Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-24 / 250. szám

fi BALATONSZEMES 2016. OKTÓBER 24., HÉTFŐ Újra dolgoznak a régészek a pálos kolostor feltárásán a balatonszemesi Barát-dűlő­ben, miközben kétnapos pá­los konferenciát is tartottak a településen és szobrot ál­lítottak a rendalapító Bol­dog Özsébnek. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu Pálosok; a fehér barátok régésze­ti hagyatéka és történeti háttere - ezzel a címmel először tartottak kétnapos pálos konferenciát Ba- latonszemesen a település önkor­mányzata, a Magyar Pálos Rend, a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem Régészeti Tanszéke és a Civil Régészeti Alap Egyesület együtt­működése révén. A résztvevők - régészek és történészek - ennek keretében megtekintették a Ba­rát-dűlőben zajló ásatásokat is. A szakmai tanácskozáson a leg­frissebb kutatási eredményeket is közreadták. A konferencia első napján a pálos kegyhely felé ve­zető út elején, egy körforgalom­ban faszobrot állítottak a pálos rendet alapító Boldog Özsébnek.- Önkormányzatunk számá­ra kiemelt fontosságú történel­mi örökségünk megőrzése, en­nek érdekében komoly anyagi áldozatokra is hajlandóak va­gyunk - mondta a szoborava- tón Takács József balatonszeme­si polgármester. - A valahai pá­los Mindszent kolostor feltárását Sebestyén Erzsébet, a teleki Or- doszi Napsugár Alapítvány ve­zetője kezdeményezte. Két éve olyan kulturális beruházás kez­dődött el Balatonszemesen, ami országosan is ritkaság: tervása­tás. Közben kiváló kapcsolatot alakítottunk ki a pálos rend és a Pázmány egyetem, valamint a Civil Régészeti Alap vezetőivel. A jelenleg is zajló ásatások során előbukkanó leletek a történelem és az egyháztörténet szempont­jából is kiemelt jelentőségűek. A polgármester arról is be­szélt: a fénykorát az 1300-as évek közepén élő Mindszent ko­lostor (ami akkoriban Teleki fa­luhoz tartozott) az egyik legje­lentősebb hazai pálos terület volt halastavakkal, önálló birtokok­kal. A nagytemplom tégláit már a Hunyadiak idején elhordták. Azt reméljük, hogy a feltárás egyaránt szolgálhatja a hazai ré­gészképzést és a turizmust. A rendalapító Boldog Özséb szobra a balatonőszödi Czigány Égre emelt tekintet, kereszt és lángok - Özséb összegyűjtötte a követőit- Körforgalom közepén egy szentnek a szobra, ez ritka­ság, remélem, sokan elgon­dolkodnak majd, akik erre jár­nak, hogy ki is lehetett Boldog Özséb és miért áll itt a szobra - Csóka János, a pálos rend mai tartományfőnöke kezdte ezek­kel a szavakkal, mielőtt megál­dotta volna a rendaiapitó sze­ntesi szobrát. - A csend és a magány embere volt. Remete­ségbe vonult, az ország nehéz helyzetében azt vallotta, ak­kor tud a legtöbbet tenni, ha megerősíti kapcsolatát Isten­nel. És ez üzenet mindannyiunk számára. Amikor összegyűj­tötte a tanítványait és magala­kult az első kolostor, Krisztus­hoz, az egyházához irányította őket, ahhoz vonzotta a követő­it. Magyar átoknak mondják a széthúzást, Özséb atya ellenke­zőleg, összegyűjtötte és közös­séggé kovácsolta a remetéket. Ha mindig csak meríteni aka­runk egy közösségből, és soha nem adunk, akkor az a közös­ség fel fog bomlani. Égre emelt tekintet, kereszt, lángok - Já­nos atya az avató után közelről is megszemlélte Czigány Lajos alkotását. A lángok - jegyezte meg - Boldog Özséb látomásá­ra utalnak: sok apró lángocska egymás felé tartott az erdő mé­lyén, s az Özséb barlangja előtt álló nagy fakereszt előtt tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. A keresztről pedig hangot hallott, ami arra szólította föl: gyűjtse össze a remetéket egy szeretet- közösségbe. HIRDETÉS Összeállításunk Balatonszemes Község Önkormányzatának támogatásával készült. A pálosok templomának tégláiból épült a magtár, ahol éppen a pálosok történetét mutatják be Kő templom-ablaktöredék, sarló, üvegpohár-töredék. érmék, pad­lódarab. gyertyatartó - egyre in­kább feltárul a múlt a régészek keze nyomán a szemesi erdő mélyén. Kevés pálos kolostor­ról vannak egyébként informáci­ók, teljesen feltárt nincs is. A ta­valy őszi feltárási időszakot köve­ti a mostani kéthetes. A kolostor falait megtalálták már a kutatás kezdetekor. A keleti szárny falai kerülnek elő, feltehetően a káp­talantermet találták meg, azt. ahol a szerzetesek összegyűltek megbeszélni a közös dolgaikat. Innen már nem lesz nehéz meg­találni a templomot. Nyolc valahai somogyi pálos ko­lostorról tudni, az egyetlen ma­gyar alapítású rend Hunyadi Má­tyásnak is kedvenc szerzetes- rendje volt. Az akkori teleki, ké­sőbb balatonszemesi Mindszent- égyházat 1323-ban említik elő­ször az írások. Kaszálójuk, vízi­malmuk volt, szőlő- és földbirto­kok Visz, Teleki. Rád területén. Kétszer is török támadás érte a kolostort. 1749-ben még állt a A tisztaságot is jelzi a fehér ruha templomtorony, 1806-ban már csak Barátipuszta néven jelö­lik. Tégláiból épült a szóládi plé­bánia. valamint a balatonszeme­si iskola és az az egykori magtár, melyben a pálosok történetét be­mutató kiállítást rendeztek be. Nemrég mutatták be a balaton­szemesi pálos kolostor ásatásá­ról készült rövidfilmet. Török Jó­zsef egyetemi tanszékvezető egyebek között arról tájékoztat a filmben: a pálosok a hegyek­be, erdőségekbe vonultak, hogy teljes istenközeliséget élhesse­nek meg. Kivonultak ugyan a tár­sadalomból, de csak fizikailag, lélekben nem. A18-19. száza­di főuraknak például „karban tar­tották” a lelki életét. Balatonszemes kétmillió forin­tot áldozott az ásatás folytatá­sára és a pálos konferenciára - tudtuk meg Takács József pol­gármestertől. A feltárandó Mind­szent kolostor lehet majd a kiin­dulópontja a környék idegenfor­galmi nevezetességeit (Rádpusz- ta, Teleki, Kereki) fölfűző túra-, vagy éppen zarándokútvonalnak. Lajos fafaragó munkája. - 1200 körül született, hosszú imák, sok böjt, elmélkedés jellemez­te az életét - folytatta Takács Jó­zsef. - 1250 körül a pilisi ma­gaslaton kis templomot, monos­tort építettek a remeték számá­ra, Özséb sorra járta a nagyobb remeteségeket, egyesítette a pi­lisi és a pécsi monostort, majd tartományfőnökké választot­ták, égi patrónusukká Reme­te Szent Pált tették meg. Ké­sőbb egyre több pálos kolostor épült. Boldog Özséb 1270-ben halt meg, tanítványait testvéri szeretetre, elmélkedésre, Krisz­tus buzgó követésére biztatva. Szobrát példaként állítottuk az utókor elé.- A jó hír szerepe egyre fon­tosabb - szólt az egybegyűl­tekhez Borza Miklós balaton­szemesi katolikus plébános. - Augusztus óta szolgálok itt, de idekerülésemet megelőzte Sze­mesnek az a jó híre, hogy itt pálos kolostor feltárása van fo­lyamatban. Nyolcszáz év telt el, óriási idő, ez alatt kevesek neve maradt fenn. Boldog Özsébnek nyolcszáz év után állítunk szob­rot, mert jó, hogy vannak példa­képek, Özséb is ilyen volt; nem nagy, hanem nagyszerű ember, de egy közülünk. Ne feledjük, a tatárjárás korában élt, IV. Béla idejében, a válságból kivezető utat keresték ők is, és lám, mi­lyen aktuális szó ez ma is, ami­kor Európa, a kereszténység ép­pen komoly válságot él át, a vi­lág eszmei zavarokkal teli. Bol­dog Özséb alakja immár itt áll előttünk, a példája pedig segít­sen bennünket is a válság le­küzdésében: magunkat kezd­jük először reformálni, adjunk a jóból mi is másnak és ne el­várjuk a jót! A török államfőnek dedikálta legújabb könyvét Erdogannál Újkéry könyve KAPOSVÁR-ISZTAMBUL Har­mincegy ország delegációi vet­tek részt az Isztambuli Török Jogi Akadémia nemzetközi jogi konferenciáján, melyen Magyar- országot Ujkéry Csaba, a Kapos­vári Törvényszék egykori elnöke képviselte.-Három szekcióban dolgoz­tunk, a szabadon választható előadásokat szinkrontolmács­csal lehetett hallgatni - mesélte Ujkéry Csaba. - Jómagam a ma­gyar büntetőeljárásról nyújtot­tam áttekintést az érdeklődők­nek a korábbi palesztin külügy­miniszter moderálásával. De nemcsak jogi kérdésekről be­széltem, hanem kis történelmi áttekintést is adtam a 450 évvel ezelőtti szigetvári események­ről. A konferenciát Recep Tay- yip Erdogan török köztársasági elnök nyitotta meg, aki beszédé­ben török szemszögből elemez­te a világ külpolitikai helyzetét, emellett átfogó képet adott orszá­ga helyzetéről is.- Az államelnök jelenléte mi­att rendkívüli biztonsági körül­mények között zajlott a rendez­vény - folytatta az egykori főbí­ró -, fegyveres őrség vigyázott mindenütt. Bár Erdogant nehéz volt megközelíteni, Ujkéry Csa­ba úgy döntött, odamegy hoz­zá, hiszen sokáig úgy volt, hogy az államfő eljön Szigetvárra a Zrínyi-ünnepségre, vagyis a tö­rök ostrom 450. évfordulójára, hiszen ez egyben I. Szulejmán szultán, a talán legnagyobb tö­rök uralkodó halálának is a jubi­leuma, de az utolsó pillanatban végül lemondta a meghívást.- Elővettem az emlékünnep­ségre írt ostromkönyvemet, a Szigeth fekete virágait, melyet szinkronban törökre is lefordí­tottak - tette hozzá az egyko­ri törvényszéki elnök -, dedi­káltam, és fellépve a pulpitus­ra feléje nyújtottam. Elmond­tam, hogy Szigetvári szárma­zású vagyok, és a város üdvöz­letét hoztam. Mosolyogva átvet­te a könyvet, belelapozott, meg­köszönte és kétszer is kezet fo­gott velem, majd testőrei gyűrű­jében távozott. A. V. HIRDETÉS Énre KÉS Harminc napon keresztül mindennap kisorsoljuk \ , egy előfizetőnket*, aki ajándékokkal megtöltött táskát kap. A nyertesek nevét mindennap közöljük a Somogyi Hírlapban, játékban az október hónapban élő előfizetéssel rendelkező Ivasoínk vesznek részt A játék 2016. október 1. és 31. között tart. Mai nyertesünk: Zsurics Gézáné (Patosfa) Somogyi Hírlap wwwSONUNE.hu á IsBíi a Körforgalomban^ A körforgalom közepén állították föl Czigány Lajos alkotását

Next

/
Oldalképek
Tartalom