám
2017. FEBRUÁR 18., SZOMBAT KULTÚRA 11 Kojot: Közönségfilm remek színészekkel, jól megírt sztorival, profi rendezéssel Kojot Színes, magyar dráma RENDEZTE: Kostyál Márk Kostyál Márk ötlete alapján ÍRTA: Lengyel Balázs, Lovas Balázs és Kostyál Márk PRODUCER: Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya FÉNYKÉPEZTE: Kostyál Márk, Csoboth Attila VÁGÓ: Csillag Manó ZENE: Moldvai Márk FŐSZEREPLŐK: Mészáros András, Dobra Mara, Mátray László, Bocsárszky Attila, Orbán Levente, Kovács Frigyes HANG: 5.1 Dolby Digital HOSSZ: 126 perc KORHATÁR: 16 FORGALMAZÓ: HungariCom Kft. ORSZÁGOS BEMUTATÓ: 2017. február 16. ül be, annak lehet, hogy sok lesz a lelkizés, aki pedig inkább a drámára lenne kíváncsi, azt zavarhatják a brutális verekedésjelenetek. Ez a műfajkeverés azonban még épp az elviselhetőség határán van, és összességében nézve a Kojot egy igen szórakoztató, tanulságos és a mélységeket sem nélkülöző' közönségfilm lett, remek színészekkel, jól megírt sztorival és profi rendezői munkával. „A Kojot című film olyan, mint az élet, szélsőséges. Tűz, víz. Arról szól, hogy muszáj beleállni, odacsapni, ha kell. Akkor is, ha ma ez nem píszí. Ez a mozi nem akar jólfésült lenni” - mondja Kostyál Márk rendező első játékfilmjéről, a héten mozikba került Kojotról. A film érdekes keveréke egy sajátos kelet-európai akciófilmnek, egy lelki fejlődésregénynek és egy párkapcsolati drámának. Kubiszyn Viktor A film főszereplője, Misi Tűzkőre menekül korábbi élete elől, ott azonban konfliktusba kerül a helyi mindenhatóval MOZI Tűzkőre - egy képzelt, csak a filmben létező magyar faluba - érkezik Bicsérdi Misi, mert földet és rozoga házat örökölt elhunyt nagyapjától az öreg, magának való Misutói, aki régen nagy fenegyerek volt, csak megtörte az élet. Misi menekülő 30-as, nem találja a helyét Budapesten az életében, munkájában, párkapcsolatában. Lebeg, sodródik, nem vállal fel konfliktusokat. Ez a gúnya azonban egyre jobban szorítja. Nekikezd öregapja romos házának felújításához, amiben igazi célt lát meg önmaga és párja, Eszter számára. Pénz híján mindössze a nagy- dumás, rokkantnyugdíjas Lajost és hallgatag, börtönviselt sógorát, Attilát tudja felbérelni mesteremberként, és maga is részt vesz az építési munkában, amihez mit sem ért kezdetben. A természetközeli idillben és az egyszerű létezésben végre kezdi megtalálni önmagát, amikor rájön, hogy az idill csalóka. A határban meghúzódó telkeket ugyanis pitiáner összegekért kebelezi be Tűzkő nagybirtokosa, a helyi mindenható „Döbrögi”, Szojka Pál és fia, hogy egy svéd multi számára adja el a völgyet. Amikor Szojka szemet vet Misi örökségére is, a fiú felveszi a kesztyűt, s elkezdődik a harc. A történet felépítése, csakúgy, mint a cím, a westernek- re utal: a kojot (prérifarkas) az indiánregények és a wes- ternfilmek visszatérő motívuma, törvényen kívüli és magányos állat. A magyar vidék nem az észak-amerikai préri, és a westernektől megszokott pisztolypárbajok és vérfürdők is elmaradnak - helyettük jól megkoreografált, feszült verekedésjelenetek váltakoznak szinte vígjátéki helyzetekkel, jól megírt, olykor humoros, olykor drámai párbeszédekkel. A színészek közül a két főszereplő (Misi - Mészáros András, Eszter - Dobra Mara) mellett kiemelkedő még a hallgatag székely figuráját játszó - olykor egy hipszterba- juszos Clint Eastwoodra emlékeztető - Orbán Levente, valaFotók: Piti Marcell mint a főgonosz apa árnyékából kitörni próbáló, kiszámíthatatlan milliomoscsemete megformálója, Mátray László. A film képi világa különleges, ugyanakkor a sok szép kitartott kép gyakran lassítja a filmet, az akciódrámáktól megszokott pörgés helyett sokszor átváltunk képeskönyvbe. Ami nehezebben emészthető az egyszeri nézőnek, az az akciófilm/lelki dráma keveredése: aki az akció miatt Misu fenegyerek volt, de megtörte az élet Farkas Gyula: magyar az, aki hagyományainál, műveltségénél, érzületénél fogva magyarrá lett Irodalmi kulisszák a kiegyezés korából Könyvajánló Farkas Gyula: Az asszimiláció kora a magyar irodalomban, 1867-1914 Eredeti megjelenés: A Magyar Történelmi Társulat Kiadása, Budapest, 1938. Az utószót Haraszti György írta. Attraktor, 2015. Nálunk azon kívül a zsidóság nemcsak né- piségével különbözik a gyökeFarkas Gyula Németországban volt kultúrdiplomata, de nem szimpatizált a náci eszmékkel Fotó: VR ASSZIMILÁCIÓ Farkas Gyula könyve rétegkönyv, hisz a magyar irodalomtörténet folyamatairól olvasni szinte csak iskolások, szakmabeliek szoktak. Rétegkönyv, de az egyszeri, érdeklődő olvasónak is sok tanulsággal szolgálhat. Farkas Gyula a Berlini Collegium Hungaricum és a berlini egyetem magyar tanszékének vezetője volt a második világháború előtt, 1945 után a göt- tingeni egyetemen tanított. Az asszimiláció kora a magyar irodalomban, 1867-1914 az összefoglaló újkori magyar irodalomtörténetének harmadik kötete (az első, A magyar romantika és a második, A fiatal Magyarország kora korábban már megjelentek az Attraktor kiadónál új kiadásban), amely a kiegyezés korának irodalmát dolgozza fel. Az 1938-ban megjelent könyv megkísérli bemutatni „az új magyar intelligencia három rétegének: a magyarnak, a német-tótnak és a zsidónak struktúráját és fejlődését. (...) Magyarnak nem csak a vérszerinti magyart tekintem, mert ilyen kritérium ingoványos talajra vezetne, kitagadván egy Zrínyit, egy Petőfit a magyarság soraiból, hanem azt is, ki - bármilyen nevet viseljen is - már születésénél, környezetének nyelvénél, családi hagyományainál, műveltségénél és mindenekelőtt érzületénél fogva - magyarrá lett, vagy ilyenné nevelődött. Németnek nem azt tartom, aki német nevet visel, vagy német családból ered, hanem azt, akinek műveltségi gyökerei németek, aki németül gondolkozik és álmodik, ha hangosan és nyilvánosan még annyira hangoztatja is magyar hazafiságát. A zsidóban nem a faji sajátságokat óhajtom felmutatni, hanem az idegen népiséget, melyet közös vallás, közös történeti múlt, közös sors és a külső környezet ellenállása fűz egységbe. romban) érzelmi rezonanciát vált ki” - írja a szerző saját szempontjairól, előrevetítve a könyve által a későbbiekben kialakuló vitákat is. Farkas Gyula, bár élete jó részében a náci Németországban volt kultúrdiplomata, a náci eszmékkel nem szimpatizált. De már ez a tény is elég volt, hogy 1945 után indexre kerüljön, pedig könyveiben máig vannak izgalmas, érdekes meglátások az irodalom történet és a magyar irodalmat kedvelő olvasók számára. Nyelvezete követhető, állításai izgalmasak, és sok esetben szinte megjelenik előttünk a tárgyalt korszak zsongása. Szempontjai vitára késztetnek, és ami még szerencsésebb, olvasásra is: hiszen minden irodalomtörténeti munka egyik legfőbb erénye, ha önmagán keresztül a tárgyalt szerzők művei felé is vezet, ha felkelti bennünk a vágyat, hogy olvassunk újra azoktól a szerzőktől is, akikről a szellemtörténeti elemzésekben szó van. Karácsony Vendel
