Somogyi Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-08 / 33. szám

2017. FEBRUÁR 8., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g A harmadik levéltári honfoglalást már Polgár Tamás irányítja Bizonytalan bizonyosság KAPOSVÁR Már nem megbí­zottként, hanem kinevezett igazgatóként vezeti a So­mogy Megyei Levéltárat Pol­gár Tamás. Nagy változáso­kat - köztük az általa har­madik levéltári honfoglalás­ként aposztrofált költözést is - él meg és irányít, úgy tűnik, sikeresen. Barkóczy László laszlo.barkoczy@partner.mediaworks.hu- Az előző igazgató, a korán el­hunyt Bősze Sándor nagy szel­lemi hagyatékot hagyott hátra. Mennyire határozza ez meg az Ön munkásságát?- Sándor mondhatni na­gyon fiatalon, mindössze 57 évesen hunyt el, és azt gondo­lom, ő azért még nagyon sok dolgot szeretett volna megva­lósítani. Tíz évig voltam a he­lyettese, majd halála után elő­ször megbízott igazgatóként, majd később mint kinevezett igazgató kaptam meg a lehe­tőséget, hogy a levéltárat irá­nyítsam. Bősze Sándor nem­zetközi szinten is ismert em­ber volt, nem csak mint levél­tár igazgató, hanem mint tör­ténész is. Az általa fellelt, és ápolt Rijeka kapcsolatot, ami a horvát levéltárakkal való szorosabb együttműködést je­lenti, például mi is nagy gond­dal visszük tovább. A monar­chia idején ott regnáló tenge­részeti kormányzó és tenger részeti hivatal számos írásos emléket hagyott hátra nagy­részt magyar nyelven. Hama­rosan befejezzük a kormány­zóság iratanyagának feldolgo­zását, egyelőre furcsa mód az hátráltat minket, hogy a hor­vát kollégáknak kevés a dobo­za... ha ez megoldódik, ebből az iratanyagból is egy újabb kötet születhet.- Ez az az örökség, mely meg­határozta a levéltár elmúlt évti­zedének munkáját, mondhatni megadta az ívét a merre-hogy- annak. Ezt kívánja folytatni?- Az elmúlt években azért sok minden megváltozott. Na­gyon sok dolgot kell a nullá­ról kezdeni. Pár évvel ezelőtt a levéltári anyagaink még há­rom helyen, a Rippl-Rónai té­ri levéltárban, Nagyberkiben és egy Raktár utcai raktárban , y Polgár Tamás vezette a levéltári anyagok átköltöztetését az egykori Bartók-iskola épületébe Fotó: Lang Róbert voltak. Ezeket most, hogy a vá­rostól megkaptuk és felújítot­tuk a volt Bartók-iskola épüle­tét, egy helyre tudtuk hozni az iratanyagokat. Ezzel újra kell szervezni a munkát itt. A ko­rábban kialakított referencia rendszert például megtartot­tuk, mert hasznos dolognak vélem, mikor is minden le­véltáros kollégának van egy anyagrésze, ami hozzá tarto­zik.- Ezt a munkát meghatározza a vezető személye?- A hangulatot és a munka- szervezés módját mindenkép­pen. A levéltári évkönyvet Is szeretném ezután tematikus kiadványként megjelentetni, ló lenne, ha valamilyen meg­határozott téma mentén jelen­nének meg a kötetek a jövő­ben. De szeretném visszahoz­ni azt a régi jó szokást, amit még Kanyar Józsi bácsi kez­dett el - ő volt a levéltár igaz­gatója 1950-től 1987-ig -, ő ne­ves történészeket kért fel ar­ra, hogy írjanak az évkönyv­be. A régen stabil személyi ál­lomány mára gyorsabban cse­rélődik, ez újabb olyan prob­lémákat vet fel a munkaszer­vezésben, ami, azt gondolom, szintén vezetői feladat megol­dani.- Csurgó, Szombathely, Sop­ron, Pécs és most Kaposvár az eddigi életút. Lehet azt mon­dani, hogy az országot bejárta egy jó levéltárért?- Azért nem teljesen. A dip­loma után Csurgón egyszerű­en nem volt nekem megfelelő állás, a soproni lehetőséget is a tanszéki hirdetőtáblán talál­tam. Kaposvárra Bősze igaz­gató úr meghívására érkez­tem, mivel a katonai szolgálat idejét elvesztegetett időnek ta­láltam, polgári szolgálatot vi­szont nem lehetett saját mun­kahelyen teljesíteni akkori­ban. így kerültem Kaposvár­ra, és itt is maradtam.- Újra csak előkerült az elődje neve. Lehet azt mondani, hogy a mentora volt?- Ő vett fel engem ide, és ő nevezett ki helyettesének is, 10 évig dolgoztam mellette. Igen, ebben az értelemben a mentoromnak tekinthető.- A levéltár hamarosan újra megnyílik. Új hely, új igazgató, rengeteg terv. Lesz akkor a le­véltár életében egy Polgár-éra?- A kinevezésemet öt évre kaptam, hogy utána mi lesz, nem tudom. Az életben van­nak változások, igyekszem ezekre felkészülni és reagál­ni. „Tűzoltó leszel s katona”- Gyerekkoromban két út állt előttem - mondta Polgár Ta­más. - Egészen jó sportoló vol­tam, az általános iskolában Csurgón csak kézilabdázni le­hetett, amit szerettem, de foly­tatni nem akartam. A középis­kolában ezért - a családi ha­gyomány folytatásaként - fo­cizni kezdtem, de egy valami végig megmaradt: szerettem a sport mellett olvasni, és a tör­ténelem is nagyon érdekelt, így adódott a lehetőség, hogy középiskola után a szombathe­lyi főiskola történelem-könyv­tár tanár szakán tanuljak to­vább, amihez levéltári speciali- záció is tartozott. A történelem szeretete itt sem tört meg ben­nem, de az világossá vált, hogy tanítani nem szeretnék. Ezért a diploma megszerzése után a soproni levéltárban helyezked­tem el, ahol négy évig dolgoz­tam, és az idő alatt az egyete­mi diplomát is megszereztem Pécsett. Nyitnának a fiatalság felé A fiatalok nem nagyon tudják már, hogy mi is az a levéltár, azt gondolják, ami információ csak létezik, az az interneten fellelhető. Hogy miként lehet érdeklődővé tenni a fiatalsá­got a történelem és a levéltá­ri dokumentumok iránt? Erre Polgár Tamás azt mondta:- A levéltár már korábban is tett erőfeszítéseket arra, hogy középiskolás diákokat vonz­zon be. Két éve hirdettünk '56- os, illetve várostörténeti vetél­kedőt, amire a jelentkezés fi­noman szólva is visszafogott volt. De nem adjuk fel, továb­bi lehetőségek után kutatunk. Levéltári órákat kínálunk az is­koláknak, és mivel idén refor­máció-emlékév van, újabb öt­leteket igyekszünk megvalósí­tani. A Magyar Történelmi Tár­sulattal közösen szeretnénk meghívni olyan előadókat, akik középiskolás diákoknak az ő nyelvükön, színesen tud­nak előadni. Meteorológia: végéhez közeledhet a telekvita SIÓFOK A meteorológiai ob­szervatórium a balatoni vi­har jelzés lelke - ez az a hely, ahol a Balatonnál a legjobb és legpontosabb mérések végez­hetők. Az obszervatóriumban zajló mérések nélkülözhetet­lenek a klímaváltozás szem­pontjából is. Horváth Ákos me­teorológus, az obszervatórium vezetője korábban azt mondta: a klímaváltozás hatásai a Kö- zép-Dunántúlon csak ezen az állomáson mérhetők. - Ami­kor a siófoki mérések beke­rülnek a központi számítógé­pes modellekbe, akkor ezek a mérések nem csak a közvetlen környezetet mérik, hanem ha­talmas területre, az egész Ba.- latonra nézve reprezentatív-- nak számítanak - magyaráz­ta Horváth Ákos. Ezért is harcol az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) immár három éve az ellen, hogy az obszervatóri­ummal szomszédos telken a tulajdonos nagy méretű csa­ládi házat építsen. Az építésre a tulajdonos első körben en­gedélyt kapott, amit az OMSZ és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság fellebbezésére a Kormányhivatal elutasított. A siófoki önkormányzat később változtatási tilalmat rendelt el az egykor strandként is mű­ködött telekre, ám ez a tilalom tavaly év végén lejárt és már meghosszabbítani sem lehet. A telektulajdonos közben bíró­sági perben vitatja az építési engedély visszavonását. A per még nem zárult le, de nem ki­zárt, hogy nem a bírósági dön­tés jelenti majd az ügy végét, hanem az állami szerepválla­lás. A kormányzati szándék szerint kivásárlással, vagy ha arra lehetőség van, telekcse­rével kárpótolnák a tóparti in­gatlan tulajdonosát, ezzel ten­nének pontot az ügy végére és mentenék meg a meteorológi­ai állomást. A Földművelésügyi Minisz­térium az ügy kipattanása óta támogatta az OMSZ-t a telek­beépítés megakadályozásá­ban, korábban még arra is ja­vaslatot tettek, hogy víziren­dészeti kikötőt alakítsanak ki a területen, ám azt nem tudni, hogy az értékes telek a jövő­ben a vízirendőrök bázisa le­het-e. Kolumbán Tünde KÉPTÁVÍRÓ Csakugyan világszám... KAPOSVÁR Franki Pétert ma úgy ismerik Japánban, mint pél­dának okáért nálunk Vitray Ta­mást. Tizenegy nyelven beszél, világhírű matematikus és nem kevésbé ismert zsonglőr. Kapos­váron a Május 1. utca 12-ben töltötte gyermekkorát. A nyolcvanas évek végén közös barátunktól, Kerékgyártó István­tól érdeklődtem Franki Péter te­lefonszámáról, ám ő azt mond­ta: megszervezi az interjút, de számot mondani nem tud, Pé­ternél az ilyesmit nem lehet tud­ni. Hetekkel később Amerikából hívtak: Franki Péter volt a vonal­ban. A beszélgetés végén ígére­tet tett: ha Kaposváron jár, meg­beszélünk egy találkozót. Eltelt jó pár hónap, aztán egy lapzárta előtti késő délutánon kopogtak. Franki Péter állt az ajtóban. Kezében öt labda, amit közben forgatott. Kérdezte: nem zavar-e ez engem. Mondtam, hogy ellenkezőleg: határozot­tan megnyugtat. Sokáig beszél­gettünk így. Én kérdeztem, az­tán ő is kérdezett, hogy mi itt a helyzet, amúgy teljességgel in­formálva volt mindenről. Hajói emlékszem, egyik pillanatban éppen nyolc labdát kezdett a földre térdelve ütögetni. Perce­ken keresztül. A labdahuppo- gástól visszhangzott az egész emelet, még szerencse, hogy munkaidőn túl voltunk, a dolgo­zók már rég hazamentek. Csak Irénke néni, a takarítónő rohant föl az alattunk lévő emeletről. Kopogtatás nélkül rontott be az ajtón, mintha vészhelyzet lenne. Azt láthatta, hogy egy térdelő, önfeledt mosolyú férfi nyolc lab­dát üt a földhöz, aki pedig előtte áll, nézi ámulva.- Istenem! - szólt hozzám han­gosan. - Hát meg lehet ettől a zajtól őrülni.- De hát Irénke néni, drága,... hát világszám...- próbáltam magyarázkodni.- Jaj, de jó maguknak - mond­ta, majd hozzátette: egész nap csak a viccelés megy, azt értik. Az fájt, akkor ott, hogy Irénke néni olyan magabiztosan mond­ta mindezt, mintha a mi váro­sunkban nem is születhetnének néha-néha világszámok... Varga István A kaposvári Franki Péter tizenegy nyelven beszél, világhírű matematikus és zsonglőr Fotó: Kele János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom