Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-11 / 36. szám
2017. FEBRUAR 11., SZOMBAT GAZDASÁG-BELFÖLD y A BUX index alakulása (pont) 2017. FEBRUÁR 10. MW-GRAF1KA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ar (Ft) Változás (%) OPIMUS 36 2,86 NORDTELEKOM 6 1,69 RICHTER 6 480 1,57 BIF 481 0,84 OTP 8975 0,83 GSPARK 2 953 0,61 CSEPEL 496 0,2 APPENINN 225 0 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ar (Ft) Változás (%) RABA 1190-1,16 EMASZ 22 700-0,87 MTELEKOM 516-0,58 CIGPANNONIA 206-0,48 DUNAHOUSE 3 740-0,27 ANY 1214-0,16 PLOTINUS 5 701-0,16 ELMU 25 690-0,04 FORRÁS: BÉT' BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2017. február 10.) Dátum Ui élsz. ar(Ft) MALMI BÚZA 2017. március 41000 MALMI BÚZA 2017. május 42000 MALMIBÚZAindex 2017. március 41000 MALMI BÚZA index 2017. május 42000 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 42500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. május 43500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017.július 43500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. szeptember 44500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. november 44600 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. március 42500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. május 43500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017.július 43500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. szeptember 44500 TAKARMÁNYKUKORICA index 2017. november 44 600 NAPRAFORGÓMAG 2017. március 107 500 NAPRAFORGÓMAG 2017. május 110500 NAPRAFORGÓMAG index 2017. március 107 500 NAPRAFORGÓMAG index 2017. május 110500 REPCE 2017. augusztus 109000 REPCE |Í l 1 10000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2017. február 10.) □ |C/Ft 308,40-0,34 Ft $/Ft 289,80 1,31 Ft □ CHF/Ft 288,99-0,95 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2017. február 10.) Vételi Eladási Budapest Bank 298,82 317,40 CIB Bank 295,80 320,44 Erste Bank 297,36 318,94 FHBBank 299,17 317,03 K&H Bank 299,52 316,78 MKBBank 300,29 313,81 OTP Bank 299,91. 317,19 Raiffeisen Bank 299,49 318,01 Beruházna a mezőgazdasági vállalkozók többsége Óvatos optimizmus A gazdálkodási környezet javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban - derült ki a Takarék Csoport második alkalommal ismertetett Takarék Agrárhangulati Indexéből. A jövedelmezőséget tekintve 33 százalék javulást, 16 százalék romlást prognosztizál, míg 51 százalék változatlanságra számít. A többség beruházást tervez. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásaikat tükröző Takarék Agrárhangulati Index értéke 12,89 pont volt, szemben a negyedévvel ezelőtti 9,54 ponttal. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói között csaknem 13 százalékponttal többen vannak azok, akik javulást várnak gazdasági környezetükben, mint azok, akik romlásra számítanak. Az érték kisebb, ám érezhető emelkedéséből kiderült: a döntéshozók javuló mértékben, de óvatosan optimisták. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 51 százaléka számít idén változatlanságra, míg 33 százalékjavulást, 16 százalék romlást valószínűsít. Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi: a válaszadók mintegy 83 százaléka ruházna be a következő egy évben. A Takarék Csoport felmérésében részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 45 százaléka az üzemméret növelését, 24 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését fontolgatja. Összességében a válaszadók 76 százaléka gazdálkodása fejlesztésében, 22 százaléka a szinten tartásában, 2 százaléka pedig visszafejlesztésében gondolkodik. Csökkent a különbség, de az állattartók beruházási kedve továbbra is magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utal. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozáAz önerő, a saját forrás hiánya még gátolja a hitelfelvételi szándékot sok 55 százaléka tervez önerőt. 31 százaléka támogatást, 48 százaléka hitelt igénybe venni. Az összes válaszadó csaknem egynegyede mindhárom forrásból tervezi a finanszírozást. 25 százalékuk csak önerőből, 1 százalékuk csak támogatásból fizetné a beruházást, míg a kizárólag hitelből fejlesztők aránya mindöszsze 0,4 százalék. 32 százalékuk a háromból két forrás fel- használását tervezi (19 százalék önerő+támogatás, 10 százalék önerő+hitel, 2 százalék hitel+támogatás). A fennmaradó 17 százalék viszont nem számol beruházással. A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében. Tervezett beruházás és annak forrása egy éven belül (megoszlás a válaszadók száma alapján, n=500, százalék)- hitelből támogatásból hitelből és támogatásból önerőből és hitelből önerőből és támogatásból nem tervezett önerőből, hitelből és támogatásból önerőből MW-grafika, forrás: Takarékbank Fotó: Móricz-Sabján Simon 58 százalék pályázna agrár- támogatásra a következő egy évben, míg 39 százalék visz- sza nem térítendő támogatással tervezne. Összességében azonban továbbra is mérsékelt a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve, annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek kiaknázásának a saját forrás korlátozottsága a legnagyobb akadálya. A válaszadók 37 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben. A beruházást tervezők jelentős része új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint négyötödénél, míg 17 százalékuk növekedést, 2 százalékuk pedig csökkenést vár e téren a következő egy évben. Mit vizsgál a Takarék Agrárhangulati Index? A Takarék Agrárhangulati Index minden egyes kérdés esetében meghatározza, milyen mértékben tér el a javulást (növeke- dést/bővülést) várók száma a csökkenést/visszafejlődést várókétól. A kutatás kérdőíve a gazdálkodók saját helyzetének megítélésére, jövőre vonatkozó elképzeléseire, beruházási szándékaira, hitelfelvételi terveire, a támogatások igénybevételére, a gazdálkodás hatékonyságának növelésével kapcsolatos elképzeléseire fókuszál. Esetenként ágazati szezonális kérdéseket is tartalmaz. A válaszadók többsége döntéshozó, a többiek döntésbe- folyásolók a szakterületükön. Az 500 fős minta az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív. A Takarékbank a felmérést negyedéves gyakorisággal végzi az AgroStratéga közreműködésével. Állami • • ■ •• ■ >■ ösztöndíj informatikushallgatóknak BUDAPEST Várhatóan még ebben a hónapban dönt a kormány az informatikai képzést támogató új állami ösztöndíj- rendszerről, amelyet a 2017- 2018-as tanévtől vezethetnek be - jelentette be Deutsch Tamás. A miniszterelnöki biztos a Joint Venture Szövetség évadnyitó konferenciáján beszélt arról, hogy ezt az informatikai képzésben részt vevő egyetemi hallgatók már az első vagy a második félévtől megkaphatják majd, méghozzá olyan - versenyképes - ösz- szegben, amely megközelíti a piaci munkával megszerezhető fizetést. Ezt fontosnak tartják azért is, hogy á hallgatók a harmadik vagy negyedik félévben ne hagyják félbe a képzést, s menjenek el helyette dolgozni, ami most jellemző gyakorlat az informatikushallgatóknál. Huszonkétezer informatikus és négyezer mérnöki munkahely betöltetlen Az idén tavasszal meghirdetendő digitális munkaerő program célja, hogy növeljék az átlagnál nagyobb digitális képességű munkavállalók számát. Ma Magyarországon 22 ezer informatikus és négyezer mérnöki munkahely betöltetlen. A kormány elsődleges célja azonban nem az, hogy ezeket az álláshelyeket betöltsék, hanem hogy megfelelő digitális készsége legyen a további ötmillió munkavállalónak is. Ezért olyan átfogó, ingyenes digitális képzések indítását tervezik, amelyekkel az alapvető digitális képességeket lehet megszerezni. Ebben ugyanis az európai középmezőny végén állunk. Magyarországon a GDP több mint 20 százalékát adja a digitális gazdaság, amely a munkaerő 15 százalékát foglalkoztatja. Az ambiciózus cél, hogy Magyarország a digitális átalakulás versenyében Európa legsikeresebb országai közé tartozzon. Hazánk versenyképessége első helyen a digitalizációtól függ - mondta végül Deutsch Tamás. MW Bérrendezésre kapnak 7,5 milliárdot a szegényebb települések Fedezik a többletkiadásokat Egyre több gyerek mehet bölcsődébe MAGYARORSZÁG A kormány 7,5 milliárd forintot csoportosított át az önkormányzatokhoz a Miniszterelnökség céltartalékából annak érdekében, hogy fedezni tudja a minimálbér-emelések miatt előállt többletkiadásait - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent határozatból. A verseny- szférával kötött megállapodása nyomán a kabinet az év elejétől 15 százalékkal megemelte a minimálbért és 25 százalékkal a garantált bérminimumot. Mindez jelentős többlet- kiadást okoz az önkormányzatoknak. Még úgy is, hogy a járulékcsökkentések természetesen az önkormányzatok bérterhét is mérsékelték, noha nyilván nem olyan mértékben, mint amennyire növelte a bérek emelése. „A kormány által biztosított összeg nagy valószínűséggel elegendő lesz a probléma kezelésére” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a béremelkedés az önkormányzati szférában körülbelül 15 ezer embert érint. A nagy adóerejű önkormányzatok a mostani támogatásból nem fognak részesülni. Csak ott lesz bérkompenzáció, ahol kimutathatóan nincs meg a fedezet - tette hozzá. Mint mondta, a minimálbér emelése feszültséget okoz a közszférában, hiszen a bértábla összecsúszik. Úgy vélte, a kiosztás úgy történik majd, hogy a kincstár kiküld egy felmérőlapot az önkormányzatoknak, azok bevallják a létszámot és a finanszírozási szükségletet, amit ellenőriznek, majd kiutalják az ez évi forrást. D. Z. BUDAPEST Több mint 107 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre bölcsődék, minibölcsődék, családi bölcsődék és óvodák férőhelybővítésére, korszerűsítésre. Hatvanezerre akarja növelni a kormány a napközbeni ellátást biztosító bölcsődei férőhelyek számát 2020-ra - közölte tegnap Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára az LMP-s Szél Bernadett ország- gyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában. Ez a jelenlegi adatokhoz képest 33 százalékos bővítést jelent. Évről évre jelentősen csökken a bölcsődébe fel nem vett gyermekek száma. Rétvári részletezte: 2010-ben 4167 volt a bölcsődébe fel nem vett gyerekek száma, 2014-ben 2072, 2015-ben pedig 1795. A kormány kiemelten kezeli a három éven aluliak ellátását biztosító férőhelyek növelését. Ezért januártól átalakult a gyermekek napközbeni ellátásának rendszere. Dolgoznak a területi egyenlőtlenségek felszámolásán is. Ezért minden olyan településen, ahol igény mutatkozik a napközbeni ellátásra, gondoskodnak arról, hogy a bölcsőde valamely formája biztosított legyen a családok számára. MW Ott adnak támogatást, ahol nincs elég forrás a bérekre Fotó: MW
