Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-06 / 5. szám
14 KITEKINTŐ 2017. JANUAR 6., PENTEK Tömérdek országot és negyvenezer kilométert hagytak maguk mögött Biciklis nászút a Föld körül «M9JI A mexikói Yucatán felsorakozott a legszebb helyszínek közé, amit a házaspár a négyesztendős utazás során felkeresett A nélkülözhetetlen kellékek: kerékpárok és egy sátor Zárug Zita és Harkányi Árpád egy hétköznapi pár, hétköznapinak viszont egyáltalán nem mondható kalandokkal: különleges kerékpárjaikon négy éven át utaztak keresztül-kasul a világban, Afrikán és az Antarkti- szon kívül szinte mindegyik földrészen jártak már. A fiatalok utazásukról tartottak előadást. Gécs Dániel daniel.gecs@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Négy év, negyvenhat ország és negyvenezer kilométer van Zárug Zita és Harkányi Árpád mögött. Mindez talán egy fokkal hihetetlenebbnek tűnik, ha megtudjuk: a fiatalok kerékpáron teljesítették a többség számára elképzelhetetlennek (s valljuk be, egyáltalán nem vállalható távot), a lista ráadásul korántsem teljes. Ebben ugyanis még nincsenek benne azok a szakaszok, ahol Zitáék éppen gyalogoltak, búvárkodtak vagy hajóra szálltak.- Egy nyári estén beszélgettünk Zitával, és elkezdtük egymás alá tenni a lovat: menjünk el messze, sok időre, mondjuk Indiába. Jó, de menjünk bringával, Közép-Ázsián és Pakisztánon át! - kontrázott rá a másik. Oké, de ha már ott vagyunk, ne álljunk meg Délkelet-Ázsiáig, onnan meg már csak egy ugrás Ausztrália és Új-Zéland. Ahonnan már bolondság lenne ugyanarra hazajönni, menjünk tehát körbe, és legyen ez a nász- utunk - állapodtunk meg. Valahogy így kezdődött Zitáék álmodozása, aztán az álmokból tervek, majd valóság lett.- Utóbbiakhoz már sok tudatosság, lemondás, áldozat és rengeteg munka is kellett. A döntésünkben az is nagy szerepet játszott, hogy mindketten tisztában voltunk vele, ez amolyan „most vagy soha” lehetőség - mondta Harkányi Árpád. - Tudtuk, hogy ez volt életünk azon szakasza, amikor ezt a legegyszerűbben és legkönnyebben megtehettük. Nem volt hitelünk és semmi egyéb olyan függőségünk, háziállat vagy ápolásra, törődésre szoruló családtag - például gyermek vagy betegeskedő szülők -, akik visszatartottak volna bennünket - fogalmazott az ifjú férj. A hosszú nászút során megjárták Iránt, Pakisztánt, de eljutottak Kínába, Indiába, bebarangolták Nepált, Laoszt, valamint Burmát is, majd következett az USA, továbbá megannyi varázslatos hely és túraállomás, amit bizony felsorolni is nehéz lenne. A kalandokat kisebb-na- gyobb nehézségekkel ugyan, de rendre sikeresen vették. Kínozta őket láz, átestek az ételmérgezéssel járó kínokon, Bangkokban rühesek lettek, az ifjú férjnek ráadásul a vesekővel is meg kellett küzdenie. Szállásaik a legkülönfélébbek voltak: aludtak garázsban, rendőrségen, mecsetben, a szabad ég alatt, sőt templomban is.- Az út szépen átalakított bennünket, hiszen a kerékpárokon rettentően tudtunk értékelni minden egyes megtett kilométert, minden, az itthoni kényelemben amúgy hétköznapi, megszokott dolgot, mint egy forró - vagy a trópusokon épp hideg - zuhanyt, fedelet a fejünk felett, ételt a tányérunkban, tiszta vizet a kulacsunkban. A legjobb mégis az volt, amikor a helyiekkel találkozhattunk, szót válthattunk velük, betekintést nyerhettünk az életükbe, a mindennapjaikba. Ez mindig csodálatos volt - emlékezett visz- sza Árpád. - Ha mégis muszáj lenne kiemelni néhány „leg”-et, Pamir mindenképpen köztük lenne, ahol egy 4655 méter magas hágón keltünk át. Vagy a Himalája, ahol a bringákat 27 napra hátraJelenleg előadásokon mondják el azt, amit szívesen meghallgattak volna másoktól, mielőtt elindulnak Átalakította őket az út, mely közben minden egyes kilométert, tiszta vizet, zuhanyt értékeltek hagyva 326 kilométert gyalogoltunk az Annapurna hegycsoport körül, és 5416 méter magasra jutottunk. Egy ilyen utazás bizony nem kevés pénzbe kerül - gondoltam, de aztán nem kis megdöbbenésemre kiderült: Árpádék naponta átlagosan 3550 forintból éltek. Az indulást megelőző blogbejegyzés szerint egy alsó-középkategóriás autó árából tervezték megúszni az egész mutatványt, de a Föld déli féltekére érve kifogyott a büdzsé. Csakhogy egyáltalán nem estek kétségbe: mint mesélték, munkát vállaltak, szőlőt szedtek a világ talán legeldugottabb borvidékén, az új-zélandi Otagóban, hogy aztán egy újabb éven át folytatni tudják az utazást. Ha tehetnénk, most nem vágnánk neki, mert már megtettük - mondta kérdésemre Árpád, amikor arról kérdeztem, újra nyeregbe pattannának-e. - Most másokon a sor, most előadásokat tartunk azokról a dolgokról, amelyeket jó lett volna, ha valaki nekünk is elmond az indulás előtt. Például, hogy hogyan lehet munkavízumokat szerezni a Föld túloldalán, hogyan utazzunk felszínen, vízen, levegőben olcsón, vagy legalábbis egyedi módon, hogyan pakoljunk, étkezzünk, keressünk olcsó vagy ingyenes szállást az utazásunk alatt. Az előadás-sorozat címe „Hogyan utazzuk be a világot havonta egy minimálbérből?” és már több mint 10 alkalommal volt telt házas Budapesten, nagyon jó visszajelzéseket kapunk, így egyre nagyobb lelkesedéssel csináljuk. Közben persze azért mi magunk is utazunk, de már más volumenben. Idehaza Kéktúrázunk, amikor tehetjük, és januárban megyünk az Azori-szigetekre; 25 ezer forint volt a repülőjegy egy főre oda-vissza, ezt nem bírtuk kihagyni.
