Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-26 / 226. szám

fl MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Egy vitorlás kishajó sodródott a Balatonon FONYÓD - A fonyódi vízirend­őrök - szolgálatteljesítésük során - arra figyeltek fel, hogy a Balatonlelle előtti vízterüle­ten egy kivilágítatlan, vitor­lás kishajó sodródik a part fe­lé - tájékoztatott vasárnap a Somogy Megyei Rendőr-főka­pitányság sajtószolgálata. - A rendőrök szolgálati hajójuk­kal azonnal a vitorláshoz siet­tek, ahol kiderült, hogy a kis­hajó belsőégésű motorja, vala­mint az elektromos berende­zése is meghibásodott, ezért nem tudtak vele a kikötőbe jutni.- A vízirendőrök a hajót - a rajta lévő két budapesti sze­méllyel együtt - épségben a balatonlellei kikötőbe vontat­ták - közölte az SMRFK. - A mentés alatt elsőfokú viharjel­zés volt érvényben. M. G. Előzetesben a trafikrabló somogyi férfi KAPOSVÁR - Előzetes letartóz­tatásba került az a harminc éves férfi, aki megpróbált kira­bolni egy Nemzeti Dohánybol­tot Kaposváron - tájékoztatott a Somogy Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtószolgálata. - A Kaposvári Rendőrkapitány­ság nyomozói szeptember hu­szonkettedikén őrizetbe vették azt harminc éves böhönyei sze­mélyt, aki még húszadikán (az Gázspray miatt fogta menekülőre a trafikrabló esti órákban) bement a somo­gyi megyeszékhelyen, a Szon­di utcában található Nemzeti Dohányboltba, ahol az eladótól a bevételt követelte. A sértett a követelésnek azonban nem tett eleget, s egy gázspray-vel lefúj­ta a férfit, aki emiatt elmene­kült a helyszínről. A nyomo­zó hatóság aztán előterjesztést tett a harminc éves P. Gábor előzetes letartóztatásának in­dítványozására, melyet aztán a Kaposvári Járásbíróság szep­tember huszonnegyedikén el is rendelt. M. G. Ágyúropogás, puskalövések és valósághű összecsapás Dráva-parti szabadságharc Látványos csatajeleneteket elevenítettek fel az 1848- 49-es szabadságharc barcsi eseményeiből a hétvégén a Dráva menti szabadstran­don. A hagyományőrző be­mutatón a somogyiak mel­lett horvát vendégek is részt vettek. Jeki Gabriella gabriella.jeki@mediaworks.hu BARCS Támadtak a tüzérek, el­indult az ellentámadás, össze­csapott a gyalogság és lovas­ság. Hangos ágyúdörgés verte fel a Dráva mente háborítatlan csendjét, és puskák ropogtak szüntelenül. Nem kopnak ki az emlékezetből és a hagyomá­nyainkból az 1848-49-es ese­mények. Ezt jelzi az is, hogy a hétvégén katonai találkozót szerveztek Barcson kiemelke­dő hagyományteremtő jelleg­gel, melyen hét huszár egyesü­let vett részt, köztük varazsdi- ni és a bjelovári civil szerveze­tek. A rendezvényen a fő hang­súlyt a nemzeti örökség meg­őrzése, illetve a huszárok és történelmi korszakok feleleve­nítése kapta.- Jó napot, hagyományőr­zők! Erőt, tisztességet! - szólt a felkiáltás, majd elkezdődtek a hagyományőrző és lovas be­mutatók, valamint a látványos show-műsor. 1848. szeptember 11-én reg­gel hat órakor Jellasics horvát bán seregével átlépte a Drávát. Csapatainak egyik oldaivédje Barcsnál kompon kelt át.- A Dráva túlsó partjáról ágyúzni kezdték a községet azzal a szándékkal, hogy meg­tudják, van-e harca kész nem­zetőrség Barcson, és a lakos­ságot megfélemlítsék - idézte fel Sándor Máté a Dráva Köz­érdekű Kiállítóhely muzeoló­gusa az egyik helyi újság ha­sábjainak beszámolóját a tör­téntekről. - Fegyveres őrség nem volt, ezért a lakosság apra- ja-nagyja ismét csak a régi bú­vóhelyeket kereste fel. A Rinya széles mocsarával védett Pusz- ta-barcsra menekült. Kiderült az is: a Jhorvátokat a község két legidősebb embe­re figyelte, akik a templomto­ronyba másztak fel, amit a hor- vátok tüzelés alá is vettek. A si­keres találatuk nyomát még ma Huszárok a Dráva partján: díszes egyenruhában, korhű felszerelésben elevenítették fel az egykori barcsi eseményeket Komoly ellenállás: arccal az ellenség felé fordultak is őrzi a barcsi katolikus temp­lom fala. A korabeli beszámoló azt is megjegyzi, hogy a meg­figyelők jóízűen pipázgattak a toronyban, amikor egyikük, Si- motics András véletlenül lete­kintve meglepődve látta, hogy a horvátok már özönlenek fel az egyik utcán, a Dráva irányából.- Mester úr, baj van aligha­nem! - figyelmeztette bajtár­sát, és már rohant is le a lép­csőn. A másik megfigyelő, a kántor pedig belebújt az orgo­nába, ahol három napig bujdo­sott. A horvát bán seregének tá­madása után az egykori Barcs élete viszonylagos nyugalom­ba jutott, csak 1849 májusában vált újra hadszíntérré, amikor a Kaposvárról korábban ki­szorított, és a Dráván túlra menekült császári sereg visz- sza akart térni a túlsó partról, ám ezt a nemzetőrök megaka­dályozták. A sikertelen akció után a horvátok ágyúzni kezd­ték a községet, és két zászló­alj is átkelt a Dráván, elfoglal­va Barcsot. Május 24-én a ma­gyar sereg Tallián Károly őr­nagy és Noszlopy Gáspár veze­tésével megtámadta és szétver­te a császáriakat. A hétvégi katonai találkozón a két csata egyes fontosabb mo­mentumait elevenítették fel a közönség legnagyobb örömére, díszes korhű ruházatban, tal­pig felvértezett lovakkal, csillo­gó kardokkal, dübörgő ágyúk­kal és lelkes önkéntesek bevo­násával. Már csak emlék, de egykor a fiatal fiúkat is besorozták ARCOK, MOSOLYOK, HANGULATOK A TIZEDIK KAPOSVÁRI ÁLLATTENYÉSZTÉSI NAPOKRÓL |g§|fÍ| Anya, a bocinak épp olyan puha a szőre, mint a kutyusomnak! Figyelitek, mennyire szereti, ha a füle tövét vakargatják? Tekerem, kavarom, és meglásd, meglepődsz a végeredményen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom