Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. OKTOBER 30., VASARNAP A temetés költségeinek fele az államhoz kerül adók formájában, vagy a temetők fenntartására fordítják. Sokan anyagi okokból hazaviszik a hamvakat CSAK EGY NAP A HALOTTAKÉ A koporsós temetés költsége r’ annyira magas, hogy itthon "1e a nagyvárosokban Ül tíz temetésből I már csak kettő hagyományos Feleennyibe is kerülhetne egy temetés az adók és egyéb hozzájárulási díjak nélkül. Az állam is hozzájárulhatna, szociális ellátásként, alanyi jogon a végtisztességhez - ahogy ez Európában gyakorlat. Mindkét esetben nagyobb lenne annak az esélye, hogy több kegyelettel, valódi végtisztességben részesüljenek az elhunyt hozzátartozók. Fábos Erika VÉGTISZTESSÉG Halottak napjára jelent meg a Hittani Kongregáció utasítása a katolikus egyház temetési szertartásával és eljárásával kapcsolatban, amely összefoglalja az érvényes gyakorlatot. Eszerint a temetés legteljesebb formája az elföldelés, de megengedett a hamvasztás is, jóllehet mindkét forma csak temetőben, vagy arra kijelölt kultikus helyen végezhető. Többek között azért, mivel a hagyományos temetkezési hely elősegíti az elhunytakról való megemlékezést és a hozzájuk intézett ima lehetőségét, a halottak „elrejtése” és „magántulajdonként” való kezelése helyett. A Hittani Kongregáció nemet mond a hamvak levegőben, földön, vízben vagy más módon történő szétszórására. Nemet mond arra is, hogy az elhunyt személy hamvait emléktárgyakban vagy ékszerekben helyezzék el. Az említett temetkezési szokásokat nem magyarázhatja semmilyen közegészségügyi, társadalmi vagy gazdasági indok. Európában a halottak mintegy negyven százalékát hamvasztják. A katolikus Olaszországban 1987-től terjedt el a koporsós temetésnél jóval olcsóbb hamvasz;tás, amely jelenleg a temetések több mint 16 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államokban tavaly következett be először, hogy a hamvasztásos temetések száma meghaladta a koporsóban való temetésekét. Magyarországon ez már évek óta így van, a nagyvárosokban tíz temetésből már csak kettő hagyományos. „A szakma egy emberként üdvözölte a katolikus állásfoglalást - mondta Puskás Béla, a Dél-dunántúli Temetkezési Egyesület elnöke. - Sehol a világon nincs olyan megengedő szabályozás a hamvakkal kapcsolatosan, mint Magyarországon, és teljesen ellentétes a hagyományokkal és a kegyelettel is az, ahogy a földi maradványokkal hazánkban bánnak egyesek. Ne felejtsük el, a hamvakat is megilleti a kegyeleti jog, mégis mennyit hallunk kidobott urnákról vagy illegálisan itt-ott elszórt hamvakról. Végtisztesség, benne van a kifejezésben is, meg kellene határozza a viszonyulást, mégis egyre gyakrabban tapasztaljuk az ellenkezőjét.” Az információk szerint éppen a magyarországi gyakorlat késztette a vatikáni állásfoglalást is. Évente 130 ezer búcsúztatás Magyarországon megközelítőleg 5650 temető van, ezek közül 4450 működik, 1200 pedig lezárt. A működő temetőkben évi 130-140 ezer elhunytat temet el a 400 erre szakosodott vállalkozás, ami azt jelenti, hogy a kegyeleti iparág évente 4-5 milliárd forintos bevétellel működik. Az árkülönbségek hatalmasak. A legolcsóbb hamvasztásos, szórásos temetés 110 ezer forintba kerül, míg egy átlagos koporsós temetésért csaknem 300 ezer forintot kell fizetni, de akár több millió forintba is belekerülhet egy szertartás. Még tíz évvel ezelőtt éppen fordított volt az arány, manapság már a fővárosban és a nagyvárosokban a hamvasztás aránya eléri a 80 százalékot is. Tízből három család temetés és búcsúztatás nélkül hazaviszi a hamvakat, vagyis nem temetőben helyezi el a földi maradványokat, leggyakrabban anyagi okokból. Az elengedés része a temetés Puskás Béla szerint a temetkezési szokások változása sem kedvez annak, hogy valaki egy olyan lelki traumát, mint amit egy közeli hozzátartozó meggyá- szolása jelent, úgy dolgozhasson fel, hogy aztán egészséges lélekkel legyen képes tovább élni az életét. „Nagy gond a gyászfeldolgozás során, hogy a hozzátartozók hamvasztásos temetés esetén nem a testtől hanem a hamvaktól búcsúznak, ráadásul két-há- rom héttel a haláleset után. Az urnától való búcsú azt jelenti, hogy a hozzátartozó nem éli meg olyan intenzíven az elszakadást mint a testtől való temetés esetén. Lassabban indul el a gyász feldolgozása, tovább tart a gyógyulás. Tovább fokozza a bajt a hamvak hazavitele. Az urna mindennapos látványa felszaggatja a sebeket, lassítja a gyász folyamatát. Addig, amíg a* nyugati országokban természetes, hazánkban nehezen fogadják el a hozzátartozók a hamvasztás előtti búcsúztatás lehetőségét. Pedig mindenütt adottak a feltételek, hogy a búcsúszertartás után kerüljön sor az elhunyt elhamvasztására, ezt követően pedig a hamvak elhelyezésére.” Félmillió forint végtisztességre A változások mögött sokszor anyagi megfontolások húzódnak. Sokan azért választják a hamvasztásos temetést, mert olcsóbb, és azért viszik haza az urnát, mert nincs pénzük elhelyezni a temetőben. Ez a megtakarítási szokások átalakulásával is összefügg: míg korábban a halálra való készülésnek fontos eleme volt a temetés költségeiről való gondoskodás - a családok évekig gyűjtöttek az idős hozzátartozók temetésére -, addig az elmúlt évekig kevesen tettek félre tudatosan az elhalálozásukat követő kiadásokra. Az elmúlt években ugyanakkor egyre többen vannak, akik már életükben gondoskodni kíKorunk válasza a halál kérdésére, a társadalom és az egyén viszonya a halálhoz, a gyászhoz, néhány évtized alatt teljesen megváltozott. Singer Magdolna mentálhigiénés szakember, terapeuta, aki 20 éve foglalkozik a halál, 10 éve a gyász feldolgozásával, azt mondja, a legnagyobb baj az, hogy elvesztek a kapaszkodók. Meggyőződése, hogy akármennyire is más-más a gyászolók személyisége, valamilyen támasz kell a feldolgozáshoz. „Ha valaki szándékosan elfojtja, vagy éppen ellenkezőleg, teljesen magára húzza a gyászt, az mind-mind kóros, ahogy az a vá nnak temetésük' költségeiről: a 4Life Directnél 2013 óta több mint háromszázezer magyar érdeklődött az elhalálozás utáni kiadások fedezésére is felhasználható kockázati életbiztosítás iránt - jellemzően olyanok, akiknek korábban semmilyen megtakarításuk vagy félretett pénzük nem volt erre a célra. A biztosító adatai szerint az elmúlt három évben megháromszorozódott a kegyeleti célokra is fordítható kockázati életbiztosítással rendelkező ügyfelek száma. A cég több tízezer fő körében végzett felmérése azt mutatja, hogy az embereknek konkrét elképzelésük van az elhalálozásukat követően a hozzátartozóikra háruló kiadásokról, és a választott biztosítási összegek alapján jellemzően 400-500 ezer forintra teszik ennek várható költségeit. Mindeközben a temetkezési vállalkozók körében végzett felmérés szerint egyre többen vannak azok is, akik a legolcsóbb temetkezési formát választják: anyagi okok miatt ma tízből hárman hazaviszik szeretteik hamvait. sok-sok butaság, közhely, amivel a gyászolókat próbálják vigasztalni, segíteni a sokszor kéretlen tanácsadók - mondta Singer Magdolna. - A lényeg, hogy odafigyelést, szeretetet és valódi figyelmet adjuk, ne pedig üres paneleket. Régebben ez abból a szempontból könnyebb volt, hogy léteztek kapaszkodók, mára azonban megszűntek azok a közösségek, ahol figyeltek, időt hagytak az ilyen veszteség feldolgozásra. Ma ezek nincsenek, leginkább nincs tisztelete az elbúcsúzásnak. Miközben ez életünk legnagyobb kihívása, a társadalom nem tűri a gyengeséget, az elérzékenyülést.” Olcsóbb is lehetne Magyarországon reálértékben nem nőttek a temetés költségei az elmúlt két évtizedben. Akkor is, most is kéthavi átlagbér, amit egy átlagos koporsós temetésért ki kell fizetni, de a végtisztesség így is drága. A bekerülési költség fele adó formájában és különböző más utakon az államhoz kerül. Észszerűbb szabályozással olcsóbb lehetne a temetés. Egy átlagos, 300 ezer forintos temetési költségnek a 27 százaléka az áfa, tehát 80 ezer forint, de 50- 60 ezer forintot a temető fenntartására is beszednek. Azzal is 20- 30 százalékkal csökkennének a temetés költségei, ha az önkormányzatoknak nem a temetői bevételekből kellene fenntartaniuk a sírkertjeiket, hanem lenne erre saját forrás, ahogy a környező országokban is. Állami támogatás több országban A temetkezési szakma szerint megoldás lenne, ha az állam minden temetéshez egyforma mértékben hozzájárulna. Ez a megoldás szükségtelenné tenné a szociális temetést. Ezt egyébként a legtöbb országban meg is teszi a társadalombiztosítás. Magyarországon a társadalom- biztosítás nem támogatja a te- mettetőket. Pedig a statisztikai adatok alapján az elhunytak 20- 27 százaléka fizetett nyugdíjjárulékot, de nyugdíjat egyáltalán nem vett igénybe. Itt a 25 és 62 éves kor között elhunytakat vettük figyelembe, de olyanok is sokan vannak, akik csak néhány évig kaptak nyugellátást, miközben egész életükben fizettek. A pénztárban bennmaradt összeg bőven fedezetet nyújtana az egyszeri temetési segély megfizetésére, és ehhez forrásra sincs szükség, a pénz ott van a rendszerben. Ez jelenleg 13 milliárd forintot jelentene az országnak. Ennek az összegnek egy része - 5 milliárd forint - ma is eleve rendelkezésre áll az önkormányzatoknál szociális temetések és temetési segélyek fedezeteként. Ez jelentősen csökkentené a lakosság terheit, megszűnne az urnák szociális okokból történő hazavitele is. Németország kivételével minden európai országban gyakorlat, hogy az állam segíti a temetést. A legtöbb helyen alanyi jogon, néhány országban szociális alapon, de automatikusan működik. Dánia és Lengyelország a legbőkezűbb: egy felnőtt családtag elvesztésekor 1200 euró- val - 372 ezer forint - járulnak hozzá a költségekhez. A legkevesebbre - 30 euróra, 9300 forintra - a spanyolok és a szlovének számíthatnak. Az átlag 500 euró -155 ezer forint - körül van. Romániában például 600 eurót (186 ezer forint) fizet az állam. „Ha egy köztemetés költségeit alanyi jogon odaadná az állam, feltehetően kevesebb hazavitt urna lenne és nagyobb kegyelettel bánnának az emberek a hozzátartozójuk földi maradványaival - mondta Puskás Béla. - A halállal az ember minden személyiségi jogát elveszti, de szerez egy jogot, amely megmarad, míg világ a világ: a kegyelethez való jogot. A javaslatnál fontos szempontnak tekintjük, hogy a családok anyagi lehetőségeitől függetlenül, minden elhunyt tisztességes temetésben részesülne. Sokan azt sem gondolják át, hogy ezzel mások kegyeleti jogait is sértik. Az urnák hazavitele sérti más közeli hozzátartozó kegyeleti jogát is. Az, akit hozzájárulás nélkül zárnak ki a kegyeletgyakorlás lehetőségéből, joggal háborodik fel, amikor nem tudja leróni tiszteletét a szeretett hozzátartozó vagy barát sírjánál, emlékhelyénél.” Sokan betegszenek bele a gyászba
