Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám

2016. NOVEMBER 13., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y Film készült a martfűi rémként elhíresült sorozatgyilkosról „Bele kell bújnom a bőrébe” Sopsits Árpád legújabb filmje, A martfűi rém egy sorozatgyil­kos, egy megszállott ügyész­ségi nyomozó és egy ártatla­nul elítélt ember sorsán ke­resztül mutatja be az 1957-es esztendőtől a magyarorszá­gi viszonyokat több mint egy évtizeden keresztül. A társa­dalompolitikai pszichothril- ler rendezője szerint a gyilkos személyiségrajza 3500 oldal­nyi dokumentum elolvasása után sem áll össze olyan vilá­gos egésszé, hogy ki lehes­sen jelenteni egy konkrét motivációt. Csejk Miklós FILMÚJDONSÁG A martfűi rém egy magyar sorozatgyilkos, aki Szolnok megye déli településein az esti órákban az utcán magá­nyosan sétáló nőket támadott meg. Négy gyilkosságot és két sikertelen támadást ismert be, de lehet, hogy több nő megölése is a lelkén szárad. Az első gyil­kosságot 1957-ben követte el. Tizenegy évvel később kapták el, 1968 decemberében ítélték halálra, amelyet végre is haj­tottak.- Azt gondolná az átlagember, hogy azért is keltette fel a figyel­mét ez az eset, mert sorozat- gyilkosból kevés van Magyaror­szágon.- Vannak azért Magyarorszá­gon is sorozatgyilkosok, marad­junk annyiban, hogy nem egye­di a jelenség, de sokukat hamar elkapják - válaszolta a rendező, Sopsits Árpád. A- Egy kirendelt ügyész vette át a nyomozást, aki nagyon érdekes karakternek tűnik. Lázad a kor­szellem ellen.- Hiába figyelmeztetik, hogy ne tegye, megy a saját feje után. Egy igazi megszállott, aki csi­nálja a dolgát, ami sokaknak nem tetszik. Feszegeti a saját szakmájának és ezáltal a rend­szernek is a határait.- Kedvelte ezt a csökönyös, munkamániás nyomozó figurát?- Mindegyik figurámat ked­velem, amikor írom a forgató- könyvet, még a gyilkost is. Ah­hoz, hogy egy figura élőnek hasson, bele kell bújnom a bőré­be. Meg kell értenem, meg kell Névjegy SOPSITS ÁRPÁD (19 Balázs Béla-díjas színi filmrpnHp7n SOPSITS ÁRPÁD (1952) Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró. 1975-1979 között a Színház- és Imművészeti Főiskola rendező sza­kán tanult Makk Károly osztályá­ban. Fontosabb filmjei: Céllövöl­de (1990), Video Blues (1992), Torzók (2001), A hetedik kör (2008). ismernem és meg kell szeret­nem, hogy jól tudjam ábrázolni.- Ehhez a gyilkosságsorozathoz kötődik a korabeli magyar bűn­üldözés egyik legnagyobb szak­mai hibája is, egy ártatlan em­ber elítélése. A három szálon futó filmjében ennek az ember­nek szentel egyet.- Az én információim szerint nem volt teljesen ártatlan ab­ban a tekintetben, hogy elítél­ték. Elkezdett összevissza hazu- dozni, valószínűleg félt, de így viszont egyre nagyobb bajba so­dorta magát. Belegabalyodott a saját hazugságaiba, aminek 11 év ártatlanul leült börtönév lett a következménye. 1111 A film 1957-től mutatja be a magyarországi viszonyokat egy négyszeres gyilkossági ügyön keresztül egy ártatlanul elítélt ember, a sorozatgyilkos és egy ügyészségi nyomozó sorsát nyomon követve jkekkbI o w o £ 'Ö p- Önnek mi volt a motivá­ciója forga­tás közben?- Érde­kelt, hogy égy ilyen tí­pusú törté- ^ net az én meg- közelítésem- ben, ráadásul há­rom szálon futó cse­lekménnyel hogyan mesélhe­tő el úgy, hogy érdekes legyen. Az 1956-os forradalom utáni tébolyból fakadó magatartáso­kat mutat be a film. Félelmeket, árulásokat is persze, de azt, is, ahogyan valaki megpróbál mindezeken túlemelkedni. Vol­tak akkor is bátor emberek.- Társadalompolitikai pszicho- thrillert készített. Feszegeti a thriller műfaji határait?- A legtöbb filmemben fesze­getem a műfajok határait, eb­ben is. Három szálon fut a tör­ténet, és mint egy fonott kalács, úgy ér egybe nálam a három szál. Vagyis az átlagos thrille- rekhez képest ez nem egy néző­pontú film.- Miért érdekes ez a történet az ön számára?- Egy bűnügy mindig felfedi egy rendszer működési szisz­témáját, sőt a hibáit is. De az is igaz, hogy én is ebben a rend­szerben éltem le az életem, így jól ismerem a működését. Per­sze az sem egyszerű, hogy egy rendező megteremtse egy kor hangulatát. Nemcsak a díszlet­nek és a jelmeznek kell nagyon jellemzőnek lenni, hanem a já­tékmódra is figyelni kell. Nem beszélve a világítás fontossá­gáról. Attól hiteles egy film, ha vissza tudja adni azt az érzést, hogy például milyen benyomá­sa volt az embereknek azokban az években egy utcáról.- Mit gondol a sorozatgyilkos személyiségéről?- Több mint 3500 oldalt ol­vastam el az esetről, mielőtt a forgatókönyv írásába kezd­tem. Bírósági, rendőrségi jegy­zőkönyveket lapoztam át, így a gyilkos 150 oldalas vallomá­sát, a korabeli pszichológusok véleményét is, de akkor sem állt össze olyan világos egész- szé az eset, hogy ki lehessen je­lenteni egy darab konkrét mo­tivációt. Egy belső pszichés fe­szültségektől terhelt, valószí­nűleg beteg ember volt a gyil­kos, de közben meg nagyon pontosan és precízen tüntet­te el a nyomokat, ami tisztafe­jű gondolkodást igényel. Lehet, hogy maga az indító ok vélet­len volt, de a gyilkosság már előre eltervezett lett. Józan és tisztánlátó, látszólag rendezett családi körülmények között élő ember őrült gyilkosságai voltak ezek az ügyek.- A lelkünk a piac. A nézők sze­retik ezeket a rémes története­ket, ha bekapcsoljuk a tévét, ab­ból is dől ránk a bűnügy.- Mindnyájan leselkedők va­gyunk, imádunk kukkolni. Sze­retjük meglesni mások életét, intim viszonyait, de egymás fe­jébe is szívesen belátnánk, ha tudnánk. Egyébként sok a ha­sonlóság az ötven évvel ezelőt­ti' és a mai világ között. Most sem kiszámíthatóbb a rendszer. A filmben elhangzik ezzel kap­csolatban egy érdekes mondat: „A mi rendszerünk alapja a ki­számíthatatlanság, ezzel tart­juk sakkban az ellenségeinket, no meg a barátainkat is.” HÍREK Rippl-Rónai 62,4 millióért BUDAPEST Gzóbel-, Rippl-Ró­nai- és Aba-Novák-festmények voltak a sztárjai a BÁV kétna­pos őszi aukciójának a MOM Kulturális Központban. Az ár­verés legdrágábban, 62,4 millió forintért elkelt tétele egy Rippl-Rónai József-alko- tás volt, a Róma-villa. A Czó- bel Béla-életmű egyik utol­só láncszeme, a több mint száz év után előkerült Körhin­ta 43,2 millió forintért talált új gazdára. MW Don Quijote új díszlettel BUDAPEST A Don Quijote című koreográfiát mutatja be a Ma­gyar Nemzeti Balett november 19-én az Operában. Solymosi Tamás balettigazgató kiemel­te: nem minden együttes ké­pes négy szereposztást kiállí­tani, ezért is bravúr ez a társu- íattól. „A művészek nemcsak egy, de akár két szerepben is könnyedén, magas minőség­ben tudják többek között a ne­héz szólókat” - hangsúlyozta.. Az együttes régebbi Don Qui­jote című produkcióját új dísz­letekkel és az eredeti, Michael Messererére épülő koreográ­fiával újították meg. MW Jön a harmadik Valami Amerika BUDAPEST Herendi Gábor nyá­ron kezdi forgatni a népsze­rű vígjáték harmadik részét, a Valami Amerika 3.-at. A filmre 8,87 millió forint támogatást ítélt meg a Filmszakmai Dön­tőbizottság. A filmben szere­pel többek között Szabó Győ­ző, Pindroch Csaba, Hujber Ferenc, Szervét Tibor, Orosz­lán Szonja, Ónodi Eszter, Tom­pos Kátya, Csuja Imre, Thuró- czy Szabolcs és Faragó And­rás. A Valami Amerika első ré­szét 2002-ben mutatták be, és több mint félmillió néző volt rá kíváncsi. MW Nyáron kezdi forgatni a filmet Müller Péter Sziámi és barátai Miskolcon játsszák a világszerte meggyászolt legendás zenész dalait Koncerttel emlékeznek Leonard Cohenre MISKOLC Müller Péter Sziámi és barátai magyarul adják elő Leo­nard Cohen dalait november 25- én a miskolci Művészetek Házá­ban, így tisztelegve a 82 évesen elhunyt kanadai költő, dalszer­ző és énekes emléke előtt. „Költői nagyság volt, megér­demelte volna az irodalmi No- bel-díjat” - idézi a Miskolci Kul­turális Központ közleménye Müller Péter Sziámit, aki sze­rint a kanadai zenész legutób­bi lemezén, a You Want It Dar­keren tulajdonképpen elköszönt a világtól és múzsájától. A november 25-i koncerten a legendás művész legismertebb dalai, olykor melankolikus, kü­lönleges hangulatot Idéző szer­zeményei csendülnek fel ma­gyar nyelven Müller Péter Sziá­mi és művésztársai, Görbe Nó­ra, Jávori Ferenc Fegya és Ko- váts Kriszta tolmácsolásában. A nagyközönség elsősorban a Hallelujah, valamint a Dance Me To The End Of Love című slágereiről ismeri Leonard Co- hent, aki azonban íróként is egyedülállót alkotott. Leonard Cohen pályafutása során több tucat zenei és irodalmi díjat kapott, a kanadai zenész szak­ma Juno-díját, Grammy-díjat az életművéért és Glenn Gould-dí- jat is. Összesen 14 stúdióalbu­mot készített, a legutolsó, a You Want It Darker három hete je1 lent meg. VR Leonard Cohen, a zenészlegenda szinte a halála napjáig dolgozott Elbúcsúztak a világhírű zenésztől Politikusok, zenészek és írók búcsúznak Leonard Cohentől, a 82 éves korában csütörtökön el­hunyt kanadai zenész-költőtől. Justin Trudeau kanadai minisz­terelnök kiemelte: „Cohen a leg­nagyobb művészi teljesítményig jutott. Képessége, hogy meg­idézze az emberi érzelmek ha­talmas tárházát, a valaha élt egyik legnagyobb és legmara­dandóbb művésszé tették.” Az énekes montreali otthona előtt rögtönzött virrasztást tar­tottak, a rajongók gyertyákat gyújtottak, virágokat és üzene­teket helyeztek el. Neil Portnow, a Grammy-díjak- ról döntő amerikai Hanglemez Akadémia (Recording Academy) elnöke szerint Cohen „az egyik legtiszteletreméltóbb popköltő, zenészként sok szövegíró szá­mára jelenti a zenei mértéket". Mark Radcliffe, a BBC munka­társa Cohen 2008-as fellépé­sére emlékezett vissza a Gla- sonbury Fesztiválon. „Hetven­ezer ember volt a színpad előtt, ő mégis képes volt úgy tenni, mintha egy apró klubban lépne fel. Mint az egykori David Bowie, remek zenét csinált egészen a legvégsőkig” - tette hozzá. Sopsits Árpád a filmjében feszegeti a thriller műfaji határait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom