Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-29 / 229. szám

BELFOLD-KULFOLD y 2016. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Kevés az etikai kódex a magyar cégek esetében Korrupció testközelből A hazai vállalatvezetők több mint fele tud olyan esetről, amikor korrumpálni próbál­ták egy hivatalos szerv ügyin­tézőjét. Korrupciós ajánlaton 12-18 százalékuk gondol­kozna el. Hosszú távon pedig problémát okozhat, hogy a hazai cégek csak alig felének van etikai kódexe, míg nem­zetközi viszonylatban ez meg­haladja a 80 százalékot. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu BUDAPEST A magyar vállalatver zetők 54 százaléka tud legalább egy olyan esetről, amikor kor­rumpálni próbálták egy hivata­los szerv ügyintézőjét, ami ki­ugró a tavalyi és tavalyelőtti ará­nyokhoz, amelyek még csak 24, illetve 30 százalékosak voltak. A cégvezetők 12-18 százalé­ka fogadna el, illetve mérlegel­ne egy korrupciós ajánlatot, 1,2 százalék pedig azonnal igent mondana a megvesztegetésre - derült ki az EY nemzetközi ta­nácsadó és könyvvizsgáló cég legutóbbi felméréséből, amelyet tegnap mutattak be Budapesten. A korrupció melegágya a pá­lyáztatás, ahol az ajánlattevő sikeresen kínál fel kenőpénzt a kedvező bírálatért. A legna­gyobb korrupciós kockázatot a raktározáshoz és a készletki­adáshoz társítják, ezt követi a beszerzési terület. A cégek fe­le egyébként nem alkalmaz be­szerzési szabályzatot, sokan pe­dig a beszerzést nem pályáza­ti úton bonyolítják, illetve ha igen, 70 százalékban akkor is egyszemélyi döntés születik. Etikai kódexek tekintetében is hiányosságok vannak. A ma­gyarországi cégek 54 száza­lékának, míg nemzetközi mé­retekben a vállalkozások több mint 80 százalékának van eti­kai kódexe. A nemzetközi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az éves árbevételük 5-7 százalé­kát veszítik el a vállalkozások a korrupciós és adatvédelmi visz- szaélések következtében - de­rült ki a felmérésből. Fábián Lívia, az EY felelős üzleti működés szolgáltatások részlegének igazgatója és Biró Ferenc, az EY partnere szerint a cégvezetők továbbra sem is­merik fel az alapvető adatvé­delmi és adatbiztonsági koc­kázatokat. A kis- és középvál­lalatok még a nagyvállalatok­nál is kevesebb figyelmet for­dítanak a kockázatok felméré­sére, illetve a megelőzésre - tették hozzá. Az üzleti tanácsadást is nyúj­tó vállalat és az MKIK Gazda­ság és Vállalkozáskutató Inté­zete idén hatodik alkalommal mérte fel a magyar vállalatok esetében az átláthatóságot és a szabályoknak megfelelő műkö­dést, illetve a cégek korrupciós, valamint adatvédelmi kocká­zatait. A felmérésben 300, leg­alább 50 embert foglalkoztató vállalkozás vett részt. A válasz­adók 4,3 százaléka mezőgaz­dasági cég volt, 33,3 százaléka ipari vállalkozás, 4,7 százalé­ka építőipari társaság, a fenn­maradó része pedig valamilyen szolgáltatást nyújt. A felmérés szerint a cégve­zetők 61 százaléka úgy véli: a kilépő kollégák sosem viszik magukkal a cég adatait, ezzel együtt a megkérdezettek 18 szá­zaléka szerint az adatvédelem szemszögéből a legkockázato­sabb az, hogy a kilépők elviszik, eltulajdonítják a vállalkozásról a legfontosabb információkat. Veszélyben a versenyképesség Idén is Svájc a világ legverseny­képesebb állama a Világgaz­dasági Fórum tegnap meg­jelent felmérése szerint. Ma­gyarország hat helyet rontva a 69. helyen áll a 138 országot tartalmazó listán. A kutatás­ban közreműködő Kopint-Tár- ki Konjunktúrakutató Intézet összefoglalója szerint a dobo­gós helyeken nem történt vál­tozás: Svájcot Szingapúr és az USA követi. A rangsor első har­madát nagyrészt európai or­szágok és más OECD-tagálla- mok foglalják el, de előkelő he­lyen szerepelnek a gyorsan nö­vekvő felzárkózó országok is, mint Kína (28.), India (39.) vagy Oroszország (43.). Pukli István távozik a Tanítanékból BUDAPEST Pukli István távo­zik a Tanítanék Mozgalomból, de tovább dolgozik az oktatás­ügyért - jelentette be maga a budapesti Teleki Blanka Gim­názium igazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A mozgalom a napokban csat­lakozott a menedékkérők be­fogadása mellett állást foglaló szeptember 30-i demonstrá­cióhoz. Pukli szerint ez nem jó irány, ezért távozott. MW Jeszenszky Gézát visszahívják BUDAPEST Visszahívják Je­szenszky Géza oslói nagyköve­tet, utódja Sikó Anna lesz, aki korábban Orbán Viktort is ta­nította angolra. Jeszenszky az Antall-kormány külügyminisz­tere volt, az első Fidesz-kor- mány idején a washingtoni kö­vetséget vezette. 2011 óta , Norvégia és Izland magyaror­szági nagyköveteként dolgo­zott, de 2014 októberében bejelentette távozását. MW Elhunyt Simon Peresz JERUZSÁLt Pénteken teme­tik Simon Pereszt, a 93 éves korában, szerda hajnalban el­hunyt Nobel-békedíjas volt iz­raeli államelnököt. Barack Obama amerikai elnök már je­lezte részvételét a temetésen. Az elsők között politikai ellen­fele, Benjámin Netanjahu mi­niszterelnök nyilvánított rész­vétet. MW Javult a sérült rendőrnő állapota BUDAPEST A Teréz körúti rob­bantásban megsérült rendőr­nőt felébresztették a mestersé­ges kómából, majd, mivel álla­pota javult, elhagyhatta az in­tenzív osztályt. A másik fon­tos fejlemény, hogy önként je­lentkezett a rendőrségen az a nő, akit a robbantással kapcso­latban kerestek. Az ügyészsé­gi felhívás ugyanis tanúkat ke­resett, különösen azt a nőt, aki a robbantás előtt pár másod­perccel elsétált a rendőrjárőrök mellett. A rendőrség tovább­ra is vizsgálja, hogy volt-e tár­sa a robbantónak, a kamerák felvételén ugyanis fel lehet fe­dezni egy gyanús férfit. Az Or­szággyűlés nemzetbiztonsá­gi bizottságát jövő hétfőre hív­ták össze, hogy tájékozódjanak az aktuális nemzetbiztonsági ügyekben, köztük a Teréz kör­úti robbantásról. Mint ismeretes, a VI. kerüle­ti Teréz körúton, a Király utcai kereszteződésben lévő egyik földszinti üzletnél szombat éj­jel történt robbantás, amelyben két rendőr megsérült. A rendőr­ség nyilvánosságra hozta, hogy a feltételezett tettes körülbelül 170 centiméter magas, 20-25 év körüli, az elkövetéskor világos horgászkalapot, sötét vászon­dzsekit, kék farmernadrágot és fehér sportcipőt viselt. MW Oroszok lőhették le a maláj utasszállítót AMSZTERDAM Az oroszok felelős­ségét sejteti annak a Hollandia által vezetett vizsgálóbizottság­nak a jelentése, amely a 2014 júliusában, Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító tragédiáját elemezte. A ‘szerencsétlenség­ben 298-an haltak meg. A brit Guardian cikke szerint a jelentés azt állapította meg, hogy a maláj gépet egy Bük ra­kéta semmisítette meg, amelyet orosz lázadók által ellenőrzött területről, Snyizne város köze­léből lőttek ki. A rakétarend­szer az oroszországi Kurszk­nál állomásozó 53. légvédelmi osztagé volt, nem sokkal a tra­gédia előtt csempészték át a ha­táron. A sejthetően Moszkva ál­tal is támogatott erők véletlenül lőtték le a civil gépet, azt ugyan­is ukrán katonai szállítógépnek nézték. Mindezeket az ellen­őrök amerikai műholdas meg­figyelések és helyszíni beszá­molók alapján állapították meg. Az nem derült ki, ki nyomta meg a rakétarendszeren a ki­lövőgombot, de az 53. légvédel­mi osztag 20 orosz katonájának egyikét sejthetik mögötte. Az oroszok két éve tagadják, hogy közük lenne a civilek ha­lálához, s olyan műholdas fel­vételt közöltek, amely szerint ukrán területről indították a rakétát. MW Ne feledje! "ormAl i 11 i'i i "otoso *sjtor 3*7. heti s/árható tony ere meny 0TOS: 5 millió Ft ió n HIRDETÉS Alig emelkedik itthon a tej felvásárlási ára BUDAPEST Magyarországon még nem nagyon érzékelhető a tej felvásárlási árának emelke­dése, miközben az európai or­szágokban ez a folyamat már tart, mondta el az Ml aktuá­lis csatornán Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A kiskereskedemi láncok külföldről hoznak be tejet A tárcavezető szerint itt­hon feszültséget okoz, hogy egyes kiskereskedelmi láncok alacsonyan tartják az átvéte­li áraikat. Ezenkívül aggályos az is, hogy a láncok külföldről hoznak be tejet, tejtermékeket, míg más országok a saját tejter­melőiket igyekeznek preferál­ni. Miközben jelentős mennyi­ségű áru érkezik így az ország­ba importból, addig a magyar tejesgazdák egy része külföld­re viszi a termékeit. Fazekas szerint ennek érde­kében a tárgyalások mellett akár a demonstrációk is hasz­nosak lehetnek. Azt javasolta a gazdáknak, hogy nyugodtan' lépjenek fel a saját érdekük­ben, mert minden egyes aka­ratnyilvánítás közelebb visz a megoldáshoz, a minisztérium pedig a gazdák mellett áll. A KSH két héttel ezelőtti, leg­frissebb felmérése szerint a tej felvásárlási ára idén júliusban óó forint per liter volt, ami egy év alatt 12 százalékos esést je­lent. A felvásárlási ár 2015 de­cembere óta egyébként folya­matosan csökken. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom