Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. NOVEMBER 20., VASARNAP Eltemették Kocsis Zoltán zongoraművészt. Zenéjével gyógyító, korszakos zseni, igazodási pont - így búcsúztatták barátok, pályatársak, tisztelők. „OROK ZENET HAGY RANK” A kétszeres Kossuth-díjas, Liszt-díjas Kocsis a magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége volt Kocsis Zoltán koporsóját a Zeneakadémia épületében ravatalozták fel Nagyon nehéz Kocsis Zoltánról múlt időben szólni, mondta Áder János köztársasági elnök tegnap, Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas és Liszt-díjas karmester búcsúztatásán, a Zeneakadémián. Az épület előtt már délelőtt hosszan kígyózó sor alakult ki, az aulában felállított ravatalnál a művész tisztelői és a pályatársak egy-egy szál fehér virággal búcsúztak, Fábos Erika GYÁSZ Tömegek búcsúztak szombaton délelőtt a Zene- akadémián felállított ravatala előtt egy-egy szál virággal az életének 65. évében elhunyt Kocsis Zoltántól. Délután egy órától, zártkörű szertartáson Áder János köztársasági elnök, Kurtág György zeneszerző, Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Mocsári Károly zongoraművész, Perényi Miklós gordonkaművész, valamint Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója mondott beszédet. A Zeneakadémián jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. „A magyarok kedvencévé vált” „Kocsis Zoltán a zenei világélvonal tagjaként is a magyarok kedvencévé vált”, méltatta a ____________november ó-án e lhunyt kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett, ' világhírű zongoraművészt Áder János köztársasági elnök, hangsúlyozva: nagyon nehéz Kocsis Zoltánról múlt időben szólni. Az államfő felidézte: Kocsis Zoltán már tizenegy évesen tisztábban és igazabban játszotta Bach zongoradarabjait, mint sok felnőtt, majd Bartók „odaadó követe” lett a világban, de Richard Strauss, Liszt vagy Mozart műveit is egyedi hangon játszotta és vezényelte. „Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegesre” - idézte a világhírű zongoraművész-karmestert Áder János. Kiemelte, hogy Kocsis Zoltánt „kézről kézre adták” a világ legjobb karmesterei és együttesei, ő mégis a hosszú közös munka eredményességében hitt, így zenekart alapított. Új Bartók-soro- zaton dolgozott, Bartók-szemi- náriumot tartott, díjakat vett át. „Tudta, hogy mi az élen járók felelőssége, tudta: szólni kell, amikor mások hallgatnak. Olyan művész volt, aki zenével gyógyít. Kocsis Zoltán 64 évesen, távozott, épp annyi esztendősen, mint Bartók Béla. De maradandó nyomot, örök zenét, örök jelen időt hagy ránk”, búcsúzott Áder János. „Itt élsz tovább a szeretetünkben” '* „Egy ország ér- .zi meg hiányct. dat” - méltatta Kurtág György zeneszerző, zongoraművész személyes hangú beszédében barátját, egykori tanítványát. „Egy hozzád fogható formátumú zongoraművész általában először a saját karrierjét építi. Te, mint egy jó államférfi, kiemelted és megvalósítottad a legfontosabb tennivalókat az egész magyar zenei életben és kultúrában. A te ajándékod nekünk, hogy Bartók Béla elkezdett közkincs- csé válni”, fogalmazott. Olyan zenék, amelyek mellett vállat vonva mentünk el régebben, a te kezedben gyémánttá váltak”, emelte ki. „Itt élsz tovább a szeretetünkben”, zárta megrendülve búcsúbeszédét Kurtág György. Érzékelhetőn túli világ I Mocsári Károly zongoraművész búcsúbeszédében úgy fogalmazott: Kocsis Zoltán ■■■k áKtd játékát hallgatva sokszoikegyelmi állapotot élhetett át a közönség. „Kívánom, hogy a felvételeken megőrzött játéka mutassa az utat mindannyiunk számára, és éreztesse velünk továbbra is azt az érzékelhetőn túli világot, amelynek már ő a részese.” Sugárzó zenei képzelőerő Perényi Miklós gordonkaművész a zenész pályatársai nevében is köszönetét mondott, amiért Kocsis Zoltánnal dolgozhattak és átélhették a közös munka során mindig jelentkező zenei gondolatok szabad áramlását. Megha- tottan idézte fel Kocsis Zoltán sugárzó zenei képzelőerejét, tökéletes belső és külső hallását, hatalmas munkabírását, legendás memóriáját, egészen egyedülálló arányérzékét. Ezek és még sok más rendkívüli képesség méltó helyére emelték őt a magyar zenetörténetben, fűzte hozzá Perényi Miklós. „Mindent tudott a zenéről” „Kocsis Zoltán mindent tudott a zenéről, mégpedig a tudás .iegtágabb értelmében”, em___________ lékezett Vigh A ndrea, a Zeneakadémia rektora. Lehetetlen számba venni, hogy mi mindent tett „szűkre szabott, de sokszor hatvannégy évnek tűnő földi idejében”, fogalmazott. Mint felidézte, Kocsis Zoltán zeneszerzőnek készült, de zongoristaként vált világhírűvé; a Zeneakadémián Kadosa Pál és Rados Ferenc tanítványaként végzett. Később is ezer szállal kötődött a Zeneakadémiához: itt kezdett tanítani 1973-ban, s bár a hetvenes évek végétől formálisan már nem oktatott az intézményben, újra és újra visszatért alma materébe. „Nem próbáljuk leírni az űrt, amit maga mögött hagy, mert leírhatatlan”, búcsúzott Vigh Andrea. „Legmagasabb művészi csúcsok” „Sokak számára világítótorony, igazodási pont és a legmagasabb művészi élmény forrása ____________volt” - méltatta Ko vács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója Kocsis Zoltánt. EltHöndtaflegfflSgyobb kéletesedésre. Felidézte: pár éve Kocsis Zoltán egy beszélgetés alkalmával úgy vélte, nagy baj, hogy csak kevesen törekednek az isteni tökéletességre, amely neki is csak egyszer, és akkor is csak majdnem sikerült, gyakorlás közben. „Sokat tanultunk tőle, hogy sejtsük, merre menjünk, de nem eleget ahhoz, hogy bátran éljünk. Itt, a koporsónál kell megfogadnom, hogy nem hagyom elporladni azt a kérlelhetetlen igényességet, amellyel Kocsis Zoltán a Nemzeti Filharmonikusokat a legmagasabb művészi csúcsok ritka levegőjű világába elvezette”. A búcsúztató Mozart Requi- emjével ért véget, majd Kocsis Zoltánt szűk családi körben helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. Kocsis Zoltán több mint négy évtizedes művészi életútja Kocsis Zoltán több mint negyven éven át volt a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége, egyike azon kevés hazai művésznek, akik hosszú ideig a nemzetközi zenei élvonalhoz is tartoztak. Karrierje 18 éves korában kezdődött, amikor megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-zongoraverse- nyét. A Zeneakadémián többek között Kadosa Pál, Rados Ferenc és Kurtág György tanítványa volt. 25 éves volt, amikor Szvjatoszlav Richter felkérte szólóestjein és közös négykezes koncertjein való szereplésre Franciaországban, valamint az ausztriai Schubertia- dén. Ezt követően a világ számos vezető zenekarával lépett fel szólistaként; a Berlini, a Bécsi, a Chicagói, a New York-i filharmonikusokkal, olyan kiemelkedő karmesterekkel dolgozott együtt, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Charles Mackerras, Charles Dutoit. Bartók Béla életművének világ- viszonylatban is egyik legkiemelkedőbb ápolója és tolmácsoló- ja volt, de Kurtág György zenéjének is egyik legavatottabb előadójaként tartották számon, a világhírű magyar zeneszerző számos művét dedikálta neki. Kocsis volt a művészeti vezetője a 2006- ban útjára indított Bartók Új Sorozatnak, amelyben Bartók művei 31 lemezen, a zeneszerzői szándékokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vevő, hiteles előadásban, a legjelesebb magyar előadóművészek tolmácsolásában jelentek meg. Az egyik legnagyobb nemzetközi lemezkiadó, a Philips „A 20. század nagy zongoristái" című sorozatában Kocsis Zoltán is helyet kapott. 1997-ben vette át a Nemzeti Filharmonikus Zenekar - Állami Hangversenyzenekar - irányítását. Karmesterként neves szólistákkal dolgozott együtt, mint Baráti Kristóf, Boris Berezovsky, Kirill Gerstein, Farkas Gábor, Kelemen Barnabás, Perényi Miklós, Ránki Dezső, Alexander Toradze, Arcadi Volodos, Yuja Wang. Kamarazenészként is aktív volt, és rendszeresen tartott mesterkurzusokat, ahol igyekezett tehetséges pályakezdőket felfedezni, ilyen felfedezése volt többek közt Yuja Wang, Denis Kozhukin, Sergey Khachat- ryan. A zenei világ legrangosabb fesztiváljain adott nagy sikerű hangversenyeket, és rendszeresen hívták nemzetközi versenyek zsűrijébe. Zeneszerzőként is kiemelkedőt alkotott. Tagja volt már az 1970- es évek meghatározó magyar kortárs zenei műhelyének, az Új Zenei Stúdiónak. A zenei stílusokban is jártas volt, ennek leglátványosabb példája volt a 2010-ben született Kiskarácsony, nagykarácsony című műve, amelyben a dalt 47 variációban dolgozta fel. Mintegy 140 zenekari hangszerelés, zongorára készült átdolgozás fűződik nevéhez, Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvorák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Wagner, Bartók és Kodály műveiből. Munkásságát számos díjjal ismerték el itthon és a világban. Kétszeres Kossuth-díjas, Príma Primissima-díjas, megkapta a Francia Köztársaság l’Ordre des Arts et des Lettres kitüntetését, és első zenészként a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Életműdíját. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Orbán Viktor miniszterelnök is lerótta kegyeletét a Zeneakadémián * * * á i »
