Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-26 / 252. szám

2016. OKTÓBER 26., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Szír régészhallgatók a balatonszemesi pálos ásatáson TANÁCSOK KISKERTI MUNKÁKHOZ Örökzöldek őszi betegségei BALATONSZEMES Szíriái ven­déghallgatók is részt vesznek ezen a héten a balatonszeme­si pálos kolostor péntekig tar­tó ásatásán. A három szír ré­gészjelölt a Pázmány Péter ka­tolikus egyetem hallgatója. - Margat várának ásatásán dol­goztak már együtt magyar és szír régészek, régészhallgatók- mondta a balatonszemesi Ba­rát-dűlőben Papp Attila, a Civil Régészeti Alap vezetője, maga is pázmányos régészhallgató.- Amikor véget érnek majd a harcok Szíriában, hazatérve a lerom­bolt műemlékek helyreállításában is hasznát vehetik a vendégnövendé­kek annak, amit itt látnak, hallanak. Két éve kezdődött a hajda­ni szemesi pálos kolostor fel­tárása, egy éve az utolsó ásatá­si napon került elő egy temp- lomablak-töredék. Akkor si­került a kolostor néhány falát megtalálni, idén ennek a feltá­rását folytatják a pázmányos régészhallgatók Végh András ásatásvezető irányításával. - Ahogyan kerülnek elő a falak, úgy kell átértékelnünk, újra­tájolnunk, hogy hogyan is he­lyezkedhetett el az egykori ko­lostor a templommal - magya­rázta Végh András. - A legiz­galmasabb a templom megta­lálása. Azt tudni lehet, hogy a templom szentélye kele­ti irányba kell hogy nézzen. Csakhogy a keleti irány megle­het, a mindenszentekkori nap­felkelte irányát jelenti ez eset­ben, elképzelhető, hogy a sze­rint építették, hiszen a kolos­tor is a Mindszent nevet kapta. Ennek megfelelően folytatjuk a kutatást és próbáljuk behatá­rolni a kolostor, az udvar és a templom helyét. Az idei kéthetes ásatás befejeztével a kutatógödröket visszatemetik, elő­zőleg a falakat fó­liával lefedik. Első­sorban az anyagi­ak függvénye, hogy mikor és milyen ütemben foly­tatódhat a hajdani pálos köz­pont feltárása. Papp Attila sze­rint a múl héten Balatonsze- mesen tartott pálos konferen­cia is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a tervásatás intenzívebb támogatásban részesülhessen a jövőben. Minden évszakban persze ez esetben sem lehet­ne kutatni, a természetvédők elsősorban az őszre engedé­lyezik ezt, mert védett rétisas pár költ a Baráti-dűlő égbe tö­rő fáin. Fónai Imre Sokan szembesülnek vele, de kevesen gondolnak rá, hogy az örökzöld növények is váltják a lombjukat. Biz­tos minden tuja- vagy fenyő­tulajdonos megfigyelte már, hogy tél végén mennyi le­hullott tű- vagy pikkelyle­vél van az örökzöldjei alatt. Nos, ez azért van, mert év­ről évre lecserélik a lomb­jukat. A lombhullatóktól el­térő módon nem egyszer­re hullajtják el, hanem fo­kozatosan. Hullik, újat hajt, hullik, újat hajt, ennek a rit­musnak köszönhetően nem feltűnő a jelenség. Mi köze ennek az örökzöldek beteg­ségeihez? 24 Óra-összeállítás szerk.kom@mediaworks.hu így van ez az örökzöldeknél is. Ez a folyamat az örökzöldeknél is ősszel, nyár végén kezdődik meg, és lehúzódik egészen ta­vaszig, de ősszel a legfeltűnőbb. Ekkor a legtöbb a barna folt a tu- jában vagy az elsárgult tűlevél a fenyőben. Nem véletlen, hogy most aggódnak a legtöbben az örökzöld növényeikért. Nagyon sok fényképet és kétségbeesett telefont kapok pusztuló tuják- ról. Nos, az esetek hátterében 95 százalékban nem betegség, hanem lombváltás áll. Gyakor­lott szem könnyen el tudja külö­níteni a betegséget és lombhul­lást. Sajnos itt nem tudom ké­pekkel illusztrálni, de megpró­bálom leírni. Az első nagy különbség, hogy a lombhullás sosem egész ágat érint. Ha egy na­gyobb hajtás vagy egész ág szárad el egyszerre, akkor az nem lombhullás. Ha egy haj­tás, ág szárad, akkor amögött többnyire állati kár­tevőt kell sejtenünk. Ilyen kártevő lehet a szú, poloska vagy díszbogár. A poloska szívogatásának ha­tására a hajtás elhal. Mivel a poloska csak zsenge hajtáson tud­ja átszúrni szívókáját, ezért a károsítása nyomán, a tuján el­szórtan 3-10 centis pici hajtá­sok száradnak el. A szú képes bárhol behatolni a növénybe, de kezdetben csak kisebb károkat okoz. A növény kérge alatt furkál, emiatt sé­rül a szállítórendszer, mely kö­vetkezményeként elhal a haj­tás. Kezdeti fertőzés esetén 5-10 centis, majd 10-30 cen­tis, súlyos esetben pedig akár egész növényoldalak pusztul­nak el. Az elszáradt hajtás és az élő rész határát megvizsgál­va gyantafolyást vehetünk ész­re. A poloskánál ilyen nincs. A díszbogár vastagabb fás részeket támad, a lárvája bent él a fás részben és rövid idő alatt súlyos károkat okoz. Kár­tétele nyomán nagy hajtások, teljes növényi oldalak, vagy az egész növény elpusztul. Ha a növény törzsét megvizsgáljuk, akkor apró néhány milliméte­res nyílásokat láthatunk, amit a bogár készített. Védekezni ellenünk nem egyszerű, mivel a poloskát ki­véve a növény bel­sejében élnek. Ta­vasszal vagy nyár végén, amikor párzási vagy te- lelési szándék mi­att kijönnek a nö­vényből, akkor le­het növényvéd­őszeres permetezéssel elpusz­títani őket. A védekezés össze­tett folyamat, amelyre a hely szűke miatt nem tudok kitér­ni, de a netes elérhetőségei­men ezeket a részleteket meg­találják. A száradások mértéke na­gyon árulkodó. A másik nagy különbség, hogy a lombhullás nem helyi, azaz nemcsak egyes részeket érint, hanem egyszerre egyen­letesen az egész növényt. Ha ránézünk az örökzöldre, ak­kor szép arányosan, minden oldalában láthatunk apró el­színeződéseket, száradásokat. Az állati kártevők mozaiksze­rben okoznak elhalást. .A harmadik nagy különb­ség, hogy a lombhullás a nö­vény közepe felől indul ki, és sosem éri el drasztikusan a felszínt, hanem mindig meg­áll az egyéves hajtás határán, tehát a hajtás fiatal csúcsi ré­szére nem terjed ki, ezért nem tapasztalhatunk teljes hajtás­elhalást. Sajnos a második és harma­dik különbségre hajaznak a gombás betegségek által oko­zott tünetek. Főként a kaba- tínia nevű betegség okozhat problémákat. Ez a betegség kezdetben elszíneződést, majd hajtáselhalást okoz. Kicsi, né­hány centis hajtásokat támad a növény egész területén. Be­lülről kifelé és alulról felfelé terjed. A fertőzés kezdeti sza­kaszában csak a szakavatott szem tudja megkülönböztet­ni a lombhullástól, később vi­szont könnyű a különbségtétel, mivel a kabatínia a hajtás csú­csáig pusztít, ellenben a lomb­hullással, ami csak a fiatal haj­tás tövéig. Összegezve mostanában a legtöbb száradást, lombhul­lást nem betegség, vagy kár­tevő okoz, hanem maga a ter­mészet. Ennek ellenére azon­ban nem árt az óvatosság, mert akad néhány károsító, melyek az örökzöld károsodását, pusz­tulását okozzák. Herold Ferenc kertészmérnök A pálos kolostor falai kerülnek elő sorban az ásatáson A legizgalma­sabb feladat a templom megtalálása A legtöbb száradást, lombhullást nem beteg­ség okozza A család nem tudja fizetni a ház hitelét, végrehajtóktól félnek: kétségbeesetten várnak a segítségre Utcára kerülhet az agydaganattal műtött fiú BOLHÁS Utcára kerülhet az agy­daganattal műtött bolhási kis­fiú, hogy ezt elkerüljék a család­ja kétségbeesetten várja a jószí­vű emberek adományait. A be­tegséggel a jelek szerint siker­rel vették fel a küzdelmet, ám a bankkal szemben tehetetlenek. 2013-ban súlyos epilepsziás rohamai támadtak az akkor 13 éves kisfiúnak. Újabb rohamok jöttek, egyre komolyabbak, egyszer testnevelésórán elesett és betörte a fejét. Az MR-vizs- gálat mutatta ki egy daganat je­lenlétét. Norbit Debrecenben az ország egyik legjobb idegsebé­sze operálta. Most már jól van, az epilepsziás gyógyszereinek az adagját is csökkenteni tud­ták, háromhavonta viszik vizs­gálatra Debrecenbe.- Norbi jól viselte a történte­ket. Emelt biológiai fakultáci­óra jár, nem kellett évet ismé­telnie - mondta az édesanya. - Addig azonban sok kórhá­zat megjártunk, rengeteget ál­doztunk a gyógyulásra. A nyá­ron a 22 éves autómmal vit­tem a leukémiások táborába, lovas táborba. Mindent a beteg gyermekünkre költöttünk, en­nek azonban az volt ára, hogy tavaly szeptember óta nem fi­zettünk törlesztőrészletet a házunkra. Még 2008-ban vet­tünk fel egy négy és fél mil­lió forintos hitelt, ebből ötmil­liót már kifizettünk, de még Norbi jól viselte a történteket: ma is bizakodva várja a jövőt 6,8 millió van vissza. A nyár végén levelet kaptunk a bank­tól, hogy fizessük ki a kamato­kat, 380 ezer forintot. írtunk egy kérelmet, a dossziéba bele­tettük Norbi történetét, de a há­rom-négy hónap is eltelhet, mi­re válaszolnak. Október végéig 'azonban be kellene fizetnünk a 380 ezret, de csak 183 ezer forintot tudtunk összeszedni. Közben ingatlanszakértők felmérték és lefotózták az épüle­tet. Állami eszközkezelőbe csak akkor kerülhetnének, ha 2014 óta nem fizették volna a hitelt. Most nem tudják, hogy hol tart az ügy, csak azt szeretnék elér­ni, hogy a bank ne mondja fel a hitelt, mert akkor elindulhat egy végrehajtás, és árverésre bocsátják a házat. Norbit azon­ban nagyon zavarja, ha elveszte­né megszokott, szeretett környe­zetét, ezért a család mindenkit arra kér, hogy segítsenek. Norbi 11.-es osztályos tanuló a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumban. Kertészmérnökire készül kisko­ra óta. Imádja az állatait, kutyá­it, macskáit, van két kecskéje is. Volt elsőáldozó, bérmálkozó, mi- nistrál folyamatosan, hatalmas a hite, mondta róla édesanyja. Debrecenben lesz az MR vizsgá­lata novemberben. Izgul az ered­ménye miatt, mert sajnos a daga­nat visszanőhet. Norbi jövő feb­ruárban lesz 17 éves. K.G. IA lombhullást elszíneződés, fp elszáradás előzi megjHHSjjKi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom