Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-29 / 229. szám

fl MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Ezüst és bronz is jutott a somogyi szántóknak BUZSÁK Hét somogyi versenyző adott számot tudásáról a Buzsá- ki Szüreti Nap keretében meg­rendezett XXVI. Országos Szán­tóverseny döntőjében. Az ország számos pontjáról 20 versenyző érkezett a megméretésre, mind a hat kategóriában volt induló.- A rendezvény igazi színfolt­ja volt, amikor a szüreti felvonu­lás résztvevői elvonultak a ver­senypálya mellett - tudtuk meg Torma Sándortól, a Móricz Zsig- mond mezőgazdasági szakkép­ző igazgatójától. - Az eredmény- hirdetésre a falunap keretében került sor, ez volt egyben az éves versenyprogram zárása is. Soós Sándor, az Országos Szántóverseny Egyesület elnö­ke összegzésében szólt a terüle­ti versenyekről, s külön köszöne­tét mondott az országos verseny színvonalas megrendezéséért a buzsákiaknak. A Somogy me­gyei versenyzők közül a 2-3 fe­jes ágyekék kategóriájában Bu­dai József Szentgáloskérről má­sodik lett, Barbér Olivér a har­madik, Bútor Gyula az ötödik helyen végzett Csurgóról, a ka­posvári Németh Benjámin ki­lencedik lett. A 2-3 fejes váltva- forgató ekék versenyében máso­dik helyezést ért el a kaposvá­ri Galambos Ádám. A 4-5 fejes váltvaforgató ekék kategóriájá­ban pedig Bózsa Zoltán Kapos­várról második lett, a buzsáki Riba Norbert pedig a harmadik helyen végzett. M. K. A globális felmelegedés a darázsnépesség méretén is megmutatkozik, előfordul, hogy másfél méter hosszan építik be a padlás tetőterét. A méhészek gyakran csak költségtérítést kérnek a da­razsak kiirtásáért, hiszen a méhek léte is biztosabb. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu SOMOGY - A darazsak közül csak a királynő telel át egye­dül és tavasszal kezdi el rakni az új petéket, a népesség szep­temberre éri el a maximumát- magyarázta Stadler László méhész, aki méhrajbefogással és darázsirtással is foglalkozik.- A globális felmelegedés hatá­sai érződnek, a meleg telek mi­att több darázs is túlél, így na­gyobb populációval indulnak ta­vasszal, egyre többen vannak. Számunkra is elképesztő olykor a családok mérete, másfél méter hosszan beépített darázsfész­kekkel is találkozunk a padlá­sokon. Az emberek többsége la­ikus és tart a rovaroktól, gyak­ran keresik fel a méhészeket, mi pedig tanáccsal, de munkával is besegítünk. Az idei nyáron - különösen a nyaralókban - volt jellemző, hogy a kéményekbe te­lepültek be a darazsak, melyek nem egyszer teljes egészében el­zárták azt. A nyaralótulajdono­sok, akik ritkábban látogatnak el, csak akkor veszik már ész­re, amikor az udvaron is feltű­nően sok a darázs. A tapasztala­tok szerint az önkormányzatok­hoz és a katasztrófavédelemhez is sokan fordulnak, ahol meg­kapják a közelben dolgozó szak­emberek elérhetőségeit. Általá­ban tízkilométeres körzetben vállaljuk a darázsirtást, hogy ne legyenek nagyok a költségek. Tapasztalataim szerint a méhé­szek többsége sokszor csak költ­ségtérítést kér, s a felhasznált darázsirtó szer árát. Kisebb ösz- szegből mindenképpen meg le­het úszni az irtást - mondta.- Mint állatot sajnálja őket az ember, de a méhészeknek érde­kük, hogy kevesebb darázs le­gyen, hiszen lopják a mézet, za­varják a méhcsaládokat, nem igazán él meg egymás mel­lett békében a két faj - mondta Nagy Csaba Zoltán, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Somogy megyei szaktanácsadó­ja. - Előfordul, hogy a darazsak annyira rászállnak egy család­ra, hogy a méhek kiköltöznek vagy elpusztulnak. A lódarázs repülő rovarokkal, így méhek­kel is eteti utódait, de a kifejlett állat nem húsevő. A francia mé­hészek már küzdenek az ázsiai nagy lódarázzsal, félő, hogy a ké­sőbbiekben a mi klímánk alatt is jól fogja érezni magát, s töb­bek közt kiszoríthatja a hazánk^ ban őshonos lódarázs fajt is. Munkahelyeket is jelent Zákányfalu számára a szociális földprogram Értékteremtő közfoglalkoztatas Saját termesztésű burgo­nya, kukorica, bab, fóliasá­torban érlelt ízletes paradi­csom, paprika, hagyma, sár­garépa és megannyi zöld­ség gazdagítja Zákányfalu önkormányzatának vetemé­nyesét. A vitamindús termé­nyek mellett, a közelgő téli időszakban ugyancsak jól hasznosítható lesz a szintén saját termesztésű pampafű­höz hasonló energiafű, mely csomóba kötözés és méret­re vágást követően a telepü­lés óvodájának és konyhájá­nak kazánját fogja fűteni. Mindez Zákányfalu Község Ön- kormányzata, valamint a már negyedik éve működő szociá­lis földprogram keretében fog­lalkoztatottak élénk munkáját dicséri. A termények betakarí­tását tkövetően a település ön- kormányzata kiállítás kerete­in belül mutatta be az érdeklő­dőknek a program során meg­termelt terményeket és beszer­zett eszközöket.- A közfoglalkoztatottak megítélése a faluban nem mindig pozitív. Éppen ezért szerettem volna bemutatni azt, hogy ez a közfoglalkozta­tás, amit évek óta a szociális földprogram keretében csiná­lunk, hasznot is hozott a falu­nak. Tulajdonképpen van egy konyhánk, ahova a terménye­ket termeljük és bizony min­den évben a programban részt vevő közfoglalkoztatottakkal tudjuk ezeket megtermelni. Ennek köszönhetően évről év­re több mázsa burgonyát, fó­liasátorban paprikát, paradi­csomot, vöröshagymát, zel­lert és számos más terményt hasznosíthatunk a konyhánk­ban - hangsúlyozta Palotai Hajnalka, Zákányfalu polgár- mestere. A 600 fős határ menti falu­ban a közfoglalkoztatás lehető­sége jelentős munkahely és ér­tékteremtő erővel bír. Zákány­faluban idén 12 fő dolgozik szo­ciális földprogramban. A köz­foglalkoztatottak száma a te­lepülésen futó többi program­mal kiegészülve azonban eléri a 40 főt is.- A közfoglalkoztatottak se­gítségével sikerült rendezett falut kialakítanunk, megoldot­tuk a belvízelvezetést, s a teme­tőt is rendbe raktuk. Azonban még mindig sok rendezetlen belterületi ingatlan van, amit a szociális földprogram kereté­ben rendbe rakhatunk, és ter­mőfölddé varázsolhatunk. Cé­lunk a továbbiak során is az, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozók a lakosság megelége­dését szolgálva folytassák ér­tékteremtő munkájukat - rész­letezte Palotai Hajnalka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom