Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-13 / 37. szám

2017. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ GAZDASÁG - BELFÖLD y Kevesebb dolgozóra egyre több inaktív idős ember jut Fenntartható-e az állami nyugdíjrendszer? Egyre többen várakoznak a nyugdíjfolyósító ügyfélszolgálatán. Megdolgoztak az időskori járandóságért Fotó: MW Az egy nyugdíjasra eső aktív dolgozók arányát tekintve sokkal rosszabb a helyzet, mint gondolnánk. A szakem­berek több megoldást is fel­vázolnak a fenntarthatónak vélt állami nyugdíjrendszer működéséhez. Tarnóczy Orsolya orsolya.tarnoczy@mediaworks.hu BUDAPEST A magyar lakosság 60 százaléka nem tartja fenn­tarthatónak az állami nyugdíj- rendszert - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége megbí­zásából a Századvég Alapít­vány által készített kutatás­ból. A témával kapcsolatban Szabó László, a Concorde Alap­kezelő elnöke írásban osztotta meg véleményét az Alapblo- gon: szerinte Európában egy­re több nyugdíjas párt fog lét­rejönni egyetlen céllal: az elfo­gadható mértékű nyugdíj biz­tosítására. Szerinte nem tűnik logikátlannak egy olyan hely­zet, amikor közvetve a nyug­díjas szavazók dönthetik el, mennyi adót fizessenek az ak­tív dolgozók. Kábái Tibor, a most meg­alakult Nyugdíjaspárt 50+ el­nöke Szabó László felvetései­re így reagált: „Ha a minden­kori járulékok fedezik a kifi­zetéseket, akkor tulajdonkép­pen rendben van, a nyugdíj- rendszer még húsz évig fenn­tartható, nem kell hozzányúl­ni, legfeljebb korrigálni. A Nyugdíjaspárt 50+ állítása az, hogy a rendszernek nem­csak hogy fenntarthatónak kell lennie, hanem megfelelő­nek is. A KSH adatai szerint az idős emberek száma hazánk­ban folyamatosan növekszik, az ellátottak háromnegyede öregségi nyugdíjban részesül, a második leggyakrabban fo­lyósított ellátást a megválto­zott munkaképességűek kap­ják, tavaly 376 ezer fő. Kábái Tibor szerint, az azon­nali tüneti kezelés egyik esz­köze az alapnyugdíj beveze­tése és a minimálnyugdíj fel­emelése lenne. Az alapnyug­díj mértékét havi 40 ezer fo­rintban állapította meg, forrá­sa pedig az állami költségve­tésből valósulhatna meg. Er­re minden 65 év feletti ma­gyar állampolgár jogosult le­het, aki legalább negyven éve Magyarországon lakik és be­jelentett munkával rendelke­zik. A jelenlegi 2,5 millió jogo­sulttal számolva ez nagyjából 1200 milliárd forintot tenne ki évente. Erre épülhet a munka­nyugdíj, amelyet változatlanul a befizetett járulékok és szol­gálati idő alapján állapítaná­nak meg, forrása tehát tovább­ra is a járulékbefizetés. Néze­te szerint ehhez a 2008 óta vál­tozatlan nyugdíjminimumot, a 28 500 forintot 50 000 forint­ra kellene felemelni. Holtzer Péter szakértő sze­rint a jövőben csak akkor lesz­nek nyugdíjak, ha vannak ak­tívak, van gazdasági növeke­dés, foglalkoztatás és növek­vő bérek. „Egyébként kétféle országban, térségben égető kevésbé a probléma: a szuper­gazdagoknál (Norvégia), ahol még nagyon sokáig tartanak a tartalékok, és azoknál, ahol hagyományosan nem volt és nem is lett az államnak eny- nyire kiszorító szerepe (Dél- kelet-Ázsia, Új-Zéland). Min­denütt máshol a fő kérdés nem is az, hogy nem sejtjük a megoldás irányát, hanem hogy mégis hogyan is lehet­ne eljutni A.-ból B.-be” - tet­te hozzá. Adatvédelem: a magyar vállalkozások az élbolyban BUDAPEST Nagy küzdelmet folytat a vállalkozások több­sége azért, hogy megtalálja a megfelelő választ az adatkeze­lés és -védelem terén az újabb és újabb kihívásokra. A Iron Mountain piacvezető iratke­zelő vállalat és a Pricewater- houseCoopers (PwC) a kkv-k európai piacán részletes kuta­tást készített, amely egy ösz- szetett adatkezelési-kockáza­ti indexet is tartalmaz. A meg­kérdezettek 68 százaléka véli úgy, hogy az információkkal való felelős bánásmód előse­gíti az üzleti sikerek elérését, és a többség mára felismerte, az információ értékes vagyon­eleme minden társaságnak. Miközben a kkv-k 78 száza­léka gondolja úgy, hogy min­dent meg kell tenni az adat­halász támadások megelőzé­séért, 47 százalékuk nyilatko­zott úgy, hogy a menedzsment nem tartja fontosnak az adat­védelmet. A kutatás számsze- rűsíti, milyen károkat okozhat a gyenge adatkezelés. A vizs­gált vállalatokat ért adattáma­dások tetemes veszteségeket okoztak az érintett vállalko­zásoknak. A felmérésben a holland és a magyar vállalatok érték el a legmagasabb átlagpontszá­mot 62,4, illetve 61 ponttal. Mint ahogy Szakonyi And­rás, az Iron Mountain Kelet- és Észak-Európáért felelős al- elnöke lapunknak elmondta, a magyar kkv-k a legnagyobb előrelépést a dokumentum­menedzsment területén, az al­kalmazottak képzésére vonat­kozó intézkedésekkel és a ve­lük folytatott kommunikáció­ban érték el. Jó fényt vet ránk, hogy Magyarország ebben a kuta­tásban olyan gazdasági nagy­hatalmakat előz meg, mint Németország, Anglia vagy Franciaország. MW Nem, vagy csak alig-alig takarítunk meg öreg napjainkra Az Union Biztosító január végi felméréséből kiderül, hogy a la­kosság 60 százaléka egyálta­lán nem tesz félre, nem taka­rít meg öregkorára, 67 száza­lékuknak gyakorlatilag semmi­lyen nyugdíjcélú félretett pén­ze nincs. A megkérdezettek 40 százaléka arra számít, hogy nyugdíjként a fizetésének ke­vesebb, mint felét kapja majd kézhez, és mellette dolgoznia kell. Sőt, a mostani negyvene­sek úgy kalkulálnak, hogy amíg csak élnek, dolgozni fognak. A többség nehezen igazodik el a különféle nyugdíjcélú megta­karítások között, 42 százalé­kuk azzal sincs tisztában, hogy az állam évi 130-150 ezer, de együttesen maximum 280 ezer forinttal járul hozzá a nyugdíj- biztosításokhoz vagy az önkén­tes pénztári befizetésekhez. Lázár azt ígéri, március végéig minden EU-pályázatot kiírnak Döntő a versenyképesség BUDAPEST A Miniszterelnök­séget vezető miniszter értéke­lése szerint Magyarország se­reghajtóból az élre tört az eu­rópai uniós források kezelé­sében a pályázatok kiírását, a szerződéskötéseket és a ki­fizetéseket tekintve. Lázár Já­nos a közrádiók vasárnapi in­terjújában hazánkat a 2014- 2020 közötti uniós fejleszté­si időszak nyertesének ne­vezte. Kifejtette: a kormány tervei szerint március 31-éig minden pályázatot kiírnak, és az idén az összes kiírt, azaz 9 ezer milliárd forintnyi megpá­lyáztatott forrásból 2200-2700 milliárd forintot akarnak fej­lesztésre fordítani, 2018. már­cius 31-éig pedig az összes pénzt elköltenék. Ezt az ütemtervet azzal indo­kolta, hogy ebből a pénzből nö­velni kell az ország verseny- képességét, mert ezekben az években dől el, hogy a magyar gazdaság meg tud-e állni a sa­ját iábán 2020 után is. Másrészt „a pénzt el kell költeni”. Az elő­ző, 2007-2013 közötti ciklus­ban az a veszély fenyegette a magyar gazdaságot, hogy az őt megillető keret több mint felét elveszíti. Végül sikerült a teljes összeg, 110 százalékát lehívni Brüsszelből. Lázár kifejtette: a kormány mindent megtesz, hogy a forrá­sokhoz minél könnyebben jut- hasanak hozzá a vállalkozók, ennek egyik „látványos eszkö­ze” az előleglehívás biztosítá­sa, ezt a magyar megoldási ja­vaslatot Brüsszel is elfogadta. Az átláthatóság érdekében pe­dig visszaszorítják a pályáza­tíró cégeket. „Fekete bárányok Az egyik GOP-kiírás 1350 nyer­tes vállalkozásának több mint egynegyede csökkenő árbevé­telről, 18 százaléka pedig leépí­tésekről számolt be - írta la­punkhoz eljuttatott közleményé­ben Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató me­nedzsere. Többek közt az árbe­vételt is vizsgálták: 2011-et te­Lázár: Utolsókból elsők... Fotó: MTI kintették bázisnak, mert a pá­lyázat benyújtásakor ez volt az utolsó lezárt üzleti év. Ha az ak­kori adatokat vetjük össze a 2015-ös pénzügyi beszámo­lók adataival, akkor az látható, hogy 366 olyan vállalkozás van, amelynek a nettó árbevétele a pályázati támogatás ellenére is csökkent a 2011. évihez ké­voltunk 2013-2014-ben Brüsz- szelben a források kifizetésé­nél, mondván, nem működik az intézményrendszer. Ehhez képest most az élbolyba tarto­zunk” - mondta. Az EU-ban Magyarország az első négyben van a kiírt pályázatok, a meg­kötött szerződések és a kifizeté­sek ütemét illetően. Az előző ciklusban 3800 milliárd forint került a me­zőgazdaságba, a termésátlag, a hatékonyság azonban nem nőtt érdemben, holott Lázár szerint az agrárium is fontos gazdaságfejlesztési terep. MW pest. Ez a nyertes vállalkozások 27,1 százaléka. Összességében a nyertes cégek 2011-ben 1069 milliárd forint árbevételt értek el, ami 2015-ben 1557 milliárd forintra növekedett, tehát a ki­választott cégek 45,6 százalé­kos árbevétel növekedést értek el 2011-2015 között, és a lét­számot is növelni tudták. OPTEN: sokat kell még javítani a hatékonyságon Emelték a béreket a felsőoktatásban BUDAPEST Idén 5 százalékkal nőtt a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók bére, az érin­tettek a napokban kapták meg magasabb fizetésüket - mond­ta az Emmi parlamenti állam­titkára vasárnap. Rétvári Ben­ce felidézte, hogy a tavaly ja­nuárban kezdődött béremelés 15 százalékos illetménynöve- kedést hozott. Jö­vőre újabb 5 száza­lékos emelés lesz. Egy egyetemi ta­nár 437 ezer fo­rintot keresett, ez tavaly 503 ezer­re, idén januártól 528 ezerre nőtt, jövőre pedig 554 ezerre ugrik. Míg egy adjunktus a program előtt 218 ezer forin­tot kapott, tavaly már 251 ez­ret, idéntől 264 ezret, és ez jö­vőre 277 ezerre nő. A tanárse­gédek mintegy 175 ezer forin­tos fizetése tavaly 201 ezerre, idén 211 ezerre módosult, jövő­re pedig 221 ezer lesz. Minősé­gi, versenyképes felsőoktatás csupán jól megfizetett dolgo­zókkal képzelhető el; a cél az, hogy Magyarország erősödé­sét ebben a szektorban is meg­tapasztalják - jegyezte meg Rétvári. Nemcsak a 14 ezer ok­tató-kutató bérét emelték, ha­nem azt is biztosították, hogy senki se keressen 150 ezer fo­rint alatt a felsőoktatásban. 2010 előtt a forráskivonások következtében nehéz helyzet­be került a szek­tor, sokakat a lét­bizonytalanság, a motiválatlanság jellemzett. Az adós­ságokat eredmé­nyező PPP-konst- rukciók jó részének tavaly de­cemberi kiváltásával és a kan­celláriarendszerrel azonban a kormány megteremtette a sta­bil gazdálkodás alapjait - han­goztatta Rétvári Bence. Hozzá­fűzte: a stabil gazdálkodáshoz többlettámogatásokat is adtak. Példaként a struktúraváltá­si alapot említette, amely mil- liárdokkal segítette, hogy az intézmények módosítsák az adósságot termelő egységei­ket, folyamataikat. MTI/MW Ötszázalékos emelés lesz jövőre is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom