Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
2016. NOVEMBER 13., VASÁRNAP SZTORI g A huszárbábos, szívecskés mézeskalács helyett már a különleges formák hódítanak Mintha egész évben ünnep lenne jes évig kísérletezett, mire tökéletes lett a tésztája, amire megtalálta azokat a formákat, motívumokat és színeket, amitől úgy érezte, ezek igazán az ő mézesei. A mézeskalácstészta szerinte maga a csoda. Formázható, sütve is megtartja a formáját. Sík lapokból térhatású díszeket, tárgyakat is létre lehet hozni, építeni belőlük. Házat, templomot, varázslatos, mesebeli tájat. Mellette illatos, ehető, finom, igazi családi öröm az ünnepekre. „Érdekes, de korábban nekem a mézeskalács a falusi búcsúk huszárbábjaira vagy a tükrös szívecskékre emlékeztetett. Sorozatgyártott vásárfiának láttam, nem igazi kézműves termékként gondoltam rá. Ma már látom, a gyerekek a játék és édesség miatt szeretik, a felnőttek pedig azért, mert látványos és édes nosztalgia, az ünnep hangulata. A karácsonyt én sem tudom elképzelni fűszeres, fahéj illatú sütögetés nélkül. Hiába készítettem több ezret, az valahogy mindig az ünnepi ráhangolódást jelenti, ha a gyerekekkel nekiállunk sütni.” A siker gyorsan nagyobb lett, mint tervezte. Hívták óvodába, téli csapatépítő tréningre, rendeltek esküvőre, év végi céges ajándékba. Anikó pedig azt vette észre, a siker magányos dolog: csak ül egyedül a műhelyében, és gyártja megállás nélkül a mézeseket. Akkor úgy érezte, váltania kell. Amikor ugyanis a célját kereste a munkában, az is fontos volt számára, hogy öröme legyen benne. „Muszáj volt újra emberek közé mennem. Ezért találtam ki, hogy tanítani fogom a mézeskalács-készítést. Akkor már több mint hat év gyakorlatom volt, minden buktatót kitapasztaltam. Elkezdtem átadni a tudásom, és egyre inkább a cukormázas tortadíszítés irányába menni. A „diákjaim” közreműködésével létrehoztunk egy virtuális műhelyt. A megrendeléseimet már a tanítványaim készítik, én pedig foglalkozásokat tartok. A mézeskalácsnak köszönhetően megtaláltam tehát az utat, amit töretlenül, szeretettel tudok járni. Ma már cukormázas alkotások, a térbeli mézeskalácsok érdekelnek jobban, és azon igyekszem, hogy ezt a hagyományos terméket, a magyar népművészet formakincseinek felhasználásával úgy újítsam meg, hogy megtartsam az értékét.” Egy kis kalácssztori „A mézeskalácsossága legszellemesebb mesterség, nem a Merkúr patronátussága alatt áll, hanem Ámoré alatt, nem is mesterember a mézeskalá- csos, hanem poéta. Hangulatot ébreszt, mosolyt fakaszt az ajkakon, elpirulásra kényszeríti az arcokat a süteményeivel”- írja Mikszáth Kálmán a Fekete város című regényében. Nem véletlen, hogy a magyar mézeskalácsosság gyökerei a Felvidéken, majd Erdélyben és Debrecenben kezdtek elsőként virágozni. Igaz, amióta méz van, mézeskalács is van, de a mai formája német közvetítéssel került hozzánk a középkorban. Az első mézeskalácsos céh 1713- ban alakult Debrecenben. A19. század második felében a domborított mézeskalácsokat felváltotta a vásári piros szív, huszár, papucs, baba kalács. Vargáné Orbán Anikó eredetileg agrármérnökként végzett, de sokáig könyvelőként dolgozott. Gyermekkori álma azonban az volt, hogy valamilyen kézműves mesterséggel foglalkozna. Álmát három- gyerekes édesanyaként váltotta valóra. A karácsonyi készülődésből lett a munkája. Fábos Erika Vargáné Orbán Anikó a „műhelyben” alkot ÍZVARÁZS „Tudtam, valami olyan dologgal szeretnék foglalkozni, amit itthonról lehet, a gyerekek mellett végezni - mesélte Vargáné Orbán Anikó. - Azt is, hogy ez a valami kézműves tevékenység legyen. A mézeskalácsban először pont nem láttam akkora fantáziát. Majd egy évig csak mentem, műhelyeket látogattam, és egyre jobban elkeseredtem. Az ólomüveg-készítéshez túl sok egészségkárosító anyagot kellett használni, a fazekas- munka nagyon tetszett, de túl nagy beruházás kellett volna a kemencéhez. Aztán karácsonyra mézeskalácsból készítettem gyertyatartókat ajándékba a szüléinknek, és anyósom amikor megnézegette, teljesen természetesen megkérdezte: »Miért keresgélsz, miért nem mézeska- lácsozol?« Ünnepek után leültem az internet elé, és elkezdtem keresgélni. Addig csak a karácsonyi ünnep állandó öröme volt, de egy csodavilág tárult elém, nem is gondoltam, hogy ennyire fantasztikusan sokrétű lehet a felhasználása, akkor éreztem meg, ez az, amit kerestem!” A java azonban csak ezután következett. Anikó pontosan tudta, csak kiváló minőségű, hibátlan és egyedi munkákkal lehet esélye. Két telUj technológia, a Bézerszkenner térhódítása volt az idei Kríminálexpo egyik slágertémája A bűn nyomában járva feltérképezhető a jövő is ■ A háromdimenziós Blézerszkenner olyan, mintha a helyszínen lennénk BUDAPEST Az elmúlt hetekben a Teréz körúti robbantó utáni nyomozás világított rá leginkább arra, hogy milyen fontos az új technológiák használata a bűnüldözésben. Nem csoda, hogy a Kri- minálexpo 2016 egyik legnépszerűbb előadása azokról az eszközökről szólt, amelyeket többek között a bűnügyi helyszínelés során és terrorcselekményekkel kapcsolatban is sikerrel lehet alkalmazni. „A terrorelhárítás tekintetében alapvetően három modellben kell gondolkodni - mondta Gombás László, a Leica Geo- systems ügyvezető igazgatója lapunknak a lézerszkennerrel kapcsolatban. - Az első modell, amikor megtörtént már az esemény, bűncselekmény vagy terrortámadás, és utána kell biztosítani, felmérni, rögzíteni az adatokat, a nyomokat. A másik modell, ami sokkal újszerűbb, hogy akció közben történik az adatok rögzítése. Eddig az volt a jellemző, hogy a különleges egységeknél egy rádiós a rádió adó-ve- vőn keresztül tartotta a kapcsolatot az irányítási központtal. Amikor módosítanak a valóságon Az új fejlesztési irány lehet az, hogy az irányító központ egy háromdimenziós virtuális valóságot közvetítő képet is lát, amelyet így akár valós időben elemezni is tud. A harmadik modell pedig az, amikor előzetesen, valamilyen kockázati besorolás alapján azonosítanak egy vagy több objektumot. Ez a megelőzést szolgálja. Ilyen lehet például egy repülőtér, amelyet egy háromdimenziós pontfelhő modellben feltérképeznek, és így már szimulálni lehet ebben a virtuális térben, amely persze hasonmása a valóságnak, mindenféle eseményt, még egy terrortámadást is” - magyarázta a szakember. A háromdimenziós lézerszkennerek azok, amelyek mindezeket lehetővé teszik. Gombás László kitért arra is, hogyan működik ez az újfajta technológia. „Ezek olyan eszközök, amelyek nagy teljesítményű léDrónok esetében fontos a professzionális megoldás „Ma már nagyon népszerűek a drónok, nagyáruházakban is lehet venni akár néhány tízezer forintért a játékosztályon egyet, de azt látni kell, hogy a profesz- szionalis megoldások akár tízmillió forint nagyságrendű készülékek is lehetnek- mondta Gombás László, a Leica Geosys- tems ügyvezető igazgatója. - Ha például egy gátat vizsgálunk meg egy drónnal azért, hogy megnézzük: nincsenek-e rajta hajszálrepedések, tudni kell, hogy olyan körülmények között dolgozik a gép. hogy a széllökések a gáthoz csaphatják. Ezt ki kell bírnia, erre fel kell készíteni a drónt. Ha nincsenek rajta ütközésvédelmi eszközök, akkor az első küldetésnél tönkremehet, vagy balesetet okozhat. Ha a teljes munkafolyamatot nézzük, akkor látni kell. hogy számos szoftver dolgozik azon, amit végeredményként lát a felhasználó. A költségeket tekintve tehát a drónokra szerelt szenzorok, kiegészítők és a mindezek mögött álló szoftverek emelhetik meg az árat. A folyamatos frissítésekre is érdemes költenie a felhasználónak, mert meglehetősen gyorsan fejlődnek ezek a szoftverek" - tette hozzá a szakember. zerméréseket készítenek - fejtegette. - Ezt úgy kell elképzelni, hogy az eszköz kilő egy lézernyalábot, amely idő- és távmérés alapján arra a pontra vonatkozóan, ahova becsapódik, egy háromdimenziós (XYZ) koordinátahármast hoz létre, majd kiegészül digitális színes képi információkkal, és mivel ezek a lézerszkenner eszközök ezt óriási mennyiségben csinálják, másodpercenként akár egymillió „Egy új technológia, a virtuális verifikáció nemcsak szimulálja a valóságot, hanem a céladatok alapján a kívánatos működés variációit mutatja be és elemzi - mondta lapunknak Ördögh László, a Vi- vetech szakembere. - Vagyis ez egy irányított szimuláció. Ha működik, akkor például azt a terméket, amely sikeresen szerepelt a szimulációban, és a gyakorlatban még nem is létezik, le lehet gyártani. Például egy vadászgépet. ilyen pont is keletkezik. Gyakorlatilag a szkennerek a környezetnek a mását produkálják ezzel a technológiával. Aztán mindez egy számítógépre kerül, és úgy, mint egy háromdimenziós játékban, körül tudunk benne nézni. Forgatni lehet, és minden adatot, amelyet korábban a terepen kellett megvizsgálni, most az irodában, kényelmesen ki lehet elemezni” - tette hozzá Gombás László. Meglehetősen § ' gyorsan fejlődnek a modem drónok „okosszoftverei'’ gr A valóságban is működni fog. Ha a szimuláció során kiderül, hogy nem működik valami, akkor még a gyártás előtt lehet módosítani a terméken, ami azért érdekes, mert sokszor az utólagos módosítások nagyon költségesek lehetnek. De ezzel a rendszerrel egy gyári munkás leendő munka- körülményeit is szimulálni lehet, és az adatokat elemezve még a munka megkezdése előtt javítani rajtuk” - tette hozzá Ördögh László. Fontos azonban, hogy ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy számítógépes játékot vagy egy háromdimenziós mozifilmet. „Ezeket a képeket ugyanis nem a minél szórakoztatóbb látvány miatt hozzák létre, hanem azért, hogy pontos méréseket lehessen benne végezni - hangsúlyozta a szakember. - Távmérésre, terület, kerület és térfogat mérésére például kiválóan alkalmas ez a technológia. Vagy például különböző szempontok szerinti láthatósági vizsgálatokat lehet végezni vele. Ha például egy gyilkossági helyszínen egy szemtanú azt mondja, hogy látta az elkövetőt valahol, annak igazságtartalmát egy ilyen szimulációs programmal ellenőrizni lehet.” Maga a lézerszkenner technológia újdonsága tehát az, hogy pontosabb, gyorsabb és hatékonyabb, mint az eddigi mérési lehetőségek, foglalta ösz- sze a szakember. Csejk Miklós 4 i
