Somogyi Hírlap, 2017. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-02 / 1. szám
GAZDASÁG "J 2017. JANUÁR 2., HÉTFŐ Az idén a közmunkások a minimálbér 63 százalékát kapják Terelőpályára kerülhetnek Több cég igyekszik megspórolni az emeléseket Minden eddiginél nagyobbra nő a közmunkában foglalkoztatottak bérének lemaradása a minimálbérhez képest. Kiderült, a kormány alig valamivel a várható infláció felett, vagyis mindösz- sze három és öt százalékkal emeli a közmunkások és a szakképzett közmunkások bérét. Az idén olyan ösztönző szabály léphet életbe, hogy - ha van képzettségük - inkább megérje dolgozniuk a versenyszférában. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Az utóbbi öt év legnagyobb vesztesei a bérek területén egyértelműen a közmunkások. 2011 szeptemberében például 47 025 forint volt egy közmunkás nettó bére, ami fél évtized alatt nem egészen ötezer forinttal lett magasabb. Utoljára 2015 januárjában emelték a fizetésüket, akkor csaknem 1200 forinttal adtak többet a 2014-es ősz- szeghez képest. Egyébként tavaly januárban még úgy tűnt, hogy növekedhet a keresetük, február végére azonban kiderült, hogy nem fog. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79-155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelEgy teljes munkaidőben dolgozó közmunkás bére az idén 81530 forint lesz, a középfokú végzettséget igénylő munkaköröknél 106 555 forint lehet a kereset kedik a jelenlegi 101 480 forintról. Mivel a közmunkások bére az idén a minimálbérnél kisebb mértékben emelkedik, minden eddiginél nagyobbra nő a különbség a két fizetés között. A közmunkások nettó bére már eddig is jelentősen elmaradt a 73 815 forintos nettó minimálbértől, a különbség mintegy 22 ezer forint volt. Mivel azonban a minimálbér az idén 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, a különbség már 32 ezer forint körül lesz. Az olló 2018-tól tovább nyílhat, hiszen az országos bérmegállapodás akkor újabb nyolc százalékos minimálbér-növekedést rögzít. Nyilván vannak olyan közmunkások, akikben nincs meg a szándék arra, hogy állást keressenek, de nagy többségük elsősorban azért dolgozik ebben a helyzetben, mert elmaradott térségekben vagy kistelepüléseken él, ahol egyszerűen nincs más munkalehetőség. A tavalyi első negyedévben 37 500 embernek sikerült elStratégiaváltás: csábítóbbá tennék a versenyszférát a tágabb bérollóval Alapos átalakítás, stratégiaváltás előtt áll a közfoglalkoztatási rendszer. A kormány azért nyitja az idén tágabbra a bérollót a közmunkások fizetése és a minimálbér között, mert jelenleg szinte minimális a kettő közti összegszerű különbség. Márpedig ez sok közfoglalkoztatottat egyáltalán nem motivál arra, hogy a versenyszférában helyezkedjen el - mondta el a Világgazdaságnak adott intrerjúban Simon Attila, az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára. A szaktárca számításai szerint az átlagosan kétszázötvenezer fős közfoglalkoztatot- ti létszámból nagyjából száz-százötvenezer ember helyezhető el a nyílt munkaerőpiacon. Ha tehát ők majd azt tapasztalják, hogy a verseny- szférában megkereshető legalacsonyabb bér is jelentősen magasabb, mint amennyit a közmunkásként kapnak, akkor jóval motiváltabbak lesznek abban, hogy ott helyezkedjenek el. Tavaly ősszel a kormány arra kérte az NGM-et, tekintse át, mi akadályozza a közfoglalkoztatottak visszatérését a munkaerőpiacra. „Az általunk elkészített több mint százoldalas anyagban arra jutottunk, hogy a közfoglalkoztatás jelenlegi statikus- ságát meg kell törni” - mondta az interjúban Simon Attila. Az NGM ekkor javasolta azt is, hogy három éven belül szűkítsék maximálisan tizenkét hónapra a közfoglalkoztatotti státus megtartásának felső határát. „Akinek ez idő alatt nem sikerül alkalmassá válnia a versenyszférában való elhelyezkedésre, például egészségügyi okok miatt, azt más módon kell segíteni" - fogalmazott az államtitkár. Szeretnék elérni azt is, hogy a szakképzetteket ne „pazarolják el” a közfoglalkoztatásban. A kormány várhatóan már januárban tárgyal a tárca javaslatairól, és ha minden jól alakul, márciusban már részben új típusú közfoglalkoztatási programok indulhatnak. Simon Attila Nem mindenhol működik az átirányítás A közfoglalkoztatás nem lehet végső megoldás a munkanélküliségre. A magasabb bérek ösztönzik az embereket, hogy továbbképzést vállaljanak, és átlépjenek az elsődleges munkaerőpiacra - fejtette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány véleménye szerint ugyanis a közmunkások negyedét át lehetne terelni a versenyszférába. A Policy Agenda kutatóintézet elemzése viszont mást mutat: azoknak a közmunkásoknak, akiknek külön képzési programot is indítottak, mintegy 10-15 százalékát tudták átirányítani a versenyszférába. Csakhogy az átirányítás eddig kizárólag a nyugati országrészekben működött, ahol minimális a közmunkások aránya. Ugyanez viszont nem várható el a keleti területeken, ahol jelenleg 9-17 százalék között mozog a közmunkások aránya. helyezkednie, elsősorban a versenyszférában, azok közül, akik korábban csak a közmunkaprogramban találtak maguknak állást - derült ki a Belügyminisztérium adataiból, amelyeket á Magyar Idők kérdéseire válaszolva hoztak nyilvánosságra. Ezeknek a dolgozóknak az elhelyezkedése tartósnak bizonyult, hiszen a munkába állásuk utáni száznyolcvan napban nem kerültek vissza egyik közmunkaprogramba sem. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2015- ös azonos időszakhoz viszonyítva tavaly emelkedett a közfoglalkoztatást elhagyók száma, arányuk tizenkét százalékról 14,5-re nőtt. A KSH legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a tavalyi első negyedévben 208 ezren, a második negyedévben 232 ezren, míg július és szeptember között 225 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként, ami azt jelenti, hogy az idén több százezren kevesebb fizetést visznek haza, mint 2016- ban. MAGYARORSZÁG Várhatóan sok cégnek okoz majd nehézséget az idén a 15 százalékos minimálbér-emelés, de még ennél is nagyobb érvágást jelenthet a szakképzettek garantált bérminimumának 25 százalékos növelése - így összegezte a Világ- gazdaság azokat a szakértői véleményeket, amelyek a két intézkedésre reagáltak. „A helyi bértárgyalások alapján már látszik, hogy sok cég megpróbálja megúszni az emelést, elsősorban a munkakörök átminősítésével próbálkoznak, hogy ne kelljen a szakképzettek magasabb bérminimumát kifizetni, hanem csak a sima minimá- élbért” - mondta el a lap által megszólaltatott Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Mint megírtuk, a minimálbér 127 ezer, a szakképzetteknek garantált bérminimum összege pedig 161 ezer forintra emelkedik az idén. Nem árt résen lenni a munkahelyi béralkuknál A versenyszférában azonban folyamatosan keletkeznek olyan munkakörök, amelyeket képtelen követni a törvény. Hiába van tehát olyan szabályozás, amely kötelezővé teszi a munkakörök egy részében például a középfokú végzettséget - mint a kereskedelemben vagy a vendéglátásban -, sok helyen mégis könnyen lehet „babrálni” az egyes feladatok ellátásohoz szükséges végzettséggel. Kordás László szerint ez ahhoz is vezethet, hogy az érintett dolgozónak januártól kevesebb lesz a nettó fizetése a tavalyinál. Mint mondta, a gyengén működő hazai munkaügyi ellenőrzés nem lesz nagy visszatartó hatással. A szakszervezeti szövetség elnöke mégis optimizmusának adott hangott, és bízik abban, hogy nemcsak trükközésekhez, hanem hatékonyság- és termelékenység-növelési intézkedésekhez is vezethet majd a cégeknél az emelkedés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség azért egy használható ajánlásban hívta fel tagságának figyelmét, hogy különösen ügyeljen a veszélyekre a helyi bértárgyalásokon. MW A kis légi jármű még játékszer, de 25 deka fölött vizsgázni kell Szabályozzák a drónreptetést MAGYARORSZÁG Idén is sok karácsonyfa alá került drón. Egy kisebb szerkezet még játéknak számít, a nagyobbak használata feltételekhez kötött - írja a Világgazdaság. A drónokat súlyuk alapján is különböző kategóriákba sorolják. A150 kilogramm feletti, pilóta nélküli légi járművek szabályozása uniós hatáskörbe tartozik, e súlyhatár alatt a jogszabály kidolgozása tagállami feladat. A nemzeti fejlesztési tárca (NFM) rendelettervezete - amelyet január 13-ig lehet véleményezni - a 250 gramm alatti drónokat játéknak tekinti, használatukhoz semmilyen külön feltételt nem szab. A nagyobb tömegű drónokat három kategóriába sorolnák. A legelterjedtebb, két kiló alatti eszközök jogszerű használatának fő feltétele egy online-képzés elvégzése lenne. A két és huszonöt kilogramm közöttieknél kötelező a jármű elektronikus úton történő nyilvántartásba vétele. A vezetőnek képzésen kell részt vennie és vizsgát kell tennie. A legnagyobb, 25 kiló feletti légi járművek működtetése szakszolgálati engedélyhez, az eszköz légialkalmassági vizsgálatához, üzemi és repülési napló vezetéséhez kötött. Az esetleges károk megtérítése érdekében az üzemeltetőnek felelősség- biztosítást kell kötnie. Lehetővé válna VII. osztályú repülőterek kialakítása is, amelyek nemcsak a pilóta nélküli légi járművek szabályos működtetésére kínálnak lehetőséget, hanem akár kutatás-fejlesztési vagy képzési célokra is igénybe vehetők. A felhasználás egyszerűbbé tétele érdekében a jövőben mobiltelefonos applikáció jelzi a vezetőnek, hogy a repülés az adott légtérben és időben engedélyezett-e. Lakott területen a hobbicélú reptetés tilos. A belterületi kereskedelmi repülések esetén az eszközt ki kell világítani, vagy élénk színekre kell festeni. A vezető számára kötelező a megkülönböztető ruházat, például láthatósági mellény viselése is. Pilóta nélküli légi járműveket szállítási feladatokra csak eseti légtérhasználati engedéllyel lehetne alkalmazni. A szabályozási javaslat hazai elfogadását legalább három hónapos uniós véleményezés követi majd. Az új előírások várhatóan 2017 nyarán léphetnek életbe. A fejlesz tési tárca a rendelkezések alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait egy év után í 1J felülvizsgálja, és ha szűk- séges, az előírások enyhítését vagy szigorítását kezdeményezheti. A Honvédelmi Minisztérium párhuzamosan készíti elő a pilóta nélküli állami légi járművek repülésének hazai szabályozását. Diószegi József
