Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-27 / 227. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 27., KEDD FELÜTÉS Hajrá, Vasas! Tóth Tamás, a riói paralimpia egyetlen magyar aranyérmese is ugyanúgy a Vasas sportolója, mint Hosszú Katinka, Szász Emese, Szilágyi Áron. MONDTUK már, hogy hajrá, Vasas? F. I. HÍREK Táncba vitték a polgármestert SIÓFOK Táncba vitték a polgármestert és a helyi Fi- desz-frakcióvezetőt is a sió- fok-kiliti szüreti felvonuláson. A gyermek és felnőtt néptáncosok a városrész négy pontján adtak műsort, a már hagyományossá vált mulatság este bállal ért véget. F. I. Garanciális felújítások Hétfőn megkezdődtek a garanciális javítások a kisváros fürdőjében. A korábbi kivitelező átalakítja a szauna-világ, valamint az öltözők zuhanyzóit. A rekonstrukciók az egyes helyeken nagyjából másfél-két hétig tartanak majd. A. V. Városnézés kerékpáron CSURGÓ Az Őszi fesztivál keretében városnéző, helytörténeti biciklitúrát szervezett a Csokonai Közösségi Ház. A Csurgó két keréken program során számtalan nevezetes, érdekes hely, esemény, városrész hiteles történetét ismerhették meg a résztvevők. A. V. Közmunkások kiállítása KAPOSFŐ Második alkalommal rendezték meg Budapesten a Vajdahunyad várában az országos közfoglalkoztatási kiállítást. A rendezvényen 130 kiállító között Kaposfő is bemutatta közfoglalkoztatási programja eredményeit. A. V. Buzsáki szüret felvonulással UZSAK Népviseletbe öltözött táncosok, lovasok, hintók, traktorok vonultak végig a település utcáin a szüreti felvonuláson. A tájház udvarán ökröt sütöttek, a jó hangulatról pedig hagyományőrző együttesek, operett műsor és utcabál gondoskodott. A. V. Pánovics Donát a dobogó tetején BARCS-BUDAPEST A fővárosban rendezett TEK Budo- és Küzdősport Gálán Pánovics Donát is érdekelt volt; a Barcsi VSE 81 kg-os judó- sa aranyéremmel térhetett haza. F. G, ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A hazai megyék közül 1994-ben Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér számított a leggazdagabbnak, míg a három legelmaradottabb a GDP alapján Borsod-Abaúj-Zemplén, Nóg- rád és Szabolcs-Szatmár-Be- reg volt, Somogy pedig utóbbiakon kívül ekkor még Hevesnél és Pestnél is jobban teljesített. Most viszont csak Békést, Szabolcsot és Nógrádot előzi meg, a hasonló pozícióból induló Pest megye 771, míg Heves 669 százalékos fejlődést mutathat fel két évtized alatt. De nemcsak hozzájuk képest látható a leszakadás, hiszen 1994-ben az egy főre eső somogyi GDP a megyei átlag 92,5-szeresét tette ki, húsz évvel később viszont már csak a 82,7-szeresét jelentette, a legjobban teljesítő Győr-Mo- son-Sopronhoz viszonyítva pedig még megrázóbb az adat, hiszen két évtizeddel ezelőtt az egy főre jutó Somogybán megtermelt érték az ottani 73,8, jelenleg viszont csak az 51,8 százaléka.- Minél fejlettebb egy gazdaság, a megtermelt javak annál kisebb részét teszi ki belőle a mezőgazdaság, s annál nagyobb az ipar és a szolgáltatások részesedése - mondta Kar- czagi Attila somogyi közgazdász. - Somogy köztudottan mezőgazdasági megye, az ága- <■ zat az országos átlagnál sokkal nagyobb szerepet tölt be itt, mint a gazdaságilag fejlettebb megyékben. Iparról, legalábbis komoly hozzáadott értéket előállító iparról alig lehet a megyében beszélni, a szolgáltatások közül pedig a turizmus ugyan jelentős, de jellemzően mikro- vagy kisvállalkozások formájában. Vagyis egyszerűen nincs olyan terület Somogybán, melynek köszönhetően lépést tudna mm. te Jjp Leszakadó regio: te* ■ i a gazdaságfejlesztés alapja a megfelelő infrastruktúra lenne, de ehelyett csak ígéretek fn» «« vannak, vagy még azok sem f w tartani a nagy ipari megyékkel. Hogy egy-egy ilyen beruházás mennyit jelent, a közgazdász szerint jól mutatja Bács-Kiskun helyzete: 1994-ben csak négyezer forinttal volt magasabb a GDP-je, mint Somogyé, a Mer- cedes-gyárnak, illetve az emiatt odatelepülő beszállítói körnek köszönhetően a különbség két évtized alatt 312 ezerre, vagyis 101 percentről 116-ra ugrott a differencia.- A megyei adatokból látszik - folytatta Karczagi Attila -, hogy az ipar arányaiban jóval kisebb mértékben fejlődött, mint másutt, az egy főre eső ipari termelés Somogybán az országos átlagnak alig hat tizede. Dominánsabb a feldolgozóipar, ez viszont sokkal jobban ki van téve a különféle gazdasági folyamatoknak, adott esetben a mezőgazdaságon keresztül az időjárásnak. A szakember szerint ráadásul egy gazdasági válság is komolyabb nyomot hagy a szegényebb vidékeken, mint a gaz- dagabbokon, vagyis a somogyi gazdaságot sokkal jobban megviselték a 2008 után történtek, mint mondjuk a győrit vagy a fejérit, sőt, láthatóan néhány területen még ma is a válság utóhatásaival küzdenek, miközben a fejlettebb megyék gazdasága már felpörgött.- Ahogyan már sokszor mondtam, a gazdaságfejlesztés alfája és ómegája a megfelelő infrastruktúra - tette hozzá a közgazdász -, s e téren Somogy meglehetősen rosszul áll. Szabolcs fejlődése, mely húsz év alatt közel negyven százalékkal haladta meg Somogyét, egyértelműen a sztrádaépítésnek köszönhető. A két megye között valóban folyamatosan csökken a különbség, hiszen 1994-ben az egy főre jutó szabolcsi GDP a somogyi 80, jelenleg viszont 85 százalékát éri el, ám ha csak az elmúlt évtizedet nézzük, az olló sokkal gyorsabban záródik, s ha a tendencia nem változik, nem is oly sokára a kelet-magyarországi megye utoléri So- mogyot.- Meg kell nézni, hová nem vezet sztráda, vagyis mely megyék elszigeteltek - jelentette ki Karczagi Attila. - Ezekben nőtt legkevésbé az egy főre eső GDP, vagyis ezek maradnak le leginkább. Nógrád teljesen elzárt mindentől, nem véletlen, hogy utcahosszal a legnagyobb bajban lévő megye, de Békésben sem sokkal jobb a helyzet: a rendszerváltás után egy darabig a mezőgazdaságnak köszönhetően még tartotta magát, aztán ahogyan az ágazat egyre kisebb részt jelentett a GDP-ből, fokozatosan visszaesett. A Dunántúlon Baranya a legnagyobb vesztese az elmúlt húsz évnek: a nehézipar teljes leépülése, valamint a pécsi gyárak bezárása mélyrepülést jelentett a megyének, mely a hetedik helyről a 15-re esett vissza, 25 százalékkal kisebb fejlődést produkálva Somogy- nál. S miután a tolnai sem éri el megyénkét, így jól látszik, a Dél-Dunántúl összességében mind jobban leszakad. S ezen sem a régió, sem Somogy saját erejéből, komoly kormányzati céltámogatások nélkül nem fog tudni változtatni... Vas A. Egy lakosra jutó GDP (millió Ft) Megye 1994 2013 Változás (%) Győr-Moson-S. 0,44 3,652 830 Komárom-E. 0,341 3,067 899 Fejér 0,41 2,929 714 Vas 0,439 2,913 663 Pest 0,324 2,518 771 Zala 0,401 2,406 600 Tolna 0,401 2,329 580 Megyék átlaga 0,351 2,286 651 Csongrád 0,402 2,228 554 Bács-Kiskun 0,329 2,204 669 Hajdú-Bihar 0,353 2,169 614 Veszprém 0,339 2,145 632 Heves 0,31 2,076 669 Jász-N.-Sz. 0,335 1,986 592 $ H 5 Baranya 0,356 1,984 557 Borsod-A.-Z. 0,299 1,924 643 >• 9 Somogy 0,325 1,892 582 3£Békés 0,338 1,754 518 53 i4 Szabolcs-Sz.-B. 0,262 1,624 619 Nógrád 0,263 1,291 490 O Csákovics Gyula polgármester Zamárdi új különlegességével ZAMÁRDI Településtörténeti stációk - mutatja Csákovics Gyula zamárdi polgármester városa legújabb különlegességét, a katolikus templom és az általános iskola közötti új téglakerítésben kialakított öt tájékoztatót, történelmi idézetet, mely Zamárdi múltját foglalja össze ezen a néhány tíz méteren. - A templomtér újjávarázsolásával régi adósságát törlesztette az önkormányzat - így a polgármester. - Ennek részei a stációk is. A sor egy magyarázó szöveggel indul, melyből bárki kiolvashatja, miért került a stációk közé a Baján kagánt, vagy Grasso Vilebald és Lécs Ágoston tihanyi apátokat ábrázoló dombormű. Baján az avarok fejedelme volt (562-602), márpedig Zamárdi jelentős avar központ lehetett, erről tanúskodnak a korabeli temető hosszú évek óta zajló feltárása során előkerült leletek. Grasso Vilebald tihanyi főapát kezdte a tö- rökdúlás után kihalt település újratelepítését 1735-ben; az új lakók éppen a mai templomtér környékén, a templomtól jobbra és balra foglalták el telkeiket, érkezési sorrendben. A betelepítést utóda, Lécs Ágoston folytatta. 1741-ben 41 család lakott a mai Zamárdi területén. Családneveiket is megörökítették, s egyike az alapító családoknak a Csákovits... A település első, 1082-es említése óta jó néhányszor változott a neve - olvashatjuk egy másik stációról. Sca- mard volt az első, de Somard is előfordult az 1200-as években. Zamárdi 1828-ban lett, de 1932 és 1943 között átmenetileg Balatonzamárdinak hívták. A közelmúlt említése sem maradt ki: városkulcs és címer örökíti meg a várossá válás 2008-as dátumát. A fal másik oldalán az idén végzett nyolcadik osztályosok kerámia tenyérlenyomatai. - Ők már városban kezdték a tanulmányaikat 2008-ban - magyarázza Csákovjcs Gyula. - S innentől kezdve minden végzős tenyérnyomata felkerül majd a falra. F. I. Kútba esett rottweilert mentettek ISTVÁNDI Egy használaton kívüli kútba esett Istvándiban egy kutya, az eb gazdája hétfőn reggel kérte a tűzoltók segítségét. Az állat segítségére siető szakembereket egyúttal óvatosságra is intette, mert mint elmondta, a kutya nem épp a legszelídebb házőrzők közé tartozik. A pórul járt házőrző azonban a tűzoltók szerencséjére teljesen kimerült, amíg a több méter mély vízben igyekezett a felszínen tartani magát. A mentést végző barcsi tűzoltót kötél segítségével eresztették le társai a hét méter mély kútba, s a bajbajutott kutya engedelmesen megmentő- je kezébe mászott. A négylábú sérülések nélkül megúszta a zuhanást - számolt be a mentésről a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Sz.T
