Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám

2016. DECEMBER 18., VASÁRNAP SPORT VASARNAP REGGEL A lipcsei fölény hihetetlenül nyomasztó volt TOPMECCS, MAGYAR SIKER Irigykedhetünk, zsúfolt lelátók előtt léptek pályára a csapatok Lipcsében. Gulácsiék nyertek, mi lehet a titkuk? Somogyi Zsolt, Tóth Ádám LIPCSE A Bundesliga 15. fordu­lójának rangadója, az RB Leip­zig és a Hertha BSC összecsapá­sa igazi magyaros párharc volt: a lipcsei csapat kapuját Gulácsi Péter védte, a kispadon ott ült a középpályás Kalmár Zsolt és az edzői csapat tagja, Lőw Zsolt, míg a berlinieknél Dárdai Pál és Petry Zsolt kapusedző figyel­te az összecsapást. Annak ellenére, hogy az elő­ző körben mindkét csapat vere­séget szenvedett (a Leipzig az Ingolsadt, a Hertha a Werden Bremen ellen kapott ki 1-0-ra), nem volt meglepő, hogy zsúfolá­sig telt lelátók előtt léptek pályá­ra a csapatok. Mindkét együttes joggal pályázhat az ősz megle­petésére a német futballban. A szurkolóknak talán megle­pő volt, hogy a berliniek magen­ta árnyalatú dresszben futottak ki a pályára, de amint elkezdő­dött a mérkőzés, mindez mel­lékessé vált. Az a futball, ame­lyet a házigazda Leipzig az el­ső perctől bemutatott, az a Bun­desliga szintjén is bátran ne­vezhető elképesztőnek. Az első félidőben ugyanis a vendégek csak pillanatokra tudták birto­kolni a labdát, háromnál több­ször szinte nem tudtak egymás­hoz passzolni a Hertha futbal­listái. A hazaiak, lehetett bár­hol a labda, sprintben rontot­tak az ellenfélre. Csak néhány perc telt el a mérkőzésből, és a kívülálló szinte megsajnálta a berlinieket, egyetlen alkalom­mal sem tudták (és ez még Ru­ne larstein kapusra is vonatko­zik) úgy átvenni a labdát, hogy lélegzetvételnyi idejük legyen körülnézni... Ilyen a modern futball, ezt próbálta bemutatni az RB Leip­zig ezen az összecsapáson: di­egyedül érkezett a Hertha kapu­ja elé, s menthetetlenül a háló­ba fejelte a labdát - Rune Jarste- in ugyan beleért, de esélye nem sok volt hárítani. A meccs érdemi szakasza ez­zel nagyjából lezárult, az RB Le­ipzig visszavett a tempóból, bár sok esélyt így sem hagyott el­lenfelének, s a meccsen min­den szempontból jobb csapat számunkra is tanulságos, 2-0-s győzelmével ért véget a magya­ros Bundesliga-rangadó, így is­mét vezeti a Bundesligát a Le­ipzig, és ha vasárnap nem nyer a Bayern a Kleinheisler Lász­lót foglalkoztató Darmstadt ott­honában, az élen is marad. Az évet pedig a müncheni rang­adóval zárják Gulácsiék. NÉMET BUNDESLIGA, 15. FORDULÓ RB LEIPZIG-HERTHA BSC 2-0 G: Werner (40.), Orbán (62.) Dárdai Pál namika, sebesség, tudatos já­tékfelfogás - ez volt a mérkőzés lényege. A lipcsei fölény nyo­masztónak tűnt. Ám gól sokáig mégsem szüle­tett. Leginkább azért, mert lát­hatóan Dárdai Pál is felkészült arra, mi vár csapatára ezen az összecsapáson. Nyolcan-kilen- cen egymáshoz közel helyez­kedtek, igyekeztek lezárni a te­rületet az ellenfél előtt, a tizen­hatosuk előteré­be tömörül­tek (így vál- viszonylag szabaddá az oldalvonal melletti területek), vagyis a tudatosság a Hertha BSC futballjában is tet­ten érhető volt. Az egyértelmű volt, hogy a vendégcsapatnak ti­los kinyílnia, és bár a megszer­zett labdákkal alighanem ve­szélyes kontrákat szeretett vol­na vezetni a fővárosi együttes, erre az első félidőben a Leipzig nem adott lehetőséget. Ugyan­akkor a vendéglátó szinte min­dig eljutott a tizenhatosig, be­adásig, helyzet kialakításáig, de a befejezés, a tizenhatoson belüli játék az igazán gólveszé­lyes center hiánya miatt nem si­került, és ezért nem is vezetett több góllal. A magyar edzők(!) által is fel­készített labdarúgók tökéletes erőállapotban futballozták vé­gig a mérkőzést, miközben azt is folyamatosan érzékelni lehe­tett, mindenki minden játék­helyzetben pontosan tudja a dolgát. A félidő hajrájában aztán a Lipcse vezetést szerzett, és ez meg is felelt a játék képé­nek. Addig ugyanis a passz- hatékonyság az egyik oldalon nyolcvan százalék felett, a má­sikon negyven alatt volt - az RB irányított, a Hertha nem tu­dott semmit sem kezdeni ezzel. A meccsről mindent elmond, hogy Gulácsi Péternek egyetlen védenivalója sem akadt, vagyis a hazai vezetés a mezőnyfölény- ből fakadt. A második félidő elején sem csökkent az iram, a Hertha BSC valamivel feljebb tolta hadállá­sait, hogy közelebb kerülhes­sen a lipcsei kapuhoz, de egy jókora hiba megsemmisítette a berlini reményeket: szöglet után a magyar felmenőkkel is rendelkező Willi Orbán teljesen ü Kim Rasmussen szerint a magyar női válogatott tagjai mindent beleadtak I az Eb mérkőzésein, a dán származású szövetségi kapitány eleve a tanulásnak Ibi rendelte alá a tornát i< ■s 23. női vb, Németország AZ EURÓPAI SELEJTEZŐK PÁROSÍTÁSA: MAGYARORSZÁG-Szlovákia, Montenegró-Fehér- oroszország, Olaszország-Szerbia, Oroszország- Lengyelország, Románia-Ausztria, Ukrajna-Spa- nyolország, Horvátország-Szlovénia, Csehország- Törökország, Macedónia-Svédország Az első mérkőzést az elöl álló csapat játssza hazai pályán. Az első mérkőzéseket 2017. június 9-11-én, a visszavágókat 2017. június 13-15-én rendezik. Egyenes az utunk A júniusi vb-selejtezők párosítását szombaton sor­solták Göteborgban, a vasárnap véget érő női Eu- rópa-bajnokság helyszínén. Mivel a magyar csa­pat a 12. helyen zárta a tornát, ezzel az első ka­lapban kapott helyet, az erősebb csapatok között. A sorsolás alapján Szlovákia került a mieink mel­lé, amely ellen a magyar csapat tud és szeret is ké­zilabdázni. A 2016-os Európa-bajnokság selejte­zőiben tétmeccsen is összecsaptunk velük: Daba- son 32-19-re, Nagymihályon pedig már Ambros Martin és Elek Gábor irányításával 32-23-ra győz­tek a magyarok. Immár Kim Rasmussenen a sor, hogy ugyanígy folytassa, és ne legyenek kétsége­ink, fogja is. BUDAPEST „Boldog karácsonyt mindenkinek!” - búcsúzott Kim Rasmussen szövetségi ka­pitány a női kézilabda-váloga­tott pénteki Eb-értékelő sajtó- tájékoztatóján, és ha elvonat­koztatunk a konkrét 12. hely­től, amellyel a lányok hazajöt­tek a svédországi Eb-ről, végül is tényleg nem búslakodással kell tölteni az időt a karácsony­fa tövében. A kapitány legalább­is nem tért le az eddigi csapás­irányról, és a pozitívumokat igyekezett kiemelni a négy ve­reséggel, egy döntetlennel és egy győzelemmel záruló torná­ról, amelyről azért inkább az ál­talános benyomásait mondta el. „A szakmai elemzéshez ko­rán van, most csak a szívemmel tudok értékelni, és olyankor az embert elragadják az érzelmei- mondta Rasmussen. - Visz- sza kell néznem a meccseket, beszélnem kell a stábbal, a játé­kosokkal, egyedül is sok éjsza­kát fogok még végigtöprengeni- utána érdemes levonni a kö­vetkeztetéseket. Az biztos, hogy rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk, mindenki tud­ja, hány játékos hiányzott, és hogyan dőltek ki sorra az újab­bak az Eb alatt is, de én büszke vagyok a lányokra, mert min­dent, de mindent beleadtak. Az águnkról az elődöntőbe jutó két csapattól, Dániától és Norvégiá­tól négy és egy góllal kaptunk ki, ez nem rossz eredmény, is­merve a körülményeinket.” Ráadásul a kapitány eleve a tanulásnak rendelte alá a tor­nát, és mint mondja, ennyiből nagyon is hasznos volt a hat mérkőzés. „Nagyon értékes tapasztala­tokat szerezhettek a játékosok, nem utolsósorban azok, akik még nem vagy nem sokszor jártak világverse­nyen - így Kim Ras­mussen. - Minden­ki megláthatta, mi­ben kell még fejlődnie, és a lá­nyok akarnak is fejlődni. Tény, hogy fizikailag le vagyunk ma­radva az elittől, ezt a méréseink is igazolják, és a játékosok tény­leg hamar elfáradnak - a futást nem bírjuk úgy, mint a többi­ek, pedig ha a csúcsok csúcsá­ra akarunk eljutni, márpedig az a cél, ahhoz ez is kell. Épp amiatt játszunk ugyanis lát­szólag érthetetlenül hullámzó­an, mert a fáradt játékosok nem tudják úgy betartani az utasítá­sokat, és nem tud­nak helyes dönté­seket hozni a pá­lyán. Ez nem kriti­ka, nem arról van szó, hogy bárki ne végezne jó munkát, hanem arról, hogy ki kell talál­nunk, közösen a klubokkal, a játékosokkal, hogy hogyan fej­lődhetnénk ezen a téren, mert most elég nagy a hátrányunk.” Rasmussen számára az is fon­tos, hogy az általa oktatott takti­kát csukott szemmel meg tud­ja valósítani a csapat, de mint mondja, ez nem megy néhány hónap alatt: „Ha visszatérnek a sérültek, nekik is meg kell ta­nulniuk azt a játékrendszert, amelyben azoknak, akik most velünk voltak, már több a gya­korlatuk. És persze azt szeret­ném, ha minél többjátékos sajá­títaná el a szisztémánkat, úgy­hogy egy B-válogatott szervezé­sén is gondolkodunk. Mindeh­hez viszont megint csak idő kell - egy-másfél év múlva tartha­tunk majd itt, és a 2018-as Eu- rópa-bajnokságon mutathatjuk meg az igazi arcunkat.” Már csak az a kérdés, győ- zi-e ezt kivárni a közvélemény, mert hát a pénteki sajtótájékoz­tató alaphangulatát is a véde­kezés határozta meg, némi ma- gyarázkodásos mellékízzel. „Tudom, hogy sokan csa­lódottak, amiért kikaptunk Csehországtól vagy Romániá­tól, és csak tizenkettedikek let­tünk - ismerte el a kapitány. - Az, hogy Magyarországon több millióan érdeklődnek a kézi­labda iránt, nagyon örömteli és fontos dolog, még ha azt is jelenti, hogy ennyi szövetsé­gi kapitány van az országban, de ezt nem bánom. Szeretem ezt az országot, az itteni kézi­labdakultúrát, ugyanakkor re­álisan kell értékelnem a hely­zetet, és az én nézőpontom sze­rint büszkék lehetünk a csa­patra.” Bálint Mátyás/NS Fizikailag le vagyunk maradva az elittől (Dinamikus meccs volt, ■ B egyben látványos is J Kim Rasmussen szerint büszkékp lehetünk a női kézilabda-válogatottra! ELÉGEDETTEN II HÁTRÁNYBAN!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom