Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-30 / 281. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 30., SZERDA FELÜTÉS Óriási fa Életpályamodeilel tartanák a pályán a fiatal könyvtárosokat Átal^lopli^akiii Megtalálták Afrika legma­gasabb fáját. Akár félezer éves is lehet az óriási növény. Húsz év után tudták ponto­san megmérni. A Kiliman­dzsáró egyik lakatlan völ­gyében találták meg, 81,5 méter magas, a mahagónifé­lék családjába tartozik. Vs.hu Ml a helyzet nálunk? A jegenye­fák nem nőnek az égig. K.G. Kiállítás könyvtáros alkotásokból KAPOSVA A megye könyvtá­rosai közül munkájuk mellett többen alkotnak is, így az ő műveikből nyílt színes kiállí­tás a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban. A krea­tív tárlatot Vízkereszt ünne­péig tekinthetik meg az ér­deklődők. Gy. Zs. Díjeső a zeneiskolában Nagy érdeklődés kísérte a Rév Lívia III. dél-du­nántúli regionális zongora versenyt a Liszt Ferenc Zene­iskolában, ahol az első kor­csoportban négy első helye­zést adtak ki: Deng Jia Kun (Kaposvár), Domokos Ba­lázs (Pécs), Fábián Hanna (Szekszárd) és Manka Bálint (Barcs) végzett az élen. A má­sodik korosztályban Jenei Lu­cia Donatella valamint Var­ga Nádin (pécsiek) szerezték meg a győzelmet, a következő kategóriában első helyezést nem adtak ki, második a pé­csi Turul Bernadett lett, míg a negyedik korcsoportban har­madik helyen fejezte be a megméretést Szűcs Kata, a kaposvári Liszt Ferenc zene­iskola növendéke. Nagy Ta­más, az intézmény igazgatója adta át a díjakat. H. M. Tűzifát kaptak a rászoruló családok SOMOS Összesen 49 köbméter szociális tűzifát osztottak ki a községben. Családonként egy-egy köb­métert igényelhettek a je­lentkezők, a BM-pályázaton nyert az önkormányzat, mely a fa kiszállításának költségét fizette. H. M. Biztos munkát ad a mezőgazdaság ALSÓSC« A korábban meg­termelt zöldségek savanyítá­sával foglalkoznak a mezőgaz­dasági programban alkalma­zott közmunkások. Eddig mint­egy 1200 liter savanyú ká­posztát készítettek, s a mun­kát a napokban folytatják. A kertészetben az ősz végi fel­adatok befejezése foglalja le a csapatot, jövőre tervek szerint paprikát, paradicsomot, karfi­olt, uborkát valamint hagymát is termesztenek. H. M. ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Érdekvédelmi felada­tai mellett életpályamodellt dol­gozott ki az MKE, mely segít­hetne pályán tartani a fiatalo­kat, akikre nagy szükség is van, hiszen az elkövetkező évek­ben többen is nyugdíjba vonul­hatnak. Az ötvenedik évfordu­ló egyben a szakma találkozója is volt, hiszen számos somogyi könyvtár dolgozója látogatott el a közös megemlékezésre. Pintérné Kék Krisztina, az MKE SMSZ elnöke kérdésünk­re elmondta, a könyvtáros szak­ma folyamatosan átalakul, a tár­sadalmi elvárásokhoz alkalmaz­kodik, noha a könyvtár alapfel­adata és funkciója nem változik- igen fontos szerepe van a fenn­tartható fejlődésben. Ezért az in­formációs társadalomban sokol­dalú könyvtárosokra van szük­ség. - Általában véve „könyv­tár” fogalomról már nem lehet beszélni - jegyezte meg. - Mű­ködésük attól is függ, hogy a könyvtár hol helyezkedik el, s az adott területnek a társadalmi kérdéseinek, az adott használói közönség igényeinek megfelelő­en kell dolgoznia. Míg egy tele­pülési könyvtárban az a legfon­tosabb, hogy közvetítse a szol­gáltatásokat és közösséget szer­vezzen, addig az egyetemi vagy tudományos könyvtárban min­den a tanulásnak van aláren­delve, és mellette jelennek meg a pluszszolgáltatások, mint pél­dául a konferenciák, előadások szervezése. Ma az új technikák­nak köszönhetően mindenki na­gyon gyorsan hozzá tud jutni az információhoz, de nem a váloga­tott, és nem feltétlenül a minő­ségi információhoz, amelyeket a könyvtárak tudnak szolgáltat­ni - mondta Pintérné Kék Krisz­tina. Hozzátette, a változások a fiatalok pályaválasztási lehető­ségeiben is megmutatkoznak.- Sok fiatal könyvtárost képez­tünk ki, de többen mennek el a tehetségeink a megyéből más cégekhez, nagyobb könyvtárak­ba Budapestre. Alacsonyak a bé­rek, a fiatalokat nagyon nehéz a könyvtári szakterületen meg­tartani - mondta. Barátné Hajdú Ágnes, az MKE elnöke és az ELTE tanszékveze­tő egyetemi docense úgy véli, számos kihívást rejt a szakma, MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN GYAKRAN OLVAS KÖNYVET? Miklai Lajosné kaposvári nyug­díjas: - Rendszeresen olva­sok, az irodalmi műveken kí­vül az egészségügyi témájú ki­adványok is érdekelnek. Nem­rég vettem kézbe a Nobel-díjas tudósok életét feldolgozó soro­zatot, ami rendkívül tanulságos volt. A történelem híres alak­jait bemutató alkotások is fog­lalkoztatnak, örök szerelem a vers. Németh Géza kaposvári mentő­tiszt: - Bár alapvetően az inter­neten tájékozódom, de a köny­vekről soha nem mondanék le. Elsősorban a szakmai kérdé­sekről szóló írásokat vásárolok, legutóbb egy a civil szerveze­tek és a társadalom kérdéseit taglaló írás kötött le. A könyvol­vasásnak olyan hangulata van, amit semmilyen más technikai eszköz nem pótol. Mihajlovits Róbert kaposvá­ri szakoktató: - Minden olyan könyv leköt, ami a szakmám és természet újdonságait tár­ja elém. Több mint 40 éve hor­gászom, így ha pergető horgá­szattal kapcsolatos írás jelenik meg, akkor minél hamarabb igyekszem ezt beszerezni. Leg­utóbb egyébként pedig egy Ba­latonról szóló kiadványt vásá­roltam. Boncz Edit, a Kutyatár Egyesü­let vezetője: - Korábban sokat olvastam, gyakran előfordult, hogy az éjjeliszekrényen 4-5 könyv is volt. Szerintem az idő­hiány nemcsak nekem, hanem számos más embernek is prob­lémát okoz. A regényeken, hu­moros írásokon kívül a szemé­lyiségfejlesztéssel kapcsola­tos pszichológiai könyveket is örömmel bújtam. mely folyamatos felkészülést kí­ván a könyvtárosoktól. Elmond­ta, az életpályamodeilei rendel­kező szakmák elszívó ereje mi­att komoly munkaerőgondok is jelentkeztek a könyvtári szakte­rületen, a könyvtárosképző he­lyek száma is csökkent, s jelen­tős mértékű nyugdíjba vonuló réteggel kell számolni egy-két éven belül. Új stratégiája szü­letett az egyesületnek a 2016- 2021-es időszakra vonatkozóan, állást foglaltak a bérek tekinteté­ben, életpályamodellt alkottak, melynek bevezetését szeretnék. Ez hasonló a pedagógusokéhoz, mely Barátné Hajdú Ágnes sze­rint a fiatalokat is visszahozhat­ná a pályára. Gy. Zs. Több mint száznegyven éve határozza meg a város főterét a csurgói Városháza Megújult a legimpozánsabb csuigói épület CSURGÓ Uj tetőszerkezettel és megújult belsővel gazdagodott a csurgói Városháza. A helyi védelem alatt álló épület már több mint 140 éve áll a város főterén, meghatározva a város­képet. Az önkormányzat anya­gi lehetőségek híján az elmúlt években csak kisebb összege­ket tudott fordítani az állag- megóvásra, amely mára súlyos problémákat okoz. Szakértői vélemény szerint a tetőszerke­zet több helyen deformálódott, helyenként életveszélyes, az északi falazaton repedések je­lentkeztek. Félő volt, hogy az épület romlása olyan mértéket érhet el, ami nem csak a va­gyonbiztonságot, de akár a dol­gozók és az ügyfelek testi épsé­gét is veszélyeztetheti. A prob­léma megoldására támogatási igényét nyújtotta be a város ön- kormányzata a Belügyminisz­térium felé. Az épület talán a város egyik leg­szebb épülete- A felújított Városháza épü­let immár több mint száz éves, mely egykor a csurgói takarék- pénztár részvénytársaság pa­lotájaként épült - mondta Füs­tös János polgármester a keddi ünnepségen. - Egyetlen közös van a működése tekintetében az elmúlt évek alatt, hogy min­dig a közt szolgálta: volt már gyógyszertár, sarki fűszeres, boltok lakások is voltak benne, Járási, Községi, és Városi Ta­nácsnak is helyet adott. 1990- től a város önkormányzatának a székhelyét adja és most 80 millió forintból újulhatott meg. Pogácsás Tibor önkormány­zati államtitkár az önkor­mányzat és az állam közötti helyzet és feladatrendszer át­alakulásával kapcsolatban el­mondta: 2010 óta egy átala­kulás zajlik, amelyben az ál­lamigazgatás, közvetlen álla­mi beavatkozást, állami lépé­seket igénylő feladatok a járási hivatalokhoz, a kormányhiva­talokhoz kerültek, míg az ön­kormányzat teljes erőbedobás­sal dolgozhat azért, hogy a te­lepüléseken élők életkörülmé­nyei annak tekintetében, amit a város szabályozni tud, minél jobb legyen. Az épület tetőszer­kezetét teljes körűen felújították- Anno 2009-ben, amikor elkezdtünk gondolkozni azon, hogy tíz év múlva ezer éves lesz Csurgó, azt a célt tűztük ki, hogy igyekszünk a lehető leg­több forrást megmozgatni an­nak érdekében, az ezer éves te­lepülést méltóképpen tudjuk majd ünnepelni - tette hozzá Szászfalvi László országgyűlési képviselő. - Azaz minden olyan közösségi teret, minden olyan épületet, infrastruktúrát, amit a város, vagy az önkormányzat, vagy a város a kormány össze­fogásával együtt, közösen meg tud valósítani, azt próbáljuk megvalósítani. Neszményi Zsolt kormány- megbízott Ez a hivatal megújí­tás is azt bizonyítja, azt próbál­ja szimbolizálni, hogy ugyan­az jár a csurgói járás lakói­nak, mint az ország többi pont­ján élőknek. így fontos, hogy ugyanolyan körülmények kö­zött kapják meg a közszolgálta­tásokat, mint mások. Szabó Balázs V «1 Évtizedes és több évtizedes szakmai munkákat ismertek el az ünnepségen zátette, a korábban dokumen­tumokat kölcsönző könyvtárak helyébe információs közpon­tok lépnek. Harmincegy személyt emeltek ki az eseményen: tízéves, húsz­éves, harmincéves, negyven- i éves és hatvanéves eredmé­nyes munkaviszonya elismeré­séül. A 2005-ben létrehozott A könyvtárért, az olvasókért díjat is átadták. Az alkalmon a Kul­túr Találka adott műsort. Azon megyei könyvtárosokat köszöntötték, akik több évtize­de dolgoznak a pályán. Az el­ismeréseket Horváth Katalin, a Takáts Gyula Könyvtár igaz­gatója adta át, aki arról is be­szélt, hogy a klasszikus olva­sói réteg arculata megválto­zott, bár a gyermekolvasók fo­lyamatosan járnak még könyv­tárba, de a középiskolások bi­zonyos távolságtartással láto­gatják az intézményeket. Hoz­A könyvtáros szakma folyamatosan átalakul, de az értéke örök

Next

/
Oldalképek
Tartalom