Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-13 / 241. szám

MEGYEI KÖRKÉP g 2016. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK „Azt szeretnénk, ha helyére kerülne végre a nagy múltú együttes” Új korszakot nyithat a Balaton Szüksége van Siófoknak a Balatonra, mármint az öt­venhárom éve alapított nép­táncegyüttesre - ennek re­ményében vette át az irá­nyítást a Balaton TE (ha úgy tetszik, táncegyüttes, ha úgy tetszik, táncegyesü­let) élén Tamás Lóránt siófo­ki aranyműves, aki siet elúj­ságolni mindjárt az elején: a tavalyi balatonszabadi „ki­térő” után idén újra a Kál­mán Imre Kulturális Központ színpadán tartja hagyomá­nyos karácsonyi műsorát a Balaton, mégpedig decem­ber 18-án. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu SIÓFOK - A városvezetés és a kulturális központ részéről is arról biztosítottak: szük­ség van a Balatonra - így az új elnök. - Cserébe kezdet­ként új alapokra helyezzük a működésünket, felfrissítjük az együttest, új lendületet ve­szünk. A korábbi együttesvezetők, Szigeti Angéla és Papp Ká­roly nem kívánták újrajelöl­tetni magukat, így mondhat­ni új korszak kezdődik a Bala­ton életében, új egyesületi el­nökkel és vezetéssel. Zökke­nőmentes átmenetet képzel­tek el a művészeti iskola égi­sze alá tartozó utánpótláscso­portokból a Balatonba, a pró­bákra visszatérnének a kul­turális központba, az újak to­A Balaton az idei augusztus 20-i siófoki műsor előtt még a leköszönt vezetőkkel, Szigeti Angélával és Papp Károllyal borzásában különösen a fiúk­ra figyelnének (kevés ugyanis a férfi táncos jelenleg), fölráz­nák az egyesületi tagságot, ki­bővítenék a pártoló tagok, tá­mogatók körét.- A Halfesztiválon már „oda­tettük magunkat”, főztünk, táncházat tartottunk (non­szensz, hogy a négyéves kis­lányomat Tamásiba kell hor­danom táncházba), lehetetlen, hogy egy ilyen fél évszázados értéknek kétséges legyen a jö­vője - véli Tamás Lóránt. - Sió­fok „zászlóshajója” volt az el­múlt ötven év során az együt­tes, határokon belül és kül­földön. Nem csak a markun­kat tartjuk, azt kérjük, hogy „használja” a város a Balatont, kölcsönösen legyen előnyös az együttműködés mindkét félnek. Azt szeretnénk, ha helyére kerülne végre a nagy múltú táncegyüttes. S az sem mellé­kes, hogy mi csak pár millió forintba kerülnénk a város­nak... Ruha, zenekar, egy-egy fesztivál (netán az Arany­kagyló újraélesztése?), költ­séges a műfaj, éppen ezért reméljük, akad olyan helyi cég, vállalkozás is, amelyik ugyanígy felismerve az ér­téket, kiemelt támogatóként mellénk áll (csak egy ötlet: vízen a Balaton, ez talán nem hangozna rosszul a velünk azonos nevű hajózási társa­ság számára sem...). Az új elnök szerint „kis túl­zással Siófokon a város egyik fele a Bányászban futballozott, a másik a Balatonban táncolt”, számítanak azokra is, akikre büszkék lehetnek, mert a Ba­latonból indulva lettek hivatá­sos táncosok, mint Sikentáncz Szilveszter, Görög András, Ko- lumbán Norbert, vagy a mos­tani fiatal tehetség, Csuti Pé­ter. Végül a seniortáncos-arany- műves úgy összegez: - Szerin­tem nem kérünk lehetetlent, elvégre a néptánc a megmara­dást is jelenti; a nyelvét, a ha­gyományét, a kultúráét.... POSTÁNKBÓL Folt esett a mundéron Kocsma a Füredi úton KAPOSVÁR Ha arrafelé vitt az utunk, a „Három huszárába okvetlenül be kellett mennünk. Semmi nem indokolta, hogy abban az időben - huszonvalahány évesen - elballagjunk mellette, csak úgy, miként ha ott sem lenne. Nem indokolta semmi, hogy ne vegyünk tudomást a város kultikus kocsmájáról. Ezért aztán mára maradtunk itt még páran, akik ahhoz a generációhoz tartoznak, amelyiknek tagjai megadták a tiszteletet ennek a vendéglátó-ipari egységnek. S a többinek is, persze. Egy korsó éppen öt forint húsz fillérbe kerül, bőven mérve a habot. De a hab alatt mégis csak ott volt a sör, az a semmi máshoz nem hasonlítható sör. Érezzük szánkban ízét azóta is... Varga István SMS zent Mihály napja van, amikor ezeket a sorokat írom. Ünnep volt ez a nap, valamikor: őszi napforduló, pásztor fogadás, a pákozdi csa­ta napja, és ekkor ünnepeltük, mi katonák is a honvédség nap­ját. Ilyenkor tettek esküt az ősz­szel bevonuló katonák. Erről ju­tott eszembe egy 1985-ben meg­történteset. Aki, a nagyatádi harckocsi ezrednél szolgált ak­koriban, az igazolhat engem. Amikor bevonultak a regru­ták: a gumik, az öregek, a ko­paszok - a gumik - lettek. A rajparancsnokokon kívül a ko­paszokkal más nem érintkezhe­tett. Ezért az újoncok elkülönít­ve kóstolgatták a komisz életet külön épületben. Úgy is hívták az öregek ezt, hogy „keltető” vagy „bölcsi”. A történet ózon­ban nem itt, hanem az öregek épületében esett meg. Mivel az alegységek kis létszámúak vol­tak, összevontan élt egy folyó­son a műszaki, az ellátó, a „sil- kás” és a felderítő stb. Tudjuk jól, hogy közös lónak túrós a háta, tehát ez a társbér­let is sok konfliktust szőtt, főleg a közös wc takarítása váltott ki éles vitákat. Az alegységek ugyanis előszeretettel használ­ták egymás illemhelyét, hátra­hagyva a végterméket. A szol­gálatok egymás után kapták a letolást, a fenyítést. Ezt unta meg egy dombelhárító, utász, árkász vagy műszaki tizedes, hívjuk ahogy akarjuk. Amikor azt tapasztalta, hogy az egyik „henger” ismét el­dugult, ördögi ötletet valósí­tott meg. Összeállított egy sze­relt töltetet, szabályos 50 cm-es gyújtózsinórral, és a wc-csé- szébe helyezte. Igen ám, de egy emelettel alatta a buderáj- ban elmerülten olvasta az „Igaz szó” című lapot egy gyanútlan. Ő, egy III. zászlóaljas oktatóve­zető, aki élvezte a csend és nyu­galom eme szigetét, kényelmét, amikor is égszakadás-földindu- lás, a nyakába szakadt a sze­rencse. Úgy látszik a 7,5 dkg trotil soknak bizonyult. Összefutott az éppen lakta­nyában lévő tiszti kar, megálla­pítva, hogy ember nem sérült, csak az egyenruhán és az em­beri méltóságon esett folt. Ak­koriban Radios Sándor alezre­des volt a parancsnok -óta katonák csak jóságos, igazsá­gos és mindentudó Sanyi bá­csinak hívták maguk között - megvakarta a fejét, majd körül­nézve látta, nincs „tégla”, és a nevetését visszafojtottan csak annyit mondott: „Alighanem emberek, ezt nem fogjuk jelen­teni." Az ezred Stirlice - elhá- rítója - azonban halkan meg­jegyezte: „Azért én megkérdez­ném, honnét vette a káplár a trotilt, és miért tette, amit tett.” A tizedes, borsodi bányászgye­rek, csak annyit jelentett: „Al­ezredes elvtárs, engem többet nem fognak letolni, hogy nincs a wc lehúzva!” Elnézést kérek az olvasóktól a katona szlen­gért, de a történet csak így hite­les! Hortobágyi Ferenc, Nagyatád MARCALM3IZE: Totemoszlopot állí­tunk, majd imádkozunk alatta, hogy ne törjön ki a nyakunk a járdákon! Pista bá. NÉPSZABADSÁG: A Népszabadság nem jutott volna ide, ha a 30 %-ban tulajdonos MSZP meg­vásárolta volna, és ha a baloldali olvasók minimum 100 ezren előfizetnek. Népszabadság? Az MSZP alatt volt Fideszes média. A demokráciát felejthetjük! REFORMOK: A magyar reformok tökéletesen működnek? Minden héten kétszer vagy néha egyszer gázolaj- és benzináremelések. NÉPSZAVAZÁS: Üzenjük Brüsszel­nek, hogy 3 millió ember több mint a ó millió. RÓKÁK: Vajon mit tesz a város- vezetés az elszaporodott rókák miatt? Már a gyermekinket veszélyeztetik? CSOÓRI: Nemrég megboldogult Csoóri Sándor mondta: „Milyen rendszerváltozás az, amikor a diktatúra tömeggyilkosa minisz­terelnök lehet a változás után?” Árpád, München PROGRAMOK OKTÓBER 14. PÉNTEK A KARZAT Színházbarátok Köre pénteken tartja a 2016/17-es évad első őszi összejövetelét. Meghívott vendégeik lesznek Fándly Csaba és Schanger And­rás színművészek, a Shakespea­re királynője című történelmi szín­mű szereplői. Az összejövetel ok­tóber 14-én, pénteken 17 órakor kezdődik a TIT Székházban a Dó­zsa György utcában. „Ha kopogtatsz egy ajtón, és elutasítanak, az a dolgod, hogy lerázd a port a sarudról és to­vábbmenj; ne is próbáld rug­dosni azt az ajtót. Te megtetted a kötelességed.” Zamperini HIRDETÉS Szeretettel köszöntjük 70. születésnapján, Jutában Ä, VASVÁR® MÁRIÁT Jó erőt, egészséget kíván: Családja V. HIRDETÉS Ma ünnepli 40. születésnapja^ Csökölyben KALÁSZ ZSOL Nagyon sok boldogságot, erőt, egészséged kívánunk: szeretőfelesége, fiaTTtferiye, barátai és az egész t^aládJ A somogyos Mosóczi volt rá nagy hatással Tamás Lóránt az új vezető Tamás Lóránt 14 évesen Ka­posváron, a Somogybán kez­dett néptáncolni. - Mosóczi István művészeti vezetőt leg­jobb alkotói korszakában si­került „elcsípnem”, nagy ha­tással volt rám, ahogyan dol­gozott - így az új Balaton-ve- zető. - Azután a Balatonban is táncoltam éveken át. majd a székesfehérvári Alba Regia senior csapatában. Egy ízben a siófoki Galerius fürdő me­leg vizében üldögélve beszél­tük meg egy ugyancsak régi táncossal. Szeibert Tiborral, hogy miért ne jöhetnének ösz- sze a régi balatonosok is újra táncolni. Ebből lett a Balaton Bt. (baráti társaság), a seniorok, és nem csak kiöregedettek csatlakoz­tak hozzánk, hanem olyan fia­talabbak is, akik már nem tud ták vállalni a rendszeres pró­bákat a „nagy” Balatonban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom