Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
0 INTERJÚ 2016. OKTÓBER 9., VASÁRNAP Szereti ha egész este a színpadon van és húzhatja a szekeret és azt is,ha egy próbafolyamat igénybe veszi. Udvaros Dorottya azt mondja, túl van már azon, hogy az eufóriát összetévessze a boldogsággal és azt értékeli amije van. Fábos Erika- A Kút című filmben epizód- szerepet játszik? Bátorság kell egy rendező részéről, hogy ilyen szerepre hívja?- Nyilván egy színész mindig arra vágyik, hogy minél nagyobb szerepet játsszon, de számomra még ennél is fontosabb, hogy kikkel dolgozhatok együtt. Amikor Grigor Attila megkeresett, azt mondta lenne három kicsi jelenet, de neki fontos lenne, hogy azt én játsszam. Elolvastam a forgatókönyvet, tetszett, nagyon izgalmas volt. Bárki nem mondhat ilyet, de ha Grigor Attila azt mondja, „szeretném, ha te lennél az az öt perc”, akkor boldogan megyek. Pedig csak a munkáit ismertem, az HBO Társasjáték sorozatában vettünk fel vele két próbajelenetet, mindössze ennyit dolgoztunk együtt, de az is egy élmény volt. Tulajdonképpen évek óta szerettem volna felkérni, hogy rendezzen nekem valamit, úgyhogy boldogan mentem. Nagyon tehetséges rendezőnek tartom és úgy gondoltam, pár napnak is örülök, ha vele forgathatok.- Milyen az, amikor élmény egy rendező?- Ezt nehéz elmondani. A próbafolyamat a színészi munka legérdekesebb része, és nem az a fontos benne, hogy nehéz vagy könnyű, hanem hogy sikerül-e közben megtalálnom, teljesen közel kerülnöm a szerephez, átlényegülnöm. Az út a fontos ebben, amit a rendezővel tesz meg az ember. Nem minden filmrendező tud jól instruálni. Grigor Attila igen. De ez egy nagyon ösz- szetett dolog, komoly pszichológiai munka. Az olyan rendezőket szeretem, akik tudják, mit akarnak, de közben arra is kíváncsiak, ahogy bennem az a szerep megfogalmazódik. Amire egy szerep megformálódik, kudarcok sorozatán megy keresztül az ember, iszonyú gyötrődés.' Egy jó rendezővel ez egy hihetetlenül izgalmas felfedező út, amiben olyan dolgok is kiderülnek időnként, amit nem tudtam magamról, az ilyen pedig mindig maradandó élmény.- Azt mondja, azért az ember arra vágyik, hogy nagy szerepet játsszon.- Igen. Szeretek főszerepet játszani, héttől-tízig a színpadon lenni, amikor egész este húzni kell a szekeret. Ha a forgatás elejétől a végéig jelen kell lennem és része vagyok a teljes munkafolyamatnak úgy, hogy közben megszűnik az élet. így szocializálódtam. Másodéves voltam a főiskolán, amikor eljátszhattam az Amerikai Elektrát, az egy öt felvonásos női főszerep, gyorsan megtanultam milyen energiákat kell megmozgatni ahhoz, hogy egy egész estét végig játsszon az ember.- Most Kaposváron a Shakespeare királynőjét játssza. Mi volt a fontos, amikor döntött, hogy jön?- Ez inkább címszerep, mint egy klasszikus főszerep. Ez egy különleges előadás, egy kortárs, mai darab, tulajdonképpen egy ősbemutató. Bere- ményi Géza, a szerző hívott fel, hogy rám gondolt és az mindig egy kitüntetett helyzet, ha olyat csinálhatok, ami hozzá kötődik, mert egy különösen izgalmas alkotónak tartom.- Két lemezt is csináltak közösen. Az éneklés, a zene, ugyanolyan önkifejezés, mint a színjáték vagy mást jelent önnek?- Én egy színész vagyok, aki nagyon szeret énekelni, mert énekelni nagyon jó érzés. Őrü- letes szabadságot ad. A zene, nagyon más, mint a próza, mindig lenyűgöz. Néha azt érzem, hogy többet ad, könnyebben talál utat, mert egyszerre hat az érzelmekre és az értelemre, más csatornán működik. Egy énekes számára nyilván a dallam, a zene a fontosabb, engem prózai színészként a szöveg is nagyon érdekel. Este hét és tíz között, három óra alatt végigélek egy figurát, egy dalnak három-négy percben kell tudni ugyanezt. Nagyon szerencsés vagyok, mert Bereményi Géza dalszövegei tulajdonképpen mini drámák, teljes életeket képes belesűríteni egy dalba. Számomra ez megunhatatlan élmény, minden alkalommal bámulatba ejt.- Más a vidéki közönség, mint a fővárosban?- Jobb. Magyarország kulturális értelemben is Budapestre koncentrálódik, azt tapasztalom, hogy az ottani közönség ingerküszöbe magasabban van, nem feltétlenül a jó értelemben, fásul- tabbak. Vidéken tisztábban, nyitottabban ülnek be az emberek a színházba. Nem úgy kell megharcolni értük, mint a fővárosi színházakban, úgy figyelnek, ahogy én akarom.- Érzi azt az ember, hogy menynyire és hogyan figyel a néző?- Nagyon, és ahogy idősebb vagyok, egyre jobban érdekel, hogy milyen a visszajelzés a nézőtérről, milyen energiák jönnek onnan, hogyan hat az, amit csinálunk. Érzékeny vagyok erre, gyorsan megérzem, hogy aznap milyen a közönség.- Sokat változott a közönség, változik az emberek igénye a színházzal kapcsolatban, amióta a pályán van?- Igen. Azt látom, hogy egyre jobban ódzkodnak a katarzistól. A görög dráma megszületésének pillanatában három drámára jutott egy komédia. Manapság inkább a könnyebben fogyasztható darabokat keresik és éppen fordított az arány, a komédiára nagyobb a nézői igény, a mélyen megrendítő élmények nem kellenek. Inkább csak borzongani szeretnek és beülnek a moziba egy horror, vagy zombi filmre.- Mit gondol, miért?- Talán mostanában többet botladoznak az életben és úgy gondolják, ha este valami igazán szórakoztatóval találkoznak, attól könnyebb lesz. Pedig nem. A lélek átmosásához mindig katarzis keik Egy könnyed szórakozás, pillanatokra kikapcsol, de a lelket nem mozgatja meg, minden úgy marad, pedig a léleknek a katarzis elementáris szükséglete. Ha a színpadon valami olyat látunk, ami velünk is megtörtént, vagy megtörténhet, amiből egy-egy pillanatra magunkra ismerhetünk és az jó, mert segíthet továbbélni. Volt, hogy odajött hozzám előadás után egy néző és azt mondta, „majdnem sírtam”. Majdnem? Azért dolgoztunk, hogy sírjon bátran, a sírás jót tesz, az tovább hat, mint a nevetés.- Hogy érzi magát a Nemzetiben?- Úgy érzem, megbecsülnek. Amikor megnyílt a Bajor Szalon, Vidnyánszky Attila megkérdezte, van-e kedvem ott valamit csinálni, teljesen rám bízta és tiszteletben tartotta, hogy kikkel akarok dolgozni. Aztán Roxanne-t játszom a kitűnő grúz rendező, David Doiashvili által rendezett Cy- ranóban, amit ugyancsak nagyon szeretek. Ennek az előadásnak az is a különlegessége, hogy az öt felvonásban öt különböző színésznő játsz- sza ugyanazt a karaktert. Én az idős Roxane vagyok, mert az volt a rendezői koncepció, hogy miközben Cyrano szerelme fiatal kislányból érett nővé és idős asszonnyá érik, Cyrano fiatal marad.- Ez biztos többet jelent ennél, de az is benne lehet, hogy egy szerelmes nő talán képes tovább meglátni azt a fiatal férfit, akibe beleszeretett. Roxane, talán alkalmazkodóbb, el- fogadóbb. Mit gondol, ez a női lét, a női természet lényege?- Egy nő nemcsak befogad, életet is ad és ha úgy hozza az élet, egy anyánál nincs harcosabb. Egy nőben is benne van a vadállat. Semmiképpen nem gondolom, hogy a női szerep csak annyi, hogy „nyuszi ül a fűben”. Őrület, hogy mi mindennek kell megfelelnie egy nőnek manapság. Az persze nyilván más kérdés, hogy ez az erő miben nyilvánul meg, hogy az erőnket mikor és mire használjuk. Nagyon sok karizmatikus, tehetséges nőt ismerek, akik nem a harcosságuknak köszönhetik amit elértek.- Mi akkor egy nő ereje?- A türelem, a kitartás, a szívósság. Nemrég pont azon gondolkoztam, hogy vajon mitől lehet az, hogy miközben összehasonlíthatatlanul több nő főz, mint férfi, egy igazi jó húst sütni, inkább férfiak tudnak. Aztán rájöttem, hogy ahhoz kell valami bátor lendület, az a nagyvonalúság ami a férfiakban megvan. Egy férfiismerősöm egyszer ezt úgy fogalmazta meg, hogy „mi hidakat építünk”. Valóban. Egy nő mindenhez több szeretet- Egyre jobban hasonlít az édesanyjára. Ön is észreveszi ezt?- Talán összességében, de a vonásaimban nem. Ő egy klasz- szikusan szép nő volt, én sokkal szabálytalanabb vagyok. Szakmai eltökéltségben, alázatban, abban ahogy mindent beleadok á feladataimban, nagyon hasonlítunk. Személyiségre viszont ő egy depresszívebb alkat volt, mint amilyen én vagyok. Biztosan szerepe volt ebben annak, hogy hat évet ártatlanul börtönben töltött és a szakma kilépett mögüle.- A kapcsolatuk milyen volt?- Rajongva szerettem őt, de rá kellett jönnöm, hogy nem én vagyok a legfontosabb az életében, hanem a munkája. Számomra is egy színésznő volt, akire felnéztem. Amikor megszületett a fiam és anya lettem, ezerrel próbáltam másként csinálni és amikor ráértem maximálisan anya lenni, mert másmilyen akartam lenni,mint ő, de ez nem teljesen sikerült.- A flát is megfertőzte ez a szakma, vagy sikerült távol tartani tőle?- Én gyerekként is rengeteget voltam színházban, a fiamat éppen ezért nem is nagyon vittem magammal, nehogy úgy járjon, ahogy én. A zene, a bölcsészet és a harcművészetek jobban is érdekelték, mint a színház. Mégis úgy alakult, hogy most kaszkadőrként dolgozik és filmezni nagyon szeret. Úgy látszik, vannak elkerülhetetlen dolgok az életben.- Most boldog?- Általában jól vagyok. Igyekszem annak örülni, amim van. Nagyon klassz dolgokat csináltam egész évben. lókat játszottam, koncertezhetek, isteni fesztiválokon voltam a nyáron, apukám kilencvenéves és még mindig működő, kíváncsi ember. Ez mind boldogság, ennyi idősen van annyi bölcsesség az emberben, hogy ezeket értékelje és ne keverje össze a boldogságot azzal az eufóriával, amit a szerelem jelent. Hü Udvaros Dorottya Beremenyi Gezaval két lemezt is csinált közösen. Mint a színésznő | mondja: az éneklés őrületes szabadságot ad, a zene mindig lenyűgözi tel, puhasággal és szívóssággal közelít, abban van az ereje. Képes hátrébb lépni és rpin- den este vacsorát tenni az asztalra, krumplifőzeléket fasírt- tal. Egy férfi másként hangsúlyoz, de ez jó, kiegészítjük egymást a férfiakkal.- Egy ennyire sikeres színésznőnek nehezebb megtalálni azt a férfit akivel boldog lehet?- Ezt a pályát nem köny- nyű tolerálni, talán egy férfi mellett egy nő, könnyebben megteszi, hogy alkalmazkodik ehhez. Nehéz megtalálni azt a férfit, aki hajlandó ébren várni munka után, aki megérti, hogy ha van mondjuk egy negyven napos forgatás, vagy egy fontos munka, akkor kiiratkozom az életemből és csak fáradtan, aludni járok haza. Szerencsére volt ilyen, meg persze döntöttem rosszul is. Udvaros Dorottya főszerepeket szeret játszani, de van, akiért öt perces jelenetet is vállal egy filmben. Egyre jobban érdekli a közönség reakciója # „A KATARZIS TOVÁBBÉLNI SEGÍT