Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-10 / 290. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. DECEMBER 10., SZOMBAT A voksolások tétje: az erdélyi, partiumi magyarság megmaradása Erősödő magyarellenes hangok Évek óta nem volt ilyen magyarellenes hangulat Romániában, mint most, egy nappal a parlamenti választás előtt. Korábban Sem- jén Zsolt is úgy fogalmazott, hogy „igazságszolgáltatásnak álcázott, kifejezetten magyarellenes lépések történnek, és a magyarság legfontosabb vezetőit érik támadások”. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ROMÁNIA A december 11-i voksolás sorsdöntő jelentőségű az erdélyi magyarság szempontjából - jelentette ki tegnap Orbán Viktor az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) adott interjújában. Nagy hiba lenne kimaradni a román törvényhozásból, a vasárnapi romániai parlamenti választások tétje szoros ösz- szefüggésben van az erdélyi, partiumi magyarság megmaradásával. „Aki nem áll ki saját magáért, azon a többség egyszerűen átlép, és még jó, ha át- és nem rálép” - mondta Orbán Viktor. Ha a magyarok méltó életet akarnak Erdélyben, és elvárják, hogy a románság adja meg a nekik kijáró tiszteletet, megbecsülést és jogokat, akkor ki kell állniuk a közösségükért, el kell menniük választani - figyelmeztetett a magyar kormányfő. Közben a nacionalista hangulat a politikai kampány részévé vált, ismét a legdurvább hangnemmel támadják a román politikusok a magyarokat. Magyar hivatalnoknak már az autonómia szót sem szabad kimondania Romániában. Emiatt váltották le csütörtök este Marossy Zoltán Temes megyei alprefektusát, aki azt merte mondani, hogy „egy terület autonómiája nem azonos a terület elszakadásával, és az autonómia Európában arra megoldás, hogy a döntéseket minél közelebb hozzák az állampolgárokhoz. Ez pedig Romániában is kívánatos. Én is szeretném, hogy legyen autonómia.” A román kormányszóvivő szerint „az alprefektusnak az alkotmány betartása a feladata, nem pedig az alkotmány kommentálása”. Marossy Zoltán az MTI-nek elmondta, nem érzi hibának, hogy elmondta a véleményét. Hozzátette azonban, hogy a prefektusi, alprefektu- si tisztség kormánymegbízotti feladatok ellátását jelenti, amelyekhez szükség van a bizalomra. Megjegyezte: természetesnek tartja, hogy más, bizalmi embert neveznek ki helyette, ha megingott az iránta érzett bizalom. Korábban Traian Básescu volt román államelnök elképesztő hangnemben támadta Magyarországot, amiért Szij- jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünnepen való részvételtől. Basescu azt írta: „Orbán Viktor barátom, mi nem akarjuk Budapestet még egyszer meglátogatni, ahogy azt tettük az elmúlt száz év folyamán a ti beleegyezésetek nélkül. De ne provokálj, mert nekünk is van tűréshatárunk.” A volt államfő hozzátette: a magyar nagykövetet ki kell utasítani Romániából, és haza kell hívni a budapesti román nagykövetet, enélkül ugyanis „ezek a politikai kalandorok nem értik meg, hogy Románia határa a Tiszáig tart. Isten óvjon titeket, budapesti csahos kutyák, hogy erre emlékeztessünk.” Semjén Zsolt december elején úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak nemzeti érdeke a Romániával való minél szorosabb együttműködés és a minél jobb viszony. A mi kezünk mindig ki volt nyújtva, most is ki van, nem rajtunk múlt, hogy idáig jutottak a kétoldalú kapcsolatok - fogalmazott. Értékelése szerint folyamatos támadásnak van kitéve az erdélyi magyarság, s olyan dolgok történnek, amit korábban elképzelni sem tudtak. Igazságszolgáltatásnak álcázott, kifejezetten magyar- ellenes lépések történnek, és a magyarság legfontosabb vezetőit érik támadások. Kitért arra is, hogy a visszaszerzett egyházi ingatlanokat a Ceau- §escu-időket idéző módon próbálják visszaállamosítani, s kriminalizálják a magyar vezetőket, hogy ne vállaljanak politikai szerepet. Romániában csak két párt - a győzelemre legesélyesebb Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) - lehet biztos abban, hogy a hétvégi választásokon parlamenti mandátumot szerez a csütörtökön közzétett utolsó felmérés adatai szerint. Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése azt mutatja, hogy rajtuk kívül további három román párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) haladja meg az öt- százalékos parlamenti küszöböt a kutatás háromszázalékos hibahatáránál kisebb mértékben. Román választási kiskáté A vasárnapi parlamenti választásokon a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. A bukaresti képviselőházba ezenfelül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt. Románia idén visszatért a megyei pártlistás arányos választási rendszerhez. Minden választónak két voksa van: az egyikkel képviselőt. a másikkal szenátort delegál a bukaresti parlamentbe, oly módon, hogy saját választókerülete - képviselőjelölteket, illetve szenátorjelölteket tartalmazó - pártlistái közül választ egyet-egyet. HIRDETÉS m/u/ Aá/v m uül) rt ’"‘'"ri'ipwmil! 100 PALACK BOLDOGSÁG TOKAJ MELLÉKLET wüie A Top 100 Legjobb Magyar Bor kiadványt keresse az újságárusoknál! Rendelje meg kedvezményes, 990 Ft-os áron a www.lapcentrum.hu oldalon! Szijjártó: Káros az illegális bevándorlás az EU-nak „Európa keresztény” BUDAPEST Öt olyan, az európai integrációt fenyegető kihívást sorolt fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap az európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán, amely szerinte egyenként is veszélyt jelent a közösségre, és egyikben sem történt érdemi előrelépés az elmúlt időszakban. A legsúlyosabb a bevándorlási válság, amelyet az abból fakadó terrorfenyegetettség követ - mondta. A tárcavezető beszélt az ukrajnai háborúról, az energiaellátást érintő bizonytalanságokról, valamint Nagy-Britannia uniós kilépéséről is. Kiemelte, jelenleg az érzelmekre és nem a racionalitásra épülő stratégiai vita zajlik az integráció jövőjéről a fö- deralista és a szuverenista táborok között. Előbbiek minél több hatáskört helyeznének Brüsszelbe, vagyis gyenge tagállamokra építenék az integrációt - mondta, hangsúlyozva, ezt a megoldást zsákutcának tartja. „Tizenegy gyenge futballistából nem lesz jó futballcsapat, tizenegy jóból sem biztosan, de ott legalább van esély rá” - tette hozzá. Ezt a vitát akkor lehet megoldani, ha „nevükön nevezzük a problémákat, a politikai korrektség és képmutatás időszakát pedig magunk mögött hagyjuk” - mondta Szijjártó, aki szerint az a helyes út, ha a valós kérdésekre valós válaszok születnek, és „nem körülírni próbálunk dolgokat, félve, sziszegve nézve a liberális mainstreamet, hogy mi az, ami még megengedhető”. Példaként említette, hogy az EU-ban a bevándorlási válságot menekültválságnak kellett nevezni. Szijjártó Péter ezután azokat a teendőket sorolta fel, amelyekkel az unió megtalálhatja a kiutat a válságból. Elsőként említette, hogy „vissza kell térni az értékekhez”, ki kell mondani, hogy „Európa keresztény”. Az uniónak ezután ki kell tudni jelenteni, hogy az illegális bevándorlás káros Európának - jelentette ki. MW Orbán Viktor: reneszánszát éli a térség Vérszerződés 1956-ban KRAKKÓ A térség folyamatosan és dinamikusan fejlődik és erősödik - mondta Orbán Viktor kormányfő tegnap Krakkóban, a Jagelló Egyetemen a Wac- law Felczak lengyel történész- professzor születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Kiemelte, a magyarok és a lengyelek megértették, hogy a kezükbe kell venniük a sorsukat. A történelemtől esélyt kaptak, hogy egymással összefogva Európa és a világ legsikeresebb térségévé tegyék Kö- zép-Európát. Orbán emlékeztetett: annak idején Felczak „medret szabott a mi politikai elképzeléseinknek”, az ő tanácsára alakult meg a Fidesz, így „alapító szellemi atyánk lett”. Kifejtette: mára Közép-Európa közel került ahhoz, amilyennek Felczak akarta látni. A kormányfő tegnap egy 1956-os krakkói ünnepségen is részt vett. Ott azt mondta: új, felívelő történelmi időszak kezdődik Közép-Európában, és a fiataloknak kell megtalálniuk a választ arra a kérdésre, hogy miként kell újjáépíteni a magyarlengyel barátságot ebben az új korszakban. A miniszterelnök az 1956-ban az Egyetemisták Forradalmi Bizottsága tiltakozásait és a magyarok számára nyújtott segítségét megörökítő emléktábla leleplezési ünnepségén kiemelte: „tudjuk, hogyan kell barátnak lenni a szenvedéssel teli időben, de most másmilyen időkre készülünk”, a nagy közép-európai felemelkedésre, a békés, szabad, derűs és jómódú közép-európai életre. Arra utalva, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a lengyelek véradomány- nyal is segítettek, Orbán kijelentette: a lengyeleknek köszönhetően a magyarok és a lengyelek vére összekeveredett, 1956 után a lengyeleket a magyarok nemcsak barátnak tekintik, hanem olyan testvérnek, akikkel vérszerződést kötöttek. MW ^lt:' 1 «jjj ni,
