Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-12 / 240. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 12., SZERDA ► Folytatás az 1. oldalról VÁRDA-KAPOSVÁR Nemcsak a helybelieknek, de a környék­beli települések alacsony kép­zettségű állástalanjainak is re­ményt jelentett a várdai biogáz­üzem, melynek virágkertészete legalább hetven munkanélküli­nek adhatott volna biztos meg­élhetést, emellett iparűzési adó­ként - teljes kapacitás esetén - a várdai büdzsé harmadát fizet­te volna be a cég. Melynek tulaj­donosa, Joob Kurtjens 2007-ben jelentkezett az üzem és a kerté­szet 2,5 milliárd forintos ötleté­vel a várdai önkormányzatnál, s vásárolt meg 26 hektár földet a település jutái határában. Első­ként a környező falvak lakóinak ellenállásával kellett megküzde­nie, aztán a különféle hivatalok­kal, így csak két évvel később kezdődhettek meg a földmun­kák a fonyódi út 9-es kilomé­terkövénél. Ahol egy uniós nor­máknak megfelelő, teljesen zárt rendszerű, környezetvédelmi engedélyekkel rendelkező tech­nológiára épülő érőmű épült, mely növényi és állati hulladék­ból, valamint szennyvíziszapból állított volna elő villamos energi­át, a keletkező hőt pedig a szin­tén ott épülő üvegházkertészet fűtésénél tervezték felhasznál­ni. Az újabb engedélyeztetési, valamint kivitelezési problémák miatt a 2009-re tervezett pró­baüzem öt évet csúszott, az át­adóünnepséget pedig tavaly au­gusztusban tudták csak megtar­tani. Nem sokkal ezután derült ki, anyagi viták miatt nem szá­míthatnak a kaposvári szenny­víziszapra - s ekkor a hollandok­nál - Joob Kurtjens ekkor már fi­ára, Leóra testálta a várdai üze­met - elszakadt a cérna, úgy döntöttek, vagy eladják az üze­met, vagy a helyi viszonyokat jobban ismerő magyar partnert vonnak be, de az előbbit favori­zálták...- Amikor a Somogyi Hír­lapban megjelent az erről szó­ló cikk, több cég is megkere­sett szerte az országból - mond­ta Varga András, Várda polgár­mestere. - Akadt, amelyik már működtetett biogázüzemet, má­sok alapanyag-ellátással foglal­koztak, de mindenképpen ko­moly érdeklődés mutatkozott. Többek között Lakics László, a kaposvári Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetője is jelentkezett, felvette a kapcsolatot a holland tulajdonosokkal, s egy hónapig vizsgálták a lehetőségeket. Saj­nos az üzletből nem lett semmi... Pedig a cég valóban komoly érdeklődőnek bizonyult, hiszen szakértőnek felkérte Hájos Lász­lót, a Magyar Cukor Zrt. kapos­vári gyárának korábbi igazgató­ját, aki levezényelte anno a cu­korgyári biogázüzem-beruhá- zást.- Kiderült, elég komoly befek­tetésekre lenne szükség, hogy működhessen az üzem - állí­totta Hájos László több tech­nikai problémát ki kellett volna küszöbölni, emellett egy gáz­tisztítót is fel kellett volna építe­ni, amiből Magyarországon je­lenleg egy létezik: a kaposvári cukorgyárban... Úgy tudjuk, elsősorban azért hiúsult meg az üzlet, mert míg a kaposvári cég valamiféle kö­zös működtetést szeretett volna, esetleg bérbe vette volna az üze­met, addig a hollandok - akik egy belga, illetve egy magyar­holland cégen keresztül keres­nek nyomott áron, a bekerülé­si ár felét jelentő egymilliárd fo­rintért vevőt az erőműre - min­denképpen el szerették volna adni a várdai létesítményt. La­kics Péter, a kft. másik ügyve­zetője szerint ilyen mélységek­be el sem jutott a tárgyalás, s valóban átnézték a projektet, s megvizsgálták a lehetőségeket, ám a németalföldi tulajdonos nem mutatott együttműködési szándékot.- Adódott egy üzleti lehetőség, melyet megnéztünk - mond­ta Lakics Péter -, ám már le is zártuk, s a várdai biogázüzem­mel nem foglalkozunk a jövő­ben, legalábbis a történtek után kevés az esélye, hogy folytatása legyen az ügynek. Édesapjától, Lakics Lászlótól megtudtuk, több buktatót is lát­tak a projektben, ezért nem vág­tak bele.- Nem láttuk biztosítottnak az alapanyag-, vagyis a szennyvíz­iszap-ellátást - magyarázta -, emellett mivel egy ilyen üzem­nél nem az áramtermelés, ha­nem a tisztított biogáz az üzlet, ki kellett volna építenünk négy kilométernyi gázvezetéket, hogy rá tudjunk csatlakozni az országos hálózatra. Mindent ösz- szegezve: csak nagyon komoly költségekkel lehetett volna bein­dítani az erőművet. Mindezek ismeretében vi­szont nagy kérdés: lesz-e, aki valaha hajlandó a szükséges pénzt a várdai erőműbe invesz­tálni? Annak idején a holland tu­lajdonos még abban bízott, a kör­nyékbeli településeket ő láthatja el biogázzal, ám ezek ma már rá­csatlakoztak az országos rend­szerre, így ez az út nem járha­tó. Ráadásul bizonytalan, hogy a kaposvári szennyvíziszapra alapozhat-e a majdani üzemel­tető, hiszen amennyiben a me­gyeszékhely fejleszti szennyvíz- telepét, az uniós előírások miatt kötelezően egy biogázüzemet is építenie kell - nem lenne megle­pő, ha a bedőlt gumiabroncs-fel­dolgozó területére ilyen projek­tet tervezne a város. Ami viszont egyben azt is jelentené, hogy a várdai erőmű eredeti funkció­jában bizonyosan nem tud mű­ködni, s vagy az enyészeté lesz, vagy valamilyen szerelőműhely­ként, esetleg gépállomásként próbálhatják meg hasznosítani. Ami a tervek és a költségek is­meretében elég nagy gáz... Vas András Teljes energiaigényét megtermeli biogázból a cukorgyár Somogybán jelenleg egyetlen biogáz-üzem működik: a Ma­gyar Cukor Zrt. 2007-ben indí­totta el projektjét nem titkol­tan azzal a céllal, hogy hosz- szabb távon a cukorgyár ener­giaszempontból teljesen önel­látó legyen. Saját technológiai fejlesztéssel készült biogáz-be­rendezést helyeztek üzembe, s az akkori hírek szerint többek között ennek volt köszönhető. hogy megmaradt a gyár. Mely az évek során még két fermentort. valamint egy biogáz-tisztítót is üzembe helyezett, s 2015-re el­mondhatta magáról: a világon az első olyan répacukorgyár. mely a teljes energiaigényével egyező mennyiségű biogáz elő­állítására képes - vagyis ener­getikailag önellátónak tekinthe­tő a kaposvári gyár, mely a cu­korgyártás során keletkezett, il­letve más egyéb élelmiszeripa­ri termékekből évente közel 35 millió köbméter biogázt állít elő, s ez cseppet sem mellékesen széndioxid-kibocsátás szem­pontjából teljesen semleges energiaforrás. A cukorgyári bio­gázt amúgy a megyeszékhely is hasznosítja, miután 2012-ben egy 1150 méteres vezetékkel összekötötték a városi fürdőt és a cukorgyár biogáz üzemét. Kiszűrik a veszélyes kéményeket megyeszerte SOMOGY A hivatalos fűtési sze­zon október 15-én indul, de a hideg idő beköszöntött, s lénye­ges, hogy a szokásos szezon előtti ellenőrzést és karbantar­tást senki ne mulassza elvégez­tetni szakemberrel. A kataszt­rófavédelem tájékoztatása sze­rint tudni kell azonban, hogy miközben a fűtőberendezése­ket a fűtési rendszerek beindí­tása előtt célszerű megvizsgál­tatni, a kéményseprők által vég­zett lakossági sormunka nem a fűtési időszakhoz, hanem az elő­írt éves, illetve kétéves ellenőr­zéshez igazodik. Gázüzemű és zárt égésterű tüzelő- és fűtőesz­közök esetén kétévente, minden egyéb fűtőberendezés eseté­ben pedig évente történik meg. Az ingyenes lakosság sormun­ka magában foglalja a kémény ellenőrzését, tisztítását, a leve­gő-utánpótlás ellenőrzését és az ezt befolyásoló műszaki beren­dezések okozta hatások vizsgá­latát, továbbá az égéstermék pa­ramétereinek ellenőrzését, il­letve ahol van, ott a szén-mon- oxid-érzékelő berendezés ellen­őrzését is.- Ez a rend nem változott az­zal, hogy a katasztrófavéde­lem kéményseprőipari szerve­zeti egysége július elsején az ország több megyéjében, illet­ve egyes megyék egy részén át­vette a tevékenységét, s ezeken a helyeken már a szervezet kö­telékében dolgozó kéménysep­rők végzik a munkát a lakosság körében - közölték. - Ettől az időponttól a tervezett sormun­ka ingyenes. Ha azonban va­laki az ingyenes lakossági sor­munkán felüli szolgáltatást ren­del meg, akkor azért ahogy ko­rábban, úgy ezután is fizetni kell. Ugyanez igaz a lakossá­gi sormunkába nem tartozó te­vékenységeknél is, így költsége van annak például, ha egy olyan kéményt kell újból engedélyez­tetni, amelynek a használatát valamiért betiltották. A 246 somogyi településen 148 442 kémény ellátását a ka­tasztrófavédelem végzi. Július elseje óta Somogybán 18 ezer la­kás 23 ezer égéstermék-elveze­tőjét ellenőrizték, s tisztították a kéményseprőkl. Harminc ké­mény használatától tiltottak el a lakókat, főként a kéménybe be­épített gerenda veszélye miatt. H.M. Könny, mosoly a színpadon BARCS Érzelmekben-hangulatokban gazdagon, mosolyt- és könnyet csalva az arcokra, illetve a sze­mekbe tartottak kulturális bemutatót Barcson a Dráva-környéki Kistérségi Nyugdíjas Szervezetek Szö­vetségének szervezésében. Elhangzott: ez a nemzedék példát mutat abban, hogyan kell őrizni és to­vábbadni nemzetünk kulturális kincseit a felnövekvő generációnak. Életünk kulcsa: szépnek hallani a másik énekét, szépnek látni a másik lelkét, gondolatait, mert akkor széppé válhat körülöttünk a világ. A fiatalság nem múlik el, ha nem akarjuk - ezt a szemléletet tükrözték műsorszámaikkal a helyi, bol- hói, csokonyavisontai, rinyaújlaki, somogytarnócai, vízvári csoportos és egyéni fellépők, kiegészülve fi­atalokkal. Többek közt hazaszeretetet sugárzó zene, vidám alföldi népszokás, ifjúkort s elmúlást idéző népdalok, nóták, operettek valamint humoros versek hangzottak fel. Gamos A. [édTF Ktb] _---------^ pavKSffl®eku H arminc napon keresztül mindennap kisorsoljuk egy előfizetőnket*, aki ajándékokkal megtöltött táskát kap. Mai nyertesünk: Nagy Józsefné (Somogygeszti) A nyertesek nevéf mindennap közöljük a Somogyi Hírlapban, j * A játékban az október hónapban élő előfizetéssel rendelkező olvasóink vesznek részt. A játék 2016. október 1. és 31. között tart. Somogyi Hírlap vSONLINE.hu ^Kífefl feÖ5x§f?®DDD® Esély látszott az üzem beindítására, de ezúttal sem sikerült Várdán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom