Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-07 / 261. szám

Fotók: Gburber Tamás. Antal Alexa. WWF f i MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 7., HÉTFŐ I Hihetetlen: az emberiség bolygóra gyakorolt hatása B elég drasztikus Nehéz megóvni az édesvízi élőhelyeket A világ vízkészleteinek mind­össze 0,01 százaléka édesvíz, amely a Föld felszínének csu­pán 0,8 százalékát borítja. Látszólag csekély jelenlét el­lenére az édesvízi élőhelyek a ma ismert földi fajok mintegy tíz százalékának élőhelyéül szolgálnak. Sokan isszák a Balatonból kinyert vizet Somogy megye települése­inek vízellátása legnagyobb részben a pleisztocén, illetve a pannon rétegek vízkincsére alapozott vízművekkel törté­nik. Emellett sokan isznak fel­színi vízkivétellel a Balatonból nyert vizet. A talajvíz felhasz­nálása elenyésző mennyiségű. A WWF Magyarország jubileu­mi eseményén mutatták be a világszerte ma megjelent Élő Bolygó Jelentést. A friss kuta­tási adatokra támaszkodó két­éves, átfogó jelentés 2016-os kiadása riasztó adatokat közöl: a Földön található gerinces fa­jok populációi 58 százalékkal szorultak vissza, míg az édes­vizekben megfigyelt populáci­ók 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatok­hoz képest. Jeki Gabriella gabriella.jeki@mediaworks.hu NAGYVILÁG A gerinces fajok populációinak jelenlegi 58%- os visszaszorulása a becslé­sek szerint tovább romlik: ha változatlan módon és mérték­ben használjuk továbbra is a Föld erőforrásait, akkor 2020- ra ez az adat már 67 százalé­kos veszteséget jelenthet. Áll abban a jelentésben, melyet a WWF Magyarország juttatott el szerkesztőségünkhöz. A szervezet hangsúlyozta: mivel a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevé­kenység, a 25 éves WWF Ma­gyarország a tendencia meg­változtatása érdekében a ter­mészeti erőforrásokkal való bánásmód átalakítását sür­geti.- A jelentésből világosan ki­tűnik, hogy a globális gazdasá­gi folyamatok teljes és haladék­talan átalakítására van szük­ség egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfe­lelő mértékű termelői-fogyasz­tói magatartás eléréséhez - foglalta össze Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgató­ja. - Az elmúlt negyedszázad­ban számtalan eredményt si­került elérnünk partnereink­kel együtt, számos élőhely és populáció hazai védelme érde­kében. A jelentésből azonban látszik, hogy itthon is rengeteg feladat vár ránk, és rohamo­san fogy az idő, ami alatt eze­ket megtehetjük. Kiemelte: ki kell venni ré­szünket a bolygó megmentésé­ből, ha szeretnénk, hogy a jö­vő generációi is részesüljenek a tiszta levegőből, az ivóvízből, a termőföld adta egészséges élelmiszerekből és mindabból, amitől az emberiség egészsége és jóléte függ. A folyamathoz pedig mindannyiunkra szük­ség van, mert csak együtt si­kerülhet. Az elkeserítő adatok már So­mogybán is érzékelhetőek, hi­szen az édesvizekben megfi­gyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970- es adatokhoz képest.- Az édesvízi élőhelyeket különösen nehéz megóvni, hi­szen ezek jelentős mértékben ki vannak téve a folyószabályo­zásoknak, a gátak, a vízszeny- nyezés, az inváziós fajok és a nem fenntartható vízhasználat okozta ártalmaknak - foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-vé- delmi programjának vezetője. - A vizesélőhelyek 87 százalé­ka eltűnt az elmúlt 300 év so­rán, pedig ezek ä sérülékeny ökoszisztémák nagyon fontos értéket képviselnek az élővi­lág számára, és az ökosziszté­ma-szolgáltatásaik az emberek számára nélkülözhetetlenek. Hazánkban a vizesélőhe­lyek megőrzésében fontos mérföldkőnek és jó példának számít a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum meg­alapítása, melyben megyénk is jelentős mértékben érin­tett. Ennek az öt országra ter­vezett, közel egymillió hektá­ros UNESCO-bioszférarezer- vátumnak' a hazai és horvát területei már dedikáltan a ter­mészeti értékek védelmét biz­tosítják. Az idén 25. évfordu­lóját ünneplő WWF Magyar- ország több mint 100 sikere­sen megvalósított projektjei között büszkén emeli ki ezt a természetvédelmi eredményt, csakúgy mint a Dráván meg­valósított természetbarát víz- gazdálkodást. Az Ó-Dráva-holtág helyre- állítását célzó rehabilitációs munka helyszíneit már több­ször bejárták a szakemberek. A holtág vízellátását rendez­ték, és a partján lévő ártéri er­dőjelentősen leromlott állapo­ta is gyors javulásnak indult.- Fontos, hogy a program az emberi tevékenységek és a természetvédelmi célkitű­zések összehangolását is ma­gában foglalja - nyilatkozta szerkesztőségünknek a máju­si területbejáráson Gruber Ta­más, aki szerint a közös hor- vát-magyar program igazolja azt is, hogy a természetvédel­mi célú beavatkozások nem­csak a természeti környezet­re vannak pozitív hatással, hanem a lakosságnak is köz­vetlen előnyei származhatnak belőle. Élő Bolygó Jelentés a régiónkban A Duna-Kárpátok régióban az utóbbi két évszázadban a vadá­szat és az élőhelyek visszaszo­rulása miatt drámaian lecsök­kent az erdei nagyragadozók létszáma. Ez a trend azonban az utóbbi években megfordul­ni látszik, köszönhetően a ter­mészetvédelmi törekvéseknek. „Az eurázsiai hiúz, a szürke far­kas és a barna medve vissza­térése azt mutatja, hogy a ter­mészet megújulása lehetsé­ges a támogató politikai szán­dék, az előremutató szabályo­zási keretrendszer és az elköte­lezett támogatók összefogásá­val. Jó példa erre, hogy Románi­ában teljes tiltás alá helyezték a nagyragadozókat érintő tró­feavadászatot” - foglalta össze Andreas Beckmann, a WWF Duna-Kárpátok Programirodá­jának igazgatója. t % Ä gute©© [öxö^DásftlBDDgiDs fcpBpll© oodé? ©Oatsfi . . . Jf&md f , ■-Mää&MM'J ~T\ [ 4 n ■ n < y n n \U> I n y|Lo fegSi rQy /d a § ffi¥ ^7 a ti H PJ(8 [| U jfo y y jfáq [ I I |i L w^TaI cHI I ijÄ f iimKr mm. . • a^**4 * .^St^WmlKBKSBnKSBB^H^m^” -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom