Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám

2016. OKTOBER 9., VASARNAP SZTORI Rétessel és madártejjel lehet levenni a lábáról a magyar süteménygurut Dávid, a versenycukrász édes élete L , j A csokis szószból, almafagyiból, vémarancszseléből álló tányérdesszert a Napot akarta megjeleníteni Magyar cukrásznak még sosem sikerült az a bravúr, ami Domonkos Dávidnak. A nemzetközi gasztronómiai szövetség világversenyén az európai indulók között a második legjobb helyezést érte el, a világversenyben pedig a hatodik lett. Fábos Erika GASZRTOSIKER A görögországi versenyen egy tányérdesszertet, egy tortát és egy csokoládé szob­rot kellett elkészíteni, erre össze- — sen nyolc óra állt rendelkezésére a versenyző párosoknak. „A csokis szószból, almafa­gyiból, vémarancszseléből ál­ló tányérdesszert a Napot akar­ta megjeleníteni - idézte fel a versenyt Domonkos Dávid. - A nyolc főre készült torta hét réte­gű lett, volt benne francia krém passion mangó ízesítéssel, át­húzva tejcsokoládés glasszázs- zsal. A legfontosabb alapanyag a csokoládé volt, ezt kellett a kö­zéppontba állítani és egyéni öt­letek alapján ügyesen társítani, megmutatni. Én gyümölcsöket választottam ehhez, egyrészt nagyon szeretem ezeket az egzo­tikus ízeket, másrészt rajongok a francia desszertekért. Ezek­nél alapkövetelmény, hogy köny- nyű, szép és izgalmas ízpárosítá­sok készüljenek el. Ez most egy fontos divatirányzat is a cukrá­szatban, én pedig szerettem vol­na naprakész munkát kiadni a kezemből, az eredmény alapján úgy tűnik, ez sikerült is." Domonkos Dávid, a segítőjé­vel, Kiss Dániellel együtt tavaly ilyenkor Prágában íre európai versenyen szörezte meg á jogot arra, hogy a világdöntőben is ott lehessen. Kereken egy évet ké­szült erre, a munka mellett min­den ideje ráment, de nem bánja. „Legszívesebben örökké ver­senyeznék. Mindig sokat spor­toltam, talán onnan hozom ma­gammal ezt a fajta versengő sze­mélyiséget, de tény, hogy na­gyon motivál, hogy jobb legyek másoknál. így aztán a felkészü­lés sem esett nehezemre, edzés­nek fogtam fel. De tulajdonkép­pen a munkám a hobbim is, ha van egy kis szabadidőm, rögtön elkezdem tervezni a következő csokoládészobrot, vagy nekilá­tok, ha már megvannak a ter­vek. Az artisztika a cukrásza­ton belül a legnagyobb szenve­délyem. Hatalmas élmény volt, hogy Malájziába is eljuthattam a felkészülés során, hiszen a csokoládé artisztika ilyen szint­jét hazánkban már nem lehet fejleszteni. így kerültem ki az Academy of Pastry Arts Mala- ysia-ba, ahol rengeteget tanul­tam és ott ismerkedtem meg Kiss Dániel segítőmmel is.” Ahhoz képest, hogy Domon­kos Dávid sorra nyeri a verse­nyeket, csak a véletlenen mú­lott, hogy cukrásznak tanult. Tanácstalanságában vá­lasztotta a vendéglátó­ipari szakiskolát, arra pedig szabályosan úgy beszél­ték rá, hogy cukrász legyen. „Nyíregyházán, a Sipkay Barna Vendéglátóipari Szak- középiskolában tanultam, aho­va az ikertestvérmflnet “azért jelentkeztünk annak idején, mert nem volt jobb ötletünk. Tipikus fiatalok voltunk, arra gondoltunk nyerünk' még két évet, hogy eldönthessük milyen irányba megyünk tovább. Az­tán a harmadik év elején Kol- lonay István tanár úr le­ültetett, hogy rábeszél­jen a cukrászatra. Főzni is imádok, de valóban ez az a szakma, ami igazán nekem való. Na­gyon örülök, hogy hall­gattam rá. Azóta a Hor­váth Cukrászdában dolgozom Buda­pesten és nagyon örülök, hogy egy olyan helyet talál­tam magamnak, ahol a legnapraké­szebb technológi­ákat is meg tu­dom ismerni.” Dávid koráb­ban legszíveseb­ben karamellel foglalkozott, de mivel a világdön­tőn csokiból kell szobrot alkotni, meg kel­T*iír/ A magyar csokiszobor hatalmas sikert aratott lett tanulnia ezzel is tökéletesen bánni, közben pedig nagyon meg is szerette ezt az alapanya­got. A versenynek Görögország adott otthont, ezért a csokiszo­bor témájának görögnek kellett lennie. Erinnüsz szilikon­formáját öntötték ki a fe­kete édességből. Ez volt mind közül a legna­gyobb feladat, de si­ker koronázta, leg­tovább a magyar szobor maradt egy­ben, a többi mind idő előtt megolvadt. „Abból a szem­pontból is álom­munka az enyém, hogy mindig nagyon szerettem a süteménye­ket. Úgy vagyok velük, mint Gombóc Ar­túr a csokoládéval. Mindegy milyen, csak süti legyen. Még a rosszabbul sike­rüket is nagyon szíve­sen megeszem. Az el­ső számú kedvencem a madártej és a Sacher torta, az otthoni sütemé­nyek közül pedig az almáspite és a ré­tes az, amivel le le­het venni a lábam­ról. Ha alkotni kell, akkor a munkaigé­nyesebb, franciás desszerteket ké­szítem legszíve­sebben.” Nyolc-kilenc éves korukig teljesítenek szolgálatot a speciális ebek az egészen extrém körülmények között Romkutatásban a magyar kutyák a legjobbak lünk mentéshez - mondta Leczki Sarolta. - Ennek az az oka, hogy a mentőkutyák egy gazdával kell hogy dolgozza­nak, ezek a mi saját kutyá­ink, non-stop együtt vagyunk velük, míg a rendőrkutyá­kat úgy képzik ki, hogy azok átadhatók legyenek, vagyis több embernek engedelmes­kedjenek. Jellemzően labrado- rokkal és belga juhászkutyák­kal dolgozunk, de van a szol­gálatnál drótszőrű foxterrier, magyar vizsla, spániel és né­met juhászkutya is. A verse­nyen pedig nagyon jól szere­pelt egy tacskó is. Lényeges szempont, hogy kiegyensúlyo­zott nyugodt kutya legyen és könnyen lehessen motiválni. Ezeket a tulajdonságokat már kölyök korban figyeljük, ami­kor a kutyákat kiválasztjuk.” A mentőkutyák kiképzése nyolc hetes korban kezdődik és 1,5-2 éves korukban kezdik vizsgáztatni őket. A mester- vizsgán 36 órán át tartó éles bevetést szimulálnak. Ilyen­kor 6 különböző romterüle­tet kell bejárni, akár 30 kilo­méteres gyaloglással. A mun­kakutyák fajtától és kondíció­tól függően nyolc-kilenc éves koruk körül mennek nyugdíj­ba. Ilyenkorra ugyanis lénye­gesen lecsökken a munkabí­rásuk. A katasztrófavédelem­nél szolgálatban álló kutyákat évente újraminősítik, ellenőr­zik az állatok teljesítőképes­ségét. Ezeken a vizsgákon de­rül ki, hogy maradhat-e állo­mányban a kutya.” Az eredmények jelzik, hogy nagyszerű munkakutyák és kiképzők vannak ^ Magyarországon !, : KUTATÁS Egy jó mentőkutyá­nak kiegyensúlyozott az ideg- rendszere, teherbíró és fe­gyelmezett. Magyarországon a legtöbb ilyen kutyát hobbi­ból tartják és civil szferveze- tek vetik be őket. A Főváro­si Katasztrófavédelmi Igazga­tóságon azonban van hivatá­sos keresőkutyás szolgálat is. Az ebek a legutóbbi világbaj­nokságról ezüstéremmel jöt­tek haza. A Nemzetközi Mentőkutyás Szervezet minden évben meg­rendezi azt a versenyt, amely­nek során a világ legkiválóbb mentőkutyás csapatai mérhe­tik össze tudásukat. Az idei már a 22. Mentőkutya Világ- bajnokság volt, ezúttal Olasz­országban. A megmérettetésen 23 or­szág, 116 kutyás párosa vett részt. Fegyelmező és ügyes­ségi feladatok mellett három kategóriában versenyeztek a négylábúak: nyomkövetés, te­rű letkutatás és romkutatás várt rájuk. A magyar mentő­kutyások kiemelkedő sikert értek el. „A magyar csa­patból a legered­ményesebb Ara­tó Péter és Bindy nevű kutyája volt és összesítésben a svédek után a má­sodik helyet szereztük meg - mondta Leczki Sarolta, a Fővá­rosi Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság Keresőkutyás Szol­gálatának vezetője. A legna­gyobb eredmény mégsem ez, hanem az volt, hogy romku­tatásban a 63 indulóból mind­össze 13 kutyának sikerült eredményesen befejezni a fel­adatot. Vagyis 13 kutya találta meg a romok alatt a három sé­rültet. Ebből a 13- ból öt magyar ku­tya volt, ami a leg­jobb eredmény az országok között és jól jelzi, hogy mi­lyen nagyszerű munkakutyák és kiképzők vannak hazánkban.” Leczki Sarolta 16 éve hiva­tásos tűzoltó. 2000-ben eleve a kutyás szolgálat megszerve­zésére és vezetésére, a tűzol­tók és kutyáik oktatására ke­rült a parancsnoksághoz. Az eddigi legjobb eredménye az volt, amikor 2007-ben meg­nyerte a mentőkutyák világ- bajnokságát Kuba nevű mali- nois-jával. Romkutatásból szá­mos nemzetközi versenyered­ménye van, három alkalom-; mai pedig élesben is részt vett földrengés utáni személykere­sésben Törökországban, Pa­kisztánban és Indonéziában. „Kilencéves korom óta ver­senyeztem, dolgoztam ku­tyákkal, 21 évesen pedig úgy alakult az életem, hogy ez lett a munkám - mondta Leczki Sarolta. - Jelenleg a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgató­ság Keresőkutyás Szolgálatá­nak vezetője vagyok, itt hatan dolgozunk tizenkét kutyával és jellemzően a főváros kör­nyékén teljesítünk szolgála­tot, de kiemelt katasztrófate­rületekre is minket hívnak, a törökbálinti robbanásnál vagy a balatonfűzfői is ott voltunk. A szolgálat feladatai közé tartozik az épületomlásban, robbanás, vagy tűz után és erdőben eltűnt vagy elhunyt személyek keresése, de állat­mentésekhez is őket küldik segíteni. „A rendőröktől eltérően, mi többféle kutyát haszná­A mentőkutyák képzése 8 hetes korban kezdődik Magyar kutyás módszer Magyar módszert, a kriminalisz­tikai odorológiát, azaz emberek­ről vett szagminták rendörku- tyák segítségével történő azo­nosítását használták fel perdön­tő bizonyítékként Franciaország­ban az ETA terrorszervezet há­rom tagjának pereben, akik két csendőrt gyilkoltak meg 2007- ben. Ez még egy kevéssé ismert módszer, Franciaország Magyar- országtól vette át, és 2003 óta használja. Lényege, hogy - Ma­gyarországról származó - szö­vetek segítségével bármilyen nyomhordozo felületről emberi szagmintát vesznek. A szagmin­tákat steril üvegekben tárolják, egészen a gyanúsított előállítá­sáig, majd két rendörkutyával külön-külön, kétszer is szagazo­nosítást végeztetnek. A szagminta ugyanis ugyan­olyan egyedi azonosító, mint az ujjjlenyomat. Minden em­ber szaga más, ami a verej­ték és zsírmirigyeinek műkö­déséből, a táplálkozási szoká­saiból, de akár a gyógyszerek­től is függ, amiket szed. A rögzí­tett szagmintát csíramentesen tárolják, egy úgynevezett szag­bankban, majd ha szükséges egy steril helyiségben egymás után két kutyával azonosítják a mintát, több elkövető szagával. Ezt többször is megismétlik es akkor szolgálhat bizonyítékként, ha mindkét kutya ugyanazt a személyt választja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom