Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-24 / 250. szám
fl KARÁD 2016. OKTOBER 24., HÉTFŐ Összeállításunk Karád Község Önkormányzatának támogatásával készült. www.karad.hu Büszkeségpont Karádon: Horváth-Béres János fafaragóművész 1956-os emlékművét avatták föl szombaton a Koppány-völgyi községben. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu Kétszer idéztek a szónokok belőle, majd teljes egészében is hallhatta az ünneplő közönség Karádon Márai Sándor híres 56-os versét, a Mennyből az angyalt. A községháza előtti parkban felállított, tölgyfából faragott emlékműnél Witzmann Mihály országgyűlési képviselő, Neszményi Zsolt megyei kormánymegbízott és Schádl Szilárd karádi polgármester beszélt.- Hosszú, csendes, félelemben és béketűrésben töltött évek után ősi erővel szakadt föl az életösztön a magyar népből, egyik óráról a másikra, ahogyan azt annak idején Márai Sándort is megírta: „Meghasadt az égbolt, mert egy nép azt 'mondta, elég volt” - így Witzmann Mihály. - Ilyen elszánt és széles társadalmi ösz- szefogásra még maguk az elnyomók sem számítottak. Azt hitték, hogy bármit meg lehet tenni az emberekkel, egy nemzettel. A kommunisták úgy hitték, hogy egy nemzet múltját végképp el lehet törölni, hogy külső kényszer hatására föladja szabadságát, önrendelkezését, kultúráját és hitét, hogy egy homályos ideológia pótolhat szabadságot, közösséget és hagyományt. A forradalom hőseinek cselekedetei máig utat mutatnak mindannyiunk számára. A honatya arra is emlékeztetett: az akkori eseményekből a somogyi emberek is kivették a részüket. - A fővárosi események hírére a somogyi fiatalság is mozgolódni kezdett, a megyei pártvezetés a Fáklya című forradalmi kiadványt aznap még jóváhagyta, ám másnap már az elkészült példányok elkobzására adott utasítást. Az október 24- re tervezett forradalmi nagygyűlést még betiltották ugyan, de a változást akaró somogyiak közös akarata meggátolha- tatlanul felszínre tört. Október 27-re már nemcsak a megye- székhelyen, hanem a megye más településein is felvonulásokat, gyűléseket szerveztek, munkástanácsokat, forradalmi szerveket alakítottak. Megalakult a Forradalmi Nemzeti Tanács, október 31-én pedig több tízezres tömeg hallgatta Kaposváron a korábbi főispán, Vidovics Ferenc szavait. A hősök (akik az akkori világ egyik legerősebb hadserege ellen is fölvették a harcot) áldozata nem volt hiábavaló Witzmann szerint. - A magyarok ösztönei mindig jók voltak, talán azért is, mert az elmúlt ötszáz évünk nem szólt másról, mint a küzdelemről a szabadságért. Ezért küzdött Bethlen, Rákóczi, Kossuth, Széchenyi. Számunkra a szabadság nem magától értetődő, nem szüléinktől kapott örökség. Európa szerencsésebb részén ezt gyakran nem értik, mert nekik több száz éve adott a szabadság, emberöltők óta nem kellett megküzdeni érte. Eddig így volt, de úgy tűnik, ennek az időnek most vége. Az európai biztonságot, a kultúrát ma olyan veszély fenyegeti, amely veszedelmesebb minden olyan erőnél, amellyel Európa valaha találkozott. A világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása, az európai kontinens szervezett megszállása zajlik. Milliók menetelnek Európa felé keletről és délről. Köztük megélhetési bevándorlók, bűnözők, terroristák. És a történelem sajnos ismétli önmagát: megint külső erők akarják megmondani, hogyan éljünk. Néhány hete, október 2-án azonban mi magyarok nemet mondtuk arra, hogy mások döntsenek a fejünk felett. Ahogyan 1956-ban, most is kiálltunk egymásért, szabadságunkért. Szerencsére ma ehhez nem fegyverekre, hanem nemzeti egységre van szükség. Neszményi Zsolt kormány- megbízott arról beszélt: talán nincs olyan nép, amelyik többet szenvedett volna nálunk az elmúlt ezer évben, s nincs, amelyik többet küzdött volna a szabadságáért, függetlenségéért. - Közben sokszor nekünk kellett Nyugat-Európát megvédeni, és ma is így van. Azt a szabadságot, amit ma élvezünk, az 56-os fiataloknak is köszönhetjük, akik nem születtek hősnek, hétköznapi emberek voltak, hősökké az tette őket, hogy nem féltek, bátran kiálltak az eszméjükért. A szabadságot azonban soha nem adják olcsón, nekik is vérrel kellett fizetniük érte. Hétszáznál többen haltak meg a harcok során, 367 halálos ítéletet hoztak 1956 után a bíróságok, amiből 341-et végre is hajtottak. Mindszenty lózsef, az utolsó magyarországi herceg- prímás mondta a forradalom idején: „Sokan mondják magukról, hogy szakítva a múlttal, immár őszintén beszélnek. Én nem mondhatok ilyet, mert nem kell szakítanom a múlttal, én ugyanaz vagyok, aki voltam”. Neszményi szerint fontosak a karádihoz hasonló büszkeségpontok, mert a látható, tapintható emlékművek segítik a visszaemlékezést. Az alkotásra szombaton Nikii Zsolt helyi plébános kért áldást. Schádl Szilárd: méltó mementó azoknak, akiknek életükbe, szabadságukba került a döntés Az ország lakosságának nagy része, különösen a fiatalok már csak a történelemkönyvek lapjain, ismeretterjesztő műsorokban, idős emberek visszaemlékezéseiben találkoznak az 1956-os eseményekkel - erről Schádl Szilárd karádi polgármester beszélt. - Valahol ez persze természetes, hiszen hatvan évvel ezelőtti eseményekre emlékezünk, és a forradalom tanúi, résztvevői közül egyre kevesebben élnek közöttünk. Hat évtizede sokan hoztak egész életükre kiható döntést, akadtak, akiknek ez a döntés az életébe került, másoknak hosszú börtönéveket, meghurcoltatást jelentett. Különösen a fegyveres erők tagjainak volt nehéz a választás az alkotmányra tett esküjük, elöljáróik parancsa és saját, személyes meggyőződésük között. Ma elsősorban azok emléke előtt tisztelgünk, akik azért áldozták életüket, szabadságu-* kát, hogy megteremtsenek egy szabad, független, demokratikus országot. Nem rajtuk múlt, hogy, 56-ban ez nem sikerülhetett, de hatalmas részük van abban, hogy hatvan év múltán egy szabad, független, demokratikus Magyarországon élhetünk. Az új karádi szobor méltó emlék a hősök előtti tisztelgésül. Karádon egyébként 1956-ban csak egy felvonulást tartottak. A község önkormányzata hatvan év múltán a Büszkeségpont pályázaton nyert támogatást, s Horváth-Béres János Kaposszer- dahelyen élő fafaragóművészt kérték fel az emlékmű megalkotására. Horváth-Béres János (balról), Witzmann Mihály és Schádl Szilárd polgármester az ünnepségen Igyekeznek minél több programot Karádra hozni Felkarolják a fiatalokat A Mesék Völgye Alapítvány szavaiét adott az avatóünnepségre, ami színesítette a jeles eseményt A Mesék Völgye Alapítvány szavaiét adott a karádi emlékműavatásra, délután levetítették a művelődési házban a Szabadság, szerelem című filmet, vasárnap pedig a Hadtörténeti Múzeum fővárosi kiállítására vitték a falu iskolásait.- Karádon töltöttem a gyermekkoromat, húsz éve kerültem el, de szüleim a ma is itt élnek - mondta lapunknak Harangozó Csaba, az alapítvány vezetője. - Egerben tizenhat éve működik az alapítványunk egy tehetségfejlesztő tanodával együtt, közel kétszáz egri kisiskolással. Ami ott jól működik, abból szeretnénk néhány dolgot felvillantani Karádon is. Ha a tanodát nem is tudjuk ide elhozni, néhány jó programot igen, amivel a karádi gyerekek életét is színesíteni tudjuk. El tudjuk elvinni az iskolásokat a Hadtörténeti Múzeumba, szervezünk mozielőadást, sok éve nem volt ilyen a faluban. Az alapítványnak nem ez az első megjelenése Karádon. Egy uniós program résztvevőiként korábban Facebook-biz- tonsági pontot hoztak létre, azaz felvilágosították a fiatalokat a Facebook buktatóiról. Egy kiadóval közös pályázat támogatásával pedig egyházi témájú könyveket szereztek be, s adták át a plébánosnak. Harangozó Csaba ígéri: igyekeznek minél több programot Karádra hozni. * BüszkeseiMp Karádon íífP;
