Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-25 / 251. szám
fl MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 25., KEDD Endrédi földbe kerültek a volt főispán hamvai BAUTONENDRÉD 1956. októberében a kaposvári és a siófoki tömeggyűlésen is beszédet mondott Vidovics Ferenc egykori megyei főispán. Balato- nendréden született, az ottani temetőben van a sírja - emlékeztet Facebook-oldalán Witz- mann Mihály országgyűlési képviselő, akinek Vidovics az anyai nagybátyja volt. A Független Kisgazdapárt főtitkár- helyetteseként, 1945. április 23-tól Somogy vármegye főispánjaként, majd nemzetgyűlési képviselőként is szolgálta hazáját. 1957. januárjában Bécsbe, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki. A rendszerváltás után kerültek haza a hamvai Balatonendrédre. F. I. Energetikai korszerűsítés a hivatalokban KAPOSVÁR Országos szinten el- vüeg 237 kormányhivatali épületet újítanak fel közel húszmilliárd forintért a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretéből 2018-ig. A várható somogyi energetikai korszerűsítésekkel kapcsolatban a megyei kormányhivatal még nem tudott konkrét adatokkal szolgálni, így csak az idevonatkozó kormányhatározat adatai állnak rendelkezése: ez alapján a fejlesztésekre egy- milliárd forint jut Somogybán, s a projektek befejezése után az épületeknek „meg kell felelniük a szigorodó, költségoptimalizált”, 2013 óta érvényben lévő európai parlamenti és tanácsi követelményszintnek. A. V. Huszárkocsma a tengődi szellemházban TENGŐD Előző este beüzemelték a tengődi Szellemházban a Bornemissza János Huszárkocsmát, majd rázendített a katonai hagyományőrző dalárda (zenélt Waszlavik Gazember László), másnap azután rendhagyó módon nemcsak Tengődön, hanem Andocson Is megemlékezést tartottak. Idén már a huszonkettedik Zsebeházi-napok- ra gyűltek össze a hagyomány- őrző csapatok Tengődön a Történelmi Lovas Egyesület szervezésében. Andocson az Újszülöttek ligetében kezdődött az ünnepi műsor, s az iskolánál, az 1956-os kopjafa avatásával folytatódott. Tengődön a koszorúzási ünnepség Zsebeházi István huszárkapitány sírjánál zajlott történelmi visszapillantással. Kossuth egykori kapitánya a falu szülötte, a helyi általános iskola is Zsebeházi nevét viseli. A résztvevők a szentmise és ökumenikus emlékezés után a világháborús emlékműhöz vonultak. A huszárkonyhában eddigre elkészültek a vadétkek, a zsűrizésben Éva Ilona, a Tündérképző Iskola vezetője is részt vett. A Bornemissza Kupa keretében pedig sulyokvető verseny, kötélhúzó próba zajlott a hagyományőrző alakulatok tagjai között. F. l. ► Folytatás az 1. oldalról DUNÁNTÚL - Az idea éppen ellentétes a szakma által képviseltekkel - mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Somogyért is felelős ügyvivője -, hiszen éppen az lenne a lényeg, hogy a mindenkori középfokú képzés megfeleljen a modern kori kihívásoknak, s a diákok ne egyszer használatos, hanem szerteágazó alapismeretekkel lépjenek be a munkaerőpiacra. Ezt viszont csak a mindenki számára elérhetővé tett általános közismereti képzés tudja megalapozni, s nemcsak a gimnáziumokban, de a szakképzésben is. Hiszen egy szakmunkás számára is fontos, hogy tudjon mire építeni, amikor a szakmája fejlődése miatt képezni akarja magát. A szakszervezeti vézető hozzátette, az ötlet mögött az állhat, hogy a kormány szakképzést preferáló átalakításai ellenére a szakgimnáziummá átnevezett szakközépiskolák férőhelyeinek csaknem fele üresen maradt az ősszel induló tanévben, a szakközépiskolákká avanzsált szakiskolákban pedig a helyek több mint hatvan százalékát nem sikerült feltölteni.- Vagyis egy szigorú gimnáziumi felvételivel a gyerekeket adminisztratív eszközökkel a szakgimnáziumok és a szakképzők felé lehet terelni - jegyezte meg Nagy Erzsébet. - Annak lenne értelme, hogy egy szintfelmérés után kerüljenek gimnáziumba a gyerekek, főleg a speciális képzést nyújtó osztályokba, ám a felvételi ötlete azt mutatja, inkább ki akarnak zárni tömegeket a minőségi oktatásból. Vagyis a gimnázium megint nem az esélyegyenlőség helye lesz, hanem egyfajta elitképző, ahová a hátrányos helyzetű gyerekeknek alig lesz esélyük bekerülni, vagyis tovább nyílik a társadalmi olló. Ráadásul ismét megjelenik majd a szociÉrettségizők: épp az lenne a lényeg, hogy a mindenkori középfokú képzés megfeleljen a modern kori kihívásoknak Minisztériumi felmérés: tízezerszám esnek ki a gyerekek a közoktatásból Több mint 42 ezer gyerek esett ki az oktatási rendszerből az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy felmérése szerint. Szakközépiskolai tanulmányait szakképesítés megszerzése nélkül 1852 tanuló szakította félbe, a szakiskolai tanulmányait - szintén a képzettség megszerzése nélkül - 2818 diák hagyta abba, 8123 gyerek jogviszonya igazolatlan hiányzások miatt szűnt meg, több mint 25 ezren pedig „tanulmányaikat saját döntésük alapján szakították meg”. Utóbbiak mind betöltötték 16. életévüket, vagyis már nem tankötelesek. Még a minisztérium anyag is elismerte, a 16 évre csökkentett tankötelezettség része a problémának, hiszen „a tankötelezettségi kor elérése alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók jogviszonya befejezett minimum ISCED 3 végzettségi szint megszerzése nélkül szűnik meg. A második legmarkánsabb tényező az igazolatlan hiányzás miatti kizárás, amely szintén a tankötelezettségi kort elérő fiatalokra jellemző.” A tanulmány megállapításai között szerepel, hogy „a lemorzsolódás nem pusztán szakiskolai probléma, megállapítható azonban, hogy a szakkép zést markánsan érinti, beleértve tehát a szakközépiskolai képzést is”.- És miután a döntéshozók a szakiskolákban lényegében megszüntették a közismereti tárgyak oktatását - mond ta Nagy Erzsébet -, ezeknek a fiataloknak szinte bizonyosan nincs esélyük a munkaerő- piacon. Erre anno amúgy min den létező fórumon figyelmeztettük a minisztériumot, ám hiába. Tényleg akad valaki, aki szerint jó ez a rendszer? Ezek a számok két év adatai, vagyis további óriási lemorzsolódás várható. Méghozzá leginkább a szakiskolákból, ahová amúgy is rengeteg hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerek jár. A közoktatásból így kiesettek számára viszont megfelelő tudás, szaktudás és végzettség nélkül csak a közmunkaprogram marad: 16-17 évesen mehetnek árkot tisztítani. utcát söpörni. Vagyis a nyomor újratermeli magát. alizmusban jelenlévő protekció: a jó pozícióban lévő szülők ugyanis bizonyosan be tudják majd nyomni a kiválasztott iskolákba gyerekeiket. A PDSZ Somogyért is felelős ügyvivője úgy vélte, a legnagyobb baj, hogy nem átlátható a folyamat, mely alapján az esetleges döntés megszülethet.- Ki dönti el, hogy a felvételi miatti gyerekszámcsökkenés okán hol zárnak be iskolákat, vagyis hol lesznek elbocsátások - magyarázta. - Az oktatásirányítás döntéshozói ugyanis nem látják a heTyi problémákat, adatsorokból dolgoznak, ráadásul nem is számon kérhetőek. Korábban, amikor az önkormányzatok tartották fenn az iskolákat, egy esetleges intézménybezárást helyben kellett le- meccselniük, s viselniük kellett a döntésük minden ódiumát. Az állami fenntartásnál viszont igazából nincs kinél protestálni. Egy felvételi bevezetésével amúgy az egyházi iskolák járnának jól, hiszen, miután nemcsak állami pénzből gazdálkodnak, szabadabban értelmezhetik a szabályokat. A. V. Dávid-csillag, kóser konyha NAGYATAD Kő kövön - töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájáról címmel nyílt kiállítás Nagyatádon. A képeken és a tárgyakon keresztül kaphatnak a jelenlévők bepillantást a kóser konyháról, a vidéki zsidó kereskedők mindennapjairól, a nők és a férfiak öltözetéről, fejviseletéről, a társadalmi rétegekről, a zsidó - nem zsidó kapcsolatokról. Látható egy korabeli polgári szobabelső is. Ormai István polgármester megköszönte, hogy helyiek is segítették a tárlat létrejöttét, Szarvas Zsuzsanna, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese pedig a magyar zsidóság kultúrájáról, hétköznapi életéről, a többségi társadalomban betöltött kisebbségi szerepéről tartott előadást. A kiállítás 2017. január 31-ig látható. Györke József Rongyos házból korszerű iskola BALATONSZABADI Az újjáépített általános iskola fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelték Balatonszabadiban. Egy 1814-es írásos emlékben Balassa Dávid plébános említi először az oktatást a községben - hangzott el az ünnepségen. „A templom nap nyugotti részin volt egy rongyos ház, hoszatt a Siónak nyúlott, folyosója pedig dél felé - írta a plébános. - Állott egy sár- bul rakott kamarábul elöl napkeletre, utána jött .egy ugyan sár- bul rakott szobája a Mesternek, mellyben egy kémény 1810-ben emeltetett, utána következett egy szűk kis szoba az oskolás gyermekek számára." 1948-ig az oktatás katolikus és református felekezeti iskolaként elemi szinten, majd Állami Általános Iskolává szerveződve működött. A hetvenes, nyolcvanas években hét helyszínen, hét épületben folyt a tanítás. 1992- től új, egészséges környezetben a tanulhatnak a diákok. Ekkorra készült el első ütemben a nyolctantermes felsőtagozatos iskola- épület, majd 1996-ban a tornaterem, s ugyanebben az évben az alsó tagozat is birtokba vehette hattantermes iskolaépületét. Tíz éve, 2006-ban vette fel az iskola a Kincskereső nevet. Az önkormányzat 2012-ben pályázati pénzből korszerűsítette az ingatlant. Néptánc, zene, sport - csak ízelítő a választható pluszprogramokból. Kétszer is elnyerték az elmúlt években az Ökoiskola címet. Az ünnepségen nemcsak a jelenlegi falu- és intézményvezető, valamint az ország- gyűlési képviselő szólalt fel, hanem korábbi település- és iskola- vezetők is. F. l. [MMteOBa ^s0®SddcS[]ű©Bs fö© a ^öiiDi^|oDD®ß^: Elitképző buMafókRál
