Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-04 / 259. szám
2016. NOVEMBER 4., PÉNTEK GAZDASÁG 7 A BUX index alakulása Nyertesek Részvény Utolsó ar (Ft) Változás (%} ESTMEDIA 2 11,11 FHB 526 5,62 OPIMUS 41 5,13 FUTURAQUA 22 4,76 MASTERPLAST 535 3,88 NUTEX 66 3,13 APPENINN 234 2,18 RICHTER ' 6 048 2,08 OTP l 7 871 1.71 PLOTINUS 5 448 1,6 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) TRINV 4,5-4,26 4IG 2 610-3,12 ALTEO 4 900 •2 KONZUM 5Ö-1,96 ANY 1066-0,56 PANNERGY 438-0,45 GSPARK 2 601-0,34 MÓL 18 310-0,08 ELMU 25075-0,04 EMASZ 22 790-0,04 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. november 3.) Datum Új élsz, ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. december 41000 MALMI BÚZA index 2016 december 41000 TAKARMÁNYBÚZA 2016. december 39500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. december 40000 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 41700 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. május 42500 TAKARMÁNYÁRPA 2016. december 37000 NAPRAFORGÓMAG 2016. december 102500 NAPRAFORGÓMAG 2017. március 105500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016 □ . november 3.) C/Ft 308,05-0,33 Ft $/Ft 277,62-0,63 Ft □ CHF/Ft 285,44-0,71 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. november 3.) Veteli Eladási I Budapest Bank 299,04 317,54 CIB Bank 295,94 320,60 Citibank 295,09 320,40 Erste Bank 297,52 319,10 FHB Bank 299,36 317,24 K&H Bank 299,65 316,91 MKB Bank 297,48 316,52 OTP Bank 299,09 316,32 Raiffeisen Bank 305,28 311,44 A Moody’s pénteki döntése után talonba tehetik a letelepedési kötvényeket, és dönthetnek arról, visz- szamegy-e az állam a nemzetközi kötvénypiacra. A járulékcsökkentés részleteit először a munkáltatókkal és a munkavállalókkal közlik. Várkonyi Iván kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Beilleszthető az adócsomagba a járulékcsökkentés, de mindezt előbb a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egyeztetné Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Kiszélesítenék a konzultációs kört azokkal a szervezetekkel is, amelyek nem szerepelnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Az sem biztos, hogy a járulékcsökkentésre januártól kerül sor, sőt még az sem, hogy a járulékot csökkentik - a miniszter mindent az egyeztetésektől tett függővé, bár a kabinet ez utóbbit javasolja. A lényeg, hogy a bérek adóterhelését mérsékelnék, miközben ezzel párhuzamosan a keresetek növelése miatt azért a költségvetésből se esne ki akkora összeg. Varga szerint a magas magyar adóéket (49 százalék) a térségi átlag szintjére, a szlovák (41,3), a cseh (42,8) államokkal összevethető, azokkal verseny- képes mértékűre kell csökkenteni. Ebből viszonylag egyszerűen kiszámolható, hogy 6-7 százalékos járulékcsökkentésről lehet szó - bár Varga most eléggé kerülte a konkrét javaslat megfogalmazását, és 5-6 éves program, átfogó megállapodás szükségességéről beszélt. A Világ- gazdaság kérdésére hangsúlyozta, lehet szó januári lépésről is, ha a partnerekkel időben meg tudnak állapodni, hiszen mielőbb sort kellene keríteni a döntésre. Ám más téma kapcsán arról is beszélt, hogy a nagy adómódosításokra tavasz- szal kerítenek sort. Az őszi változtatás csak kisebb technikai jellegű csomag, az adócsökkentésnél pedig azt is mondta, hogy nincsenek határidőhöz kötve. Igaz, a mostani, kisebb csomag 320 paragrafusosra sikeredett, és 30 törvényt írnak át, ám Varga szerint a cél egyértelműen az adminisztráció csökkentése, ahol lehet, a közterhek mérséklése, és a gazdaság fehérítése. Azt mondta: 1,5 milliárd forintot hagy összességében az összes vállalkozásnál az, hogy a cafeteria köztes szorzóját minimálisan csökkentik (és ezzel az adó 0,5 százalékponttal lesz kisebb). Arra a kérdésre, hogy a cafeteriaprogramok újabb átírása nem lesz-e összességében drágább ennél, azt válaszolta: egyetlen számot kell módosítani a számítógépes rendszerekben, ami ennél olcsóbb lehet. Közlése szerint egyébként 3 milliárd forintot hagy a lakosságnál, hogy jövőre nem kell 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is még fizetni a kamatadó felett (vagyis nagyobbak lehetnek majd a nettó hozamok). Varga Mihály arra a kérdésre, hogy az idei, jobb költségvetési helyzet miatt megnövekedett mozgástérrel mit tesz a kormány, azt válaszolta: beruházási programokban gondolkodnak, miután az építőipar gyengébb teljesítményét szeretnék javítani. A kormány a Moody’s pénteki döntése után határozhat a magyar adósságkezelési stratégiáról - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint azonban a közeli jövőben nem várható devizakötvény-kibocsátás. A cél továbbra is a devizaadósság arányának csökkentése, ám a kedvező piaci környezet, a jó minősítések annak átgondolására késztethetik a kabinetet, hogyan lehet „a magyar sztorit” a nemzetközi piacon jól eladni - mondta Varga, aki szerint elképzelhető olyan befektetői road show is, amelyet nem követ devizakötvény-kibocsátás. Ami viszont valószínű, hogy a letelepedési kötvények feltételrendszerét átgondolják. Ezek Varga szerint jó szolgálatot tettek akkor, amikor nehezebb volt a külső finanszírozás, ám a megváltozott piaci helyzetben már nincs ilyen eszközre szükség, és ugyan nem feltétlenül búcsúznának el tőle végleg, de talonba tennék, miután az elvárt előnyt már nem tudja hozni. Jövőre nem kell egészség- ügyi hozzájárulást fizetni Nagy lépés kellene Legalább 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a járulékcsökkentés - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Ezzel arra utalt, hogy az euróra átszámolt - 2015-ös - nettó bérek alapján Magyarország elmarad a többiektől, miután az egyedülállók - azaz egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás. Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban ezzel szemben alig több mint 40 százalék ez a mutató, Lengyel- országban pedig közel 35 százalék. Németh szerint, ha a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók „átadják" a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ez pedig tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat. Adóék* (2015-ben az átlagbér szintjén) Svájc Írország Egyesült Királyság Lengyelország Hollandia Dánia Norvégia Szlovákia Svédország Cseh Köztársaság Olaszország MAGYARORSZÁG Németország 22.22 27.47 30,83 34,66 36,19 36.45 36,64 41,35 42,71 42,75 47,87 49,03 49,44 * A MUNKÁLTATÓ bérköltsége és A NETTÓ BÉR KÜLÖNBSÉGE VG-GRAFIKA FORRÁS: OECD Készül a szolgáltatás koncepciója Jöhet az ingyenwifi MAGYARORSZÁG Nagyjából 2018 második felétől használhatjuk majd az ingyenes wi- fiszolgáltatást. A Digitális Jólét Program célja az, hogy az ország minden településén legyen egy köztéri és egy középületben elérhető hozzáférés. Az állami és önkormányzati intézmények által biztosított, nyilvános wifipontokat tavasszal mérték fel, a szaktárca (NFM) pedig most csak azt közölte a VG-vel, hogy dolgoznak a megvalósítási koncepción. Figyelembe kell venni az ösz- szes kapcsolódó projektet, így a Szupergyors Internet Programot is - tette hozzá az NFM. Ez az a program, amelynek keretében minden magyar háztartásnak elérhetővé kell tenni a másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internetet. Az EU a hálózatfejlesztés megvalósítására 2020-as határidőt ír elő, a kormány azonban vállalta, hogy már 2018 végére teljesíti a tervet. Magyarországon jelenleg mintegy 883 ezer háztartásban még nem érhető el nagy sebességű in- temetszolgáltatás. A szélessávú hálózat fejlesztését uniós támogatással valósíthatják meg a győztesek. A tender népszerűségét jelzi, hogy ösz- szesen 43 pályázó cég 234 ajánlatát kellett elbírálniuk a kiíróknak. A nyertesek mindent összevéve közel 43 milliárd forint támogatásban ré szesülnek, a projektek összköltsége közel 63 milliárd forint. A legtöbb fehér foltnak számító területen az MTelekom volt a befutó, de a nyertesek között van az Invitel, az állami tulajdonban lévő MVMNETZrt. is. A pályázatban feltétel volt, hogy a nyertesek vállalják: az adott járásban minden fejlesztéssel érintett település központjában ingyen elérhető vezeték nélküli intemetszolgálta- tást biztosítanak. A wifiszolgálta- táshoz szükséges fejlesztést a projektek önerős részéből kell finanszírozni. Az új területeken a szélessávú hálózatok építését elnyerő vállalkozások lesznek a wi- fiszolgáltatók, az viszont kérdés - erre a készülő koncepció adhat választ -, mi lesz azokkal a településekkel, amelyeken már adott a szélessávú hálózat. D. J. KSH: egyre több lakást építenek BUDAPEST Az első három negyedévben 5307 új lakás épült, 14 százalékkal több, mint egy éve. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 21 414 volt, ami csaknem két és félszerese a múlt év azonos időszakának - jelentette a KSH. Az épített lakások száma Budapesten 21,9, a megyei jogú városokban 29, a többi városban 5,9 százalékkal nőtt, a községekben 4,9 százalékkal csökkent. A kiadott új építési engedélyek és bejelentések alapján 90 százalékkal több, összesen 9172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma 50 százalékkal emelkedett. 56-ról 47 százalékra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben ez 34-ró'l 43 százalékra nőtt. Alapterületük 6 négyzetméterrel, 94 négyzetméterre csökkent. A természetes személyek által épített lakások aránya 58-ról 49 százalékra esett, a vállalkozások által építetteké 41-ről 51 százalékra emelkedett. MTI Szolid növekedést vár az IMF WASHINGTON Szolid növekedést könyvelhet el a legtöbb kelet-közép- és délkelet-európai gazdaság, Oroszországban mérséklődik a GDP esése, és lassan más szovjet utódállamok is elhagyják a recessziót, áll az IMF térségi felmérésében. A magyar növekedési ütem az idei 2 százalékról jövőre 2,5 százalékra gyorsul, a személyi fogyasztás mindkét évben 3,2 százalékkal nő, az államadósság pedig 75,3-ről 75,1 százalékra csökkenhet. Az export az idén 6,4 százalékkal, jövőre 6,3 százalékkal nő. Az inflációt az idei 0,4-ről jövőre 1,9 százalékra várják, sőt 2017 végére 2,6 százalékra. A cseh, lengyel, magyar, szlovák és szlovén gazdaság az idén 2,8 százalékkal, jövőre pedig 3 százalékkal bővülhet. Á növekedési üteme viszont Szlovákiában viszont 3,4-ről 3,3 százalékra lassul. MTI 360 új munkahely az ITSH-tól BUDAPEST Az IT Services Hungary (ITSH) Kft. Szegeden, Debrecenben és Pécsen 4,6 milliárd forintos beruházással 360 új munkahelyet hoz létre - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap. A kormány 650 millió forinttal támogatja a beruházást. Az ITSH a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata, a Deutsche Telekom-cso- port tagja, élen jár a digitalizá- cióban. Az ITSH a hazai szolgáltatóközpontok közül a legnagyobb, négy városban 4400 embernek ad munkát. Nettó árbevétele tavaly 50,08 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 44,57 milliárdról. MW Y£Ofj ri rí rflÉfii ■ T »T • WT iái F^ és JL*i ^»lTYX»í I* *i \ ff 11 j lUIITflI Jn IB L^i —11J íT* I h l Yf 11 if 111 [f i Varga Mihály csütörtöki éves bizottsági meghallgatásán a legnagyobb kihívásnak a versenyképesség javítását nevezte megl :'M! V.
