Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-12 / 291. szám
2016. DECEMBER 12., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Rosszabb pozícióba kerülnek jövőre az ekhósok Feleslegessé teszi az evét az adócsökkentési csomag Értelmetlenné teszi az eva alkalmazását a társasági adó csökkentése, miközben a járulékok mérséklése miatt a vállalatok számára az ekho alkalmazása is fölöslegessé válik. A sportolók, újságírók és előadóművészek viszont a minimálbér drasztikus emelése miatt rosz- szabbul járnak. Várkonyi Iván/Világgazdaság kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Több mint 35 ezer forintjukba kerül majd a sportolóknak, újságíróknak és előadóművészeknek a minimálbér 15 százalékos emelése a jövő évben, miután a számukra megalkotott kedvezőbb adózási forma alkalmazását a legkisebb kereset (és adóterhének) megfizetéséhez köti a jogszabály. Az ekho ráadásul egyre kevésbé éri majd meg az ezen a területen tevékenykedő cégeknek: jövőre ugyan még megtakaríthatnak ezen 3,5 százaléknyi járulékot, de 2018-ra az előny (a csökkentés mértékétől függően) egy-másfél százalékra csökken, majd a rákövetkező évben el is tűnik - feltéve, hogy maradnak a szabályok. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást csak néhány területen lehet alkalmazni: az állam azért ad kedvezményt, hogy az egyéni teljesítményeken alapuló szakmák képviselői ne vállalkozói formában keressék meg a jövedelmüket - vagy annak egy részét -, hanem bejelentett alkalmazottakként. Az érintett szakmák dolgozói a minimálbér feletti jövedelmüknél választhatják az ekhót, ami számukra 18,5 százalékponttal kisebb elvonást jelent: az ek- hós jövedelemből az állam járulék és személyi jövedelem- adó formájában 15 százalékot kér el, míg a normál adózásban ez 33,5 százalék volna. (Cserébe kisebb a nyugdíj, és táppénz sincs ezen jövedelem után.) A munkáltatókat eközben 20 százalékos teher sújtja 28,5 százalékos helyett. Ez utóbbi csőkJo helyzetben voltak V?. a sportolók is. Sllfcv *, ^ „ ám elfogyhat az ekhó előnye ■> v v mm,1- -y< “f. ’M ken jövőre (a szakképzési hozzájárulással együtt 23,5 százalékra, majd tovább a következő években). Mindez annyit jelenthet: a munkavállalónak érdeke lesz. az acfó alkalmazása, míg a munkáltatójának nem feltétlenül. De nem ez az egyetlen speciális adó, amely értelmét veszítheti a változások nyomán. Jövőre például teljesen értelmetlenné válik az eva alkalmazása, mert annál a jelenlegi feltételek mellett a társasági adó is majdnem jobban megéri, még akkor is, ha az egyetlen közreműködő tag után megfizetett bérter- heken kívül más költséget nem is számol el a cég. Az emelkeVállalkozói jövedelem 10 millió forint nettó (afa nélküli) bevétel esetén* 2016 2017 Eva 7268 7254 Társasági adó 6729 7108 Kata 7750 9350 Kiva 6032 7623 * költségelszámolás nékül, egy minimálbéres foglalkoztatottal számolva, ezer forintban Forrás: VG-számítás dő minimálbér terhét a mikrovállalkozások- nál mindenütt felülírja a járulékcsökkentés: az adóbefizetési kötelezettség itt havi kétezer forinttal még mérséklődik is - más 1 kérdés, hogy személyes jövedelemként így nagyobb részt kell kivenni bér-, mint nyereségágon. Pedig ez utóbbi érné meg igazán, hiszen kedvező a vállalkozásoknak a társasági adó 9 százalékra csökkentése. Ez utóbbi a fő oka annak is, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó már nem éri meg igazán. A könnyű könyvelést (csak a bevételi nyilvántartás vezetését) megkövetelő adózási formában a bruttó (áfás) bevétel 37,5 százalékát kell kifizetni az államnak (ebből egy százalékot az iparűzési adó jelenthet). Csakhogy a társasági adózást választva sem sokkal nagyobb a teher - főként, ha magasabb a bevétel -, egyedül a könyvelés r Két hét .^1 j f «an dönteni “®4sá t S« «»*a «»’•-"V-K"-“ sia: íssgssgss. "*• “JlWé. 3 "a>é'a ,„Stó»»en i» «a társas vaHalkoz esedesek har megvárt°Zrcseréie ugyanis azon- madanak \e\ent . ' SiPíPm Hß»" bonyolultabb. Számításunkban tízmilliós nettó árbevételnél 39 százalékos elvonási arány adódott, ami a fix tételek (a minimálbér terhei) miatt relatíve csökken magasabb bevételi kategóriáknál. Ezeknél is jobban megérheti azonban a kisvállalkozóknak a kata és a kiva alkalmazása: az evával ellentétben ez a két adónem most valóban magára találhat a változások nyomán. A kata a bevételi nyilvántartás vezetésének lehetősége mellett a bevételi határ duplázása miatt lett most különösen előnyös: j jövőre már havi 50 ezer forintos adó megfizetése mellett lehet szert ten- f ni akár havi egymilliós bevételre is a tételes adó miatt itt magasabb jövedelem esetén éri meg a legjobban ez az adózási forma. A kiva - az új feltételek szerint - pedig még kedvezőbbé vált: a járulék- és adócsökkentés miatt a teher itt 14 százalékra csökken, miközben változik az adóalap is (a bérkifizetés lesz az). Mindezek eredményeként, számításunk Szerint, tízmilliós árbevételnél már egyetlen alkalmazott mellett is megéri ez az adózási forma a társasági nyereségadóhoz képest, bár leginkább ez a szisztéma a kisvállalkozói kategóriának lesz jó, vagyis azért tíz főnél többet foglalkoztatóknál éri majd meg igazán. Béremelést kapnak a könyvtárban dolgozók is BUDAPEST A közalkalmazotti státuszban dolgozó, jellemzően állami és önkormányzati fenntartású intézmények 20 ezer 174 dolgozójára terjedhet ki a 2017. január 1-jén induló kulturális bérfejlesztési program - közölte tegnap az Emmi kultúráért felelős államtitkára. Hoppál Péter elmondta, a kormány erre a programra 5,4 milliárd forint állami forrást biztosít jövőre. Az érintett közalkalmazottak - főként könyvtárosok, levéltárosok - 15 százalékos kulturális illetménypótlékban részesülnek. Az illetménypótlék egy különálló modul, amelyet az eddigi bérükön felül fognak kapni a közalkalmazotti státuszban dolgozó munkatársak. A15 százalékot a mostani minimálbéremelés és az egyéb programok miatt megemelkedő alsó bérhatárra fogják rátenni, mint egy következő lépcsőfokot. A legalacsonyabb bérkategóriában dolgozók minimálisan bruttó 10 350 forint, a legmagasabb bérkategóriába tartozók 54 800 forintos béremelésre számíthatnak. A közel 20 ezer köz- alkalmazott vonatkozásában a középfokú végzettségűek körében mintegy 15 ezer, a felsőfokú végzettségűek esetében 30 ezer forint lesz az átlagos bér- emelkedés. Jelenleg 7380 ember dolgozik az állami központi költségvetési szerveknél,12 800 ember ön- kormányzatoknál, vagy önkormányzati intézményeknél a kulturális területen. Az Emmi már végzi a számításokat, hogy más jellegű, például alapítványi, egyházi fenntartói körből is integráljanak kulturális közalkalmazottakat a programba. MW 15 százalékot követelnek A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) arra szólította fel tagszervezeteit, hogy egységesen 15 százalékos béremelést követeljenek a verseny- szférában, mivel ennek az ehhez szükséges anyagi források jelentős részét az állam biztosítja a cégeknek. A MASzSz egyértelmű sikernek tartja, hogy a kormány a járulékok és az adók csökkentésével beszállt a béremelési programba. Csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte és tagjainak aránya is a munkahelyeken Egyre kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon MAGYARORSZAG Egyre keve sebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon - derül ki a KSH kiadványából. A legtöbb, 16 munkabeszüntetés 2006- ban volt 24 ezer résztvevővel, egy évvel később 13 alkalommal összesen több mint 64 ezren sztrájkoltak, 2011-2015 között évente legfeljebb 1-3 sztrájk volt néhány ezres részvétellel. 2014-ben mindössze 12,5 ezren mondták azt, hogy volt munkahelyükön sztrájk, beleértve az intézményi statisztika által nem megfigyelt figyelmeztető sztrájkokat is. Ebből csaknem 8 ezren az oktatásban, egészségügyben dolgoztak, ahol a munkabeszüntetések, főként a figyelmeztető sztrájkok - az erős szakszervezeti jelenléttől nem függetlenül - jóval gyakoribbak, mint más területeken. Az elmúlt években csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szak- szervezeti tagok aránya is. Míg az első, 2001. évi felvétel idején a válaszadók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, 2015-ben már csak 9 százalékuk. A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél és intézményeknél a szak- szervezeti jelenlét 54,3 százalékos volt, míg a két és félszer any- nyi embernek munkát adó magánszektorban 13 százalék. Az előbbieknél a dolgozók 19,5, az utóbbiaknál 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag. Buday Pálné, a 15 ezer kiskereskedelmi munkavállalót képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének al- elnöke szerint a kereskedelmi ágazatban nem jellemző a sztrájk. László Zoltán, a 40 ezer taggal rendelkező, 800 ezer embert képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt mondta, hogy a szakszervezet az elmúlt egy évben 11 sztrájkbizottság alakításában és sztrájk szervezésében vett részt. Egy kivételével mindegyik a kollektív szerződéses bértárgyalásokhoz kapcsolódott, és mind eredményesen zárult. MTI/MW Tüntető védőnők. Az egészségügyben voltak gyakoribbak a sztrájkok. MASzSz: hiányos a szabályozás A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSZ) szerint a mostani szabályozás hiányos, nem felel meg a nemzetközi normáknak. A sztrájkjogi előírásokat túlzottan általánosnak tartják, mivel így széles körű bírói mérlegelést tesznek lehetővé. Úgy vélik, az elégséges szolgáltatás elmaradásának jogellenességgel való fenyegetése és a visszaélésszerű sztrájk fogalmának meghonosítása azt érte el, hogy mind kevesebben élnek a sztrájk lehetőségével.
