Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

2016. SZEPTEMBER 25., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 'J- Mit érez, amikor viszontlátja magát a mozivásznon?- Nem szeretem látni ma­gam a mozivásznon. Nem fel­tétlenül arról van szó, hogy másként csinálnék valamit, bár előfordul olyan is, de va­lahogy másként gondolok ma­gamra, mint ami lejön a vá­szonról. Felvett színházi elő­adást meg aztán végképp nem szeretek visszanézni. Megkereste Kováts Adél a Radnótiból, és meggyőzte róla. hogy ott most egy fontos dolog alakul... László Zsolt ügyel arra, hogy mindig csúcsformában legyen A színészkedés hatalom is Már játsszák a mozik Gigor At­tila legújabb, Kút című film­jét, amelyben László Zsolt egy maffiózót alakít. Ősz óta a Radnóti Színház tagja, bár már előtte is ezer szállal kötődött a színházhoz. László Zsolttal megterhelő forgatásról, vesz­teségekről és arról is beszél­gettünk, miért lett színész. Csejk Miklós- Gengsztert játszik a Kút című legújabb magyar filmben, ame­lyet Gigor Attila rendezett. Hogy jött a szerep?- Amikor olvasni kezdtem a forgatókönyvet, nem tudtam le­rakni, annyira bevonzott a tör­ténet, izgalmasnak találtam. Én egy olyan szereplőt játszom, egy maffiavezért, akiről elég sokat beszélnek, de csak a film végén jelenik meg. Minden­ki tart tőle, a nézőben egy na­gyon durva és kemény ember képe kezd kialakulni. Amikor viszont megjelenik, akkor a maga nemében egy finom urat látunk, három öltönyös testőr­rel közlekedik. Kiderül, hogy máshogy irányítja a bandá­ját, mint ahogy beszéltek róla a szereplők.- Dolgozott már Gigor Attilával?- Egyszer dolgoztam vele, a Terápia első évadának utolsó részében, érdekes módon ott is slusszpoénként jelentem meg. Akkor is hihetetlen jó hangula­tú volt a forgatás, most is. Elké­pesztő, hogy milyen figyelem­mel, nyugalommal és szeretet­tel fordul nemcsak a színészei­hez, hanem az összes mun­katársához, akik a forgatáson részt vesznek. Ez még azt is fe­ledtette, hogy sokszor 38 fokos Névjegy LÁSZLÓ ZSOLT (1965) Jászai Mari-díjas színész. 1989- ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a Radnóti Miklós Színház szer­ződtette. 1994-től az Új Színház alapító tagja. 1998-tól szabad­úszó. 2002-től a Nemzeti Szín­ház, 2013-tól pedig a székesfe­hérvári Vörösmarty Színház tag­ja. 2016-ban újra a Radnóti Szín­házhoz szerződött. Szinkronizált filmjeinek száma száz körüli. Öt gyermek édesapja.- Miért lett színész?- Édesapám mozigépész volt Miskolcon. Azokban az idők­ben gyerekként sokat ücsörög­tem a Szikra mozinak az utol­só sorában. Hatással voltak rám a vadnyugati fdmek, bár akkor ez nem tudatosult ben­nem, inkább utólag érzem fon­tosnak. Általános iskolában egy exszínésznő volt a magyartaná­rom, aki verseket mondatott ve­lünk, és hamar kiderült, hogy jól mondom. Aztán elkezdtem amatőr színjátszó csoportban szerepelni Miskolcon, ahol szin­tén egy exszínész volt a csoport vezetője. Ő az első perctől kezd­ve mondta, hogy van érzékem a színészkedéshez. Fantasztikus társaság jött össze, szerettem velük lenni. Ebből a közösségi élményből fakadt az, hogy meg­szerettem a színjátszást és bead­tam a jelentkezési lapot a Szín­ház- és Filmművészeti Főisko­lára. Azt már akkor éreztem, hogy a színészkedéssel lehet va­lamit kezdeni, egyfajta hatalom az ember kezében.- Szereplési vágy is hajtotta?- Soha nem voltam a társa­ság közepe. A színjátszás ne­kem olyan önkifejezés, amely attól volt jó, hogy többen csinál­tuk. Nem az önálló estek létre­hozása izgatott, ma sem az izgat, hanem az, hogy mennyire több tud lenni egy színdarab, amikor a közös akarat egy irányba mu­tat. Úgy éreztem, hogy a főisko­lai felvételivel elvesztettem min­dent, amit addig pozitívumnak éreztem ebben a szakmában. Ott hirtelen szembesültem sok­sok egyéni akarattal, exhibicio­nizmussal és önzéssel.- Aztán leszerződött a Radnóti Színházhoz.- Hét fiatallal együtt különbö­ző helyekről kerültünk a Radnó­ti Színházhoz, és egy fantaszti­kus gárda alakult. Itt újból visz- szakaptam ezt a közösségi léte­zés örömét.- Az Alföldi Róbert nevével fémjelzett Nemzeti Színház is ilyen volt?- Igen. Olyan emberekkel vol­tam körülvéve, akik szintén csa­patban gondolkoztak. Most már így visszagondolva, bár még van bennem némi keserűség, de azt gondolom, hogy ajándék volt, hogy nekem ez megadatott. Minden nap kaptuk azokat a visszajelzéseket, amelyek meg­erősítettek abban, hogy jó az, amit csinálunk. Végig telt ház­zal mentek az előadások.- A Nemzeti Színház után jött Székesfehérvár, majd szeptem­bertől a Radnóti Színház társula­tának lett újra az állandó tagja.- Valamennyire beváltotta a reményeket a székesfehérvári színház, de nekem problémát jelentett a távolság. Az, hogy a gyerekeim Budapesten marad­tak. Aztán megkeresett Kováts Adél, a Radnóti Színház év ele­jén kinevezett igazgatója, és meggyőzött arról, hogy itt vala­mi fontos dolog alakul. így hát újra a Radnóti Színházban va­gyok, megint csapatot építünk. Pintér Béla újabb díja BUDAPEST Kiosztották a szín­házkritikusok 37. alkalom­mal az előző évad legkiemel­kedőbb színházi teljesítmé­nyeit elismerő díjakat. A gála keretében 15 kategóriában hirdettek győztest. A legjobb új magyar dráma Pintér Béla A bajnok című rendezése lett. A legjobb előadás: A nyugalom (Marosvásár­helyi Nemzeti Színház Tom­pa Miklós Társulat, rendező: Radu Afrim). A legjobb ren­dezés: Galilei élete (Nem­zeti Színház, rendező: Zsó- tér Sándor). A legjobb női fő­szereplő: Tenki Réka (Egyasz- szony - Orlai Produkciós Iro­da), a legjobb férfi főszerep­lő: Trill Zsolt (Galilei élete - Nemzeti Színház). VR melegben dolgoztunk egy pusz­tában, egészen pontosan Csák- váron. Ott építették fel a filmbe­li benzinkutat, ahol játszódik a történet.- Volt olyan filmforgatás, ami nagyon megterhelte?- Tavaly ősszel forgattam Pacskovszky lózseffel egy fil­met, Tökéletes gyilkos a címe, abban a főszereplőt, egy nyo­mozót alakítottam. Negyven­négy forgatási napból negyven- kettőben szerepeltem. A nyo­mozó lánya meghalt egy bal­esetben, a felesége egy zárdába költözött, és már majdnem ön­gyilkos lett, amikor egy telefon- hívás mindent megváltoztat. Ez a film eléggé hasonlít a skandi­náv krimikhez, és nagyon meg­terhelő volt a forgatás.- Miért?- Azt a depressziós állapo­tot, amiben az általam alakított nyomozó volt, napról napra kel­lett hozni a forgatáson. Nem na­gyon tudtam kiengedni estén­ként, mert másnap újra inten­zíven kellett játszani a kamera előtt a depressziós nyomozót. Egy forgatáson nem engedheti meg magának az ember, hogy ne legyen csúcsformában. HÍREK A Roncsfilm 2. előfilmje forog BUDAPEST „Dumafilmet" for­gat Szomjas György filmren­dező a mai magyar valóság­ról a Gólya és a velnessz disznó címmel, amely társa­dalmi finanszírozásban ké­szül a Roncsfilm Kettő előké­szítéseként. A várhatóan év végén megjelenő moziban feltűnik többek között Szőke András, Badár Sándor, Sche­rer Péter, Mucsi Zoltán és Hobó is. VR Ezernyi múzeumi program ősszel MAGYARORSZÁG Idén 11. al­kalommal rendezik mega Mú­zeumok Őszi Fesztiválját több mint 150 múzeumban és in­tézményben csaknem 1700 programmal szeptember 26. és november 13. között. Kö­zös alkotás, rendhagyó város­néző séták, régi mesterségek bemutatói és rejtélyek is kap­csolódnak a rendezvényhez országszerte. VR Legjobb új dráma: A bajnok Pintértől A hét mesterlövész a kapitalizmusról, a barátságról és a jellemekről Meg kell(ene) menteni a világot FILMTÖRTÉNET Aki látta A hét szamuráj (1954) című filmet, az pontosan tudja, hogy az ameri­kai verziójának nem túl sok kö­ze van az eredetihez, hacsak annyi nem, hogy átvették a film alapötletét és a dramaturgiai vázát, de nincs szó remake-ről. Vagyis teljesen fölösleges ösz- szehasonlítaní a japán easternt az amerikai westernnel, ahogy sokan teszik manapság. A hét mesterlövész a maga korában, 1960-ban igazi kultfilm volt, ki­finomult remekmű. Persze a ma­ga műfajában. A western 1903- ban indult útjára A nagy vonat­rablással (pár éve létezett csak a mozi), de mindjárt ez volt az első amerikai kasszasiker is egyben. Egyébként a klasszikus ameri­kai western kliséje nem túl bo­nyolult, de fontos megidéznünk. A messzeségből, tulajdonkép­pen a múltból belovagol egy kis­városba egy fehér férfi. Érzékeli a konfliktust a városka lakói és a rosszfiúk között, akik sanyar­gatják, kizsákmányolják a he­lyieket. De hősünket általában ez nem érdekli, látott ő már sok bajt. Egészen addig nem érdek­li, amíg érintett nem lesz vala­hogyan. Beszólnak neki, meglö­kik, bántják a prostituáltat, aki­nek szépsége megragadja őt. Le­rendezi a rosszfiúkat, amelynek csúcspontja a párbaj, ezzel mel­lesleg megmenti a vadnyugati városkát. A film végén egyedül visszamegy a múltba, amelyet a naplementében való ellovaglás szimbolizál. A hét mesterlövész ezt a klasszikus klisésort alakí­totta át, gondolta tovább zseniá­lisan. Behozta a barátságot, ket­ten lovagolnak el a naplementé­be. Behozta a kapitalizmus kriti­káját: a népnek föl kell lázadnia a kizsákmányolok ellen, amit ki is mondanak. A megmentő hős motivációja a pénz lett, mert ez irányítja a világot. Viszont meg­jelenik a jellemfejlődés: megis­merik a falu népét, és már nem kell a pénzük. Meghétszerezi a hőst, amelyből négy meghal, két barát ellovagol, egy meg letelep­szik és megházasodik. Ő lesz a seriff. 1960 és 1972 között négy mozifilm (3 folytatás) készült A hét mesterlövészből. 1998-ban sorozat, most pedig egy mai re­make. Újra nagyon hangsú­lyos lett a kapitalizmus kriti­kája, amely kizsákmányolja a polgárt. Megmaradt a barátság, mint érték, a jellemfejlődés vi­szont elveszett, mert nem mon­danak le a pénzről, amit kapnak látva a falu sorsát. Viszont na­gyon mai gondolat, hogy egy fe­kete, egy indián és egy koreai is van a csapatban. Vagyis multi- kulti hősök mentik meg a vilá­got jelképező kis falut. Csemege: a párbaj, amely minden beállítá­sában klasszikus. Aki ilyet meg tud rendezni, az már átment a vizsgán. Csejk Miklós Két kocka, egy történet. Az eredeti 1960-ból és a mai, 2016-os

Next

/
Oldalképek
Tartalom