Somogyi Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-01 / 282. szám

KITEKINTŐ 11 2016. DECEMBER 1„ CSÜTÖRTÖK ®0 G^Qgffölgini □©©[oxsdDj, Dd®^7 m HMtei CfeDáOG Dsijp ©OCa^gfflDGűOggoofl Ritka pillanatok nyomában Jár Ami eleinte egy szimpla csa­ládi versengésnek indult, az ma már hobbija Hanoi Gábor­nak. A természetfotós a ké­peivel egy olyan világot sze­retne megmutatni az embe­reknek, amit elképzelni is nehezen tudnak. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu Csodabogaraknak tartják őket, mert órákat, napokat töl­tenek el egy saját kezűleg épí­tett szűk kunyhóban, ahol vár­ják, hogy az előre megálmo­dott kompozíciót lencsevégre kapják.- A természetfotózás úgy jött, hogy a haverjaimnak sok videót készítettem. Vettem egy olyan fényképezőgépet, ami HD-ben vesz fel videót. Majd el­kezdtem használni a gép fény­képező funkcióját, a kertünk­ben verebeket fotóztam - ele­venítette fel a kezdeteket Ha­noi Gábor. - Eközben kereszt­apám vett egy tükörreflexes Nikon gépet. Ő a Duna-parton fotózott. Kialakult közöttünk egy háziverseny: kinek a ké­pe jobb? A Spektrumon láttam egy filmet a madárfotózásról - nagyon megtetszett a dolog. Imponált ahogy rákészültek a feladatra, a leseknek köszön­hetően nagyon közel lehet ke­rülni a madarakhoz. Úgy gon­doltam, ezt én is meg tudom csinálni. Ács a szakmám; a kettőt lehet ötvözni. Időközben kiderült, hogy ismerem az or­szág egyik legnagyobb szakte­kintélyét - akit mentoromnak tekintek -, a neves természet- fotóst, Kalotás Zsoltot. Úgy pró­báltam elkészíteni a képeimet, amire még ő is azt mondja, ez a szint. 2011-ben kezdtem el ko­molyabban foglalkozni a ter­mészetfotózással, több helyen bunkereket építettem. Léptem egy kategóriát, megvettem a Nikon D90-es gépemet egy hordozható Tamron 150-600 milliméteres teleobjektívvel. Ahogy mondani szokták, szin­tet ugrottam. Ma már nagyon jó technikai eszközök állnak rendelkezésre az elképzelt képi világ elkészí­téséhez.- Bridge géppel kezdtem. Ez átmenet a kompakt és a tükörreflexes között, nem cserélhető objektíwel. A gépet gyorsan kinőttem. Kalotás Zsolt folyama­tosan instruált, és szép lassan kezdtem átbille­ni azon a ponton, amikor több jó képem lett, mint rossz. 2015 áprilisában le­szereltem a katonaságtól, több lett a szabadidőm. Három hét alatt megépítettem a lest - kis tóval - a kertünk végében. Megnyílt előttem a világ: jó lát­ni a madarakat közelről anél­kül, hogy elüldözném őket - tette hozzá a harminchárom éves férfi. A néhány méterről történő figyelésre szükség is van, hi­szen a természetben másod percek alatt nagyon sok minden történik.- Amikor elkezd tem a természetfo­tózást, volt a veréb és a galamb. Ami­kor megépült a tf' les, rájöttem hogy * rengeteg más ma­dár van, amelyek nagyon félénkek, óvatosan kell kö­rülöttük mo­zogni. Az azonosításukban so­kat segítettek a madarász­fórumok - tájékozta­tott a természetfotós. - Idén először fény­képeztem gyurgya­lagot, amely löszös partfalakban la­kó madár. Miután megláttam, utána néztem a szín­pompás madár fészkelési szo­kásainak. Es­Hanoi Gábor szerint \ f a természetben mindig történik », valami, csak meg kell látni, Ugyanakkor egy jó kép ilSIjJÜ^ megfotózásához szerencse is kell te kimentem, csináltam egy lxl méteres partfalat. Másnap megjelentek, a harmadik na­pon pedig beköltöztek. A vo­nulásukig itt voltak, költöttek is. Idén visszavárom őket. Ed­dig több mint húsz fajt sike­rült megfotóznom. Reggel, dél­előtt olyan madármozgás van, hogy egyszerre akár több fény­képezővei lehetne fotózni. Volt olyan nap, hogy ezer képet ké­szítettem. Ahogy fejlődik az ember, egyre kritikusabb ma­gával szemben. A világ legismertebb termé­szetfotósai olykor heteket töl­tenek el egy kényelmes lesben.- Időigényes hobbi. A tava­szi-nyári időszakban napkelte előtt kimegyek, ekkor szépek a fények. A madármozgáshoz igazítva tájoltam be a lest. A leghúzósabb egy kilenc és fél órás fotózásom volt, ,v mégsem tudtam semmi értékelhetőt felmutatni. ■ Ez februárban történt, mínusz tizenkét Celsi- 1 us-fokban. Nem szüle- 5 tett meg az a kép, ami­re rákészültem. Szeret­ném megmutatni az em­bereknek azt a világot, amit elképzelni csak nehezen tudnak. A legjobban sikerült gyurgyalag fotómon a madár csőrében egy bögöly látható - közölte Hanoi Gábor. Vannak olyan témák, amelyeket már „szétfo­tóztak”, ezért annyira nem érdekesek.- Annyira nem érdekfeszí­tő, csak nekem még nem sike­rült jó rétisasos képet készíte­nem. A ragadozó madárról ké­szült képekből sok van. Az el­készítéséhez sötétben kell jön- ni-menni. Vadövezetben kell felállítani a lest, és csak két-há- rom hét múlva lehet kimenni, hogy a madarak megszokják a tereptárgyat. Idén a gyurgyalag volt a té­mám, de a megfotózásukhoz még mindig vannak ötleteim. Szintén tetszik, és egyszer si­került lencsevégre kapnom búbos bankát. Odúlakó ma­dár, készítettem is egyet, de idén még nem raktak fészket. Azért is szeretem a természet­fotózást, mert minden hónap­ban történik valami érdekes, amit csak meg kell látni. A fo­tózáshoz ugyanakkor szeren­cse kell: jókor, jó időben, jó he­lyen kell lenni. Sokakat érdekel a fotózás, de nem sok olyan fanatikus van, mint a fácánkerti fiatalember.- Minden embernek más tetszik. Többnyire természe­tet fotózok, mert mindig érde­kelt az élővilág. Láttam olyan képet, amely fotótechnikailag nem volt tökéletes, de a kép mondanivalója ellensúlyozta a kép hibáit - fejtette ki a fo­tós. - ízlések és pofonok kü­lönbözőek, de mindenkit meg lehet érinteni. Olyan fotót nem lehet csinálni, ami mindenki­nek tetszik. Ez benne a jó, a ki­hívás. Nem csak Ivó névnapján isznak, a piakanalazáson át a fülbe öntésig terjed a divat Rohamosan terjed a rohamivás A hölgyek e téren is igyekeznek egyenjogúvá válni, igaz rájuk inkább a hétvégi italozás a jellemző Ivó nevű ismerőse csak na­gyon keveseknek van. So­kan vannak viszont azok, akik nem csak az Ivók név­ünnepén fogyasztanak alko­holt, hanem minden nap. Ők nem Ivók, hanem ivók. Palásti Péter peter.palasti@mediaworks.hu ITTHON „Van olyan ember, ki mindig berúg/ Kinek meg­árthat egy fél deci rum/ Van olyan ember, ki boldogan él/ de fél deci nélkül már sem­mit sem ér.” A 80. születésnap­ját nemrég ünneplő kiváló ri­porter, Szilágyi János énekelte ezt jó negyed századdal ezelőtt, ám a slágerszöveg nem csak akkor volt aktuális, de előtte és azóta is. Mert mindenki más­ként iszik, s az alkohol is min­denkinek másként árt meg. Nem véletlen, hogy nő az al­koholfogyasztási szokásokkal kapcsolatos tanulmányok szá­ma. Az egyik szerint az utób­bi fél évszázadban a nők többet isznak, mint a férfiak. Állítólag azért, mert ezen a téren is töre­kednek az egyenjogúságra. A kutatást végzők azt állapították meg, hogy a legtöbb alkoholista hölgy nem iszik rendszeresen, de túl sokat fogyasztanak alkal­manként, többnyire hétvégén. A statisztikai adatok azt tá­masztják alá, hogy leggyakrab­ban akkor piálnak a szebbik nemhez tartozók, ha elégedet­lenek az életükkel, a házassá­gukkal vagy a munkahelyük­kel. A férfiakkal ellentétben, az alkoholista nők az erős, magas szeszfokú, úgynevezett rövid­italokat fogyasztják, hogy mi­nél előbb elérjék a kábító hatást. Persze sok férfi is törekszik ugyanerre. Többségük ezt „ke­veréssel” éri el. No nem egzoti­kus koktélok készítésével, ha­nem úgy, hogy az alapozónak nevezett pálinkára, whisky- re és egyéb töményekre sört fogyasztanak. A „vadabbak” előnyben részesítik a kom­mersz, vegyi úton előállított műitalokat tablettás borok­kal keverve. Van olyan, isme­rősöm, aki a szeszgyárban elő­állított barackpálinkára azon­nal megiszik két deci bort. Et­től aztán - mielőtt megismétel­né - már félig be is rúgott, az­tán meg egészen. Egy hajdani katonatársam a rozékra esküszik. Ezekkel kapcsolatos lexikális tudása már-már irigylésre méltó, ám hatásuk következményeként a magatartása viszont undo­rító. Amúgy az egyéb italokat sem veti meg, bármi lecsúszik a torkán bármilyen sorrend­ben. Évek óta remeg is a keze emiatt a reggeli órákban, ami­kor még nem ivott semmit, az­tán délután, de főleg este meg azért vörösük a képe, mert is­mét túl sokat öntött magá­ba. Közben persze egyre bát­rabb és „okosabb” lesz, oszt­ja az észt ezerrel, s észre sem veszi, hogy mennyi hülyeséget mond, amire másnap már nem emlékszik. Memóriaproblémái termé­szetesen másoknak is van­nak. Főleg a tinédzsereknek, akik egyre korábban akarnak nagyfiúknak és nagylányok­nak látszani azzal is, hogy a pohár fenekére néznek. Az ő köreikben rohamosan terjed a rohamivás. Nagy Zsolt addik- tológus szerint a gyors lerésze- gedést célzó módszer szerint 3-5 üveg sört és több mint egy liter bort kell ennek érdeké­ben elfogyasztani két órán be­lül, de vannak ennél durvább „módszerek” is. Például az alkohol tányér­ból kanalazva történő fogyasz­tása vagy fülbe öntése, illetve az alkoholba áztatott dohány­nak az íny mellé helyezése. Ez utóbbi valóban így van, de Zacher Gábor toxikológus ez­zel kapcsolatban Kisbéren tar­tott előadása során is elmond­ta, hogy az így létrejövő, maxi­mum 0,07 ezrelékes véralko­holszinthez képest sokkal na­gyobb veszélyt jelent, hogy a 40 százalékos alkohol tönkre­teheti a nyálkahártyát, továb­bá nemcsak meddőséget okoz­hat, de a nemi életet is tönkret­eheti. Más kérdés, hogy nem csak teheti, de teszi is. Nem mintha az alkoholos italok szájon át tör­ténő fogyasztása nem okozna egészségügyi problémákat. Ez persze a piabevitel mennyisé­gétől függ. Mert jópofán hang­zik, hogy az alkohol kismérték­ben gyógyszer, nagyban pedig orvosság, de a valóság más. És nem csak Ivó napján! Jogászvédőszent Az Ivó név eredetére két ma­gyarázat van. Az egyik szerint germán, tiszafa jelentéssel, il­letve az Iván név szláv becéző- je. A híres Ivók közül sem isme­ri mindenki Ivó Karlovic teni­szezőt, de még Szent Ivót. a jo­gászok védőszentjét sem. aki a világi és egyházi bíróságok előtt védelmezte a szegénye­ket. Vele ellentétben nagy va­lószínűség szerint nem fogják szentté avatni Ivó Krobot cseh rendezőt sem. Az viszont elkép­zelhető, hogy ő is szorgalmaz­za a férfinap világméretűvé fej­lesztését. aminek több ország­ban vannak már hagyományai. Az 1960-as években már fel­merült erre az igény, de csak 1999-ben tartották meg elő­ször Trinidad és Tobagóban. az ENSZ támogatásával, méghoz­zá az Erzsébetek névünnepén, november 19-én. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a férfiaknak a társadalomhoz és a családhoz való hozzájárulá­sa, gondoskodása saját jogon is megérdemel egy napot az el­ismerésre. Hazánkban ugyan akadnak, akik november 19- én már ünnepük a férfiakat, de sokkal többen emlegetik őket máskor, például Ivó napján, ami talán nem véletlen. Oka egyértelműen összefüggésbe hozható az alkohollal. * \

Next

/
Oldalképek
Tartalom