Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-24 / 225. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT Együtt kampányolt Gelencsér, Gyenesei KAPOSVÁR A nemzeti ügy fe­lülírja a korábbi ellentéteket - írták a minap szerkesztősé­günkhöz megküldött meghívó­jukban. Közös sorsunk - hol­nap ennek jegyében tartott közös sajtótájékoztatót pénte­ken a migrációról és az októ­ber 2-ai népszavazás hatása­iról Szennában Gyenesei Ist­ván, a Somogyért Egyesület el­nöke, a Gyurcsány kormány önkormányzati minisztere, és Gelencsér Attila, Kaposvár és környéke parlamenti képvise­lője (Fidesz-KDNP), az Ország- gyűlés jegyzője. Mint ismert, 2006-ban a megyei közgyűlés­ben éppen Gelencsér Attila vál­totta Gyeneseit az elnökségben az őszi önkormányzati válasz­tások után, politikai szemben­állásuk korábban számos szen­vedélyes vitát eredményezett helyi és országos témákban is. Vasas családi nap Segesden négy vállalattal SEGESD A FERROKOV cégcso­port négy vállalata tartott csa­ládi napot a segesdi sportpá­lyán. Talián Attila köszöntőjé­ben szólt arról, hogy értékte­remtő munkájuk mellett leg­fontosabb az, hogy a dolgozók mindig pontosan megkapják járandóságukat, s így biztosí­tani tudják a családok megél­hetését. A munka mellett kell néha egy kis kikapcsolódás is. Ezért szervezték meg a négy vállalat közös családi napját. A kispályás labdarúgásban részt­vevők figyelmét felhívták arra is, nem a győzelem, hanem a já­ték a fontos. Vigyázzanak egy­másra játék közben, hisz más­nap mindenki munkába sze­retne állni. Míg a tíz focicsapat egymással küzdött a kispályá­kon, addig tizenegy csapat üst- jeiben-bográcsaiban főtt a fi­nom marhapörkölt. Gondoltak a gyerekekre is. Számukra fel­állították a légvárat, mászó fa­lat, élő csocsét. Lehetett golfau­tózni és hintóval sétakocsikáz- ni. Több mint félezer ember fo­gadta el a meghívást, azonban a rossz idő miatt jó páran nem ér­keztek meg. Akik itt voltak, jól érezték magukat. Gy. J. Habsburg György lesz a TIT vendége KAPOSVÁR A Sikeres Magyarok Sorozat keretében hétfőn Habs­burg György lesz a Somogy me­gyei TIT vendége Az 52 éves po­litikussal, az Európai Unió meg­bízott nagykövetével családjáról, Európáról, Magyarországról be­szélget majd Kisgyura Attila a délután öt órakor kezdődő ren­dezvényen. Habsburg György 1964-ben született a németországi Starn- bergben, s 1984-es érettségije után jogot hallgatott az Innsb­rucki Egyetemen, majd egy fél évet töltött a Madridi Egyete­men, ahol történelmet hallgatott, 1986-89, valamint 1990-93 kö­zött a müncheni Ludwig-Maxi- milians-Universität politológia és történelem szakos hallgató­ja lett, közben rövid időre ismét a madridi Complutense Egye­tem történelem és iszlám szakos hallgatója volt. 23 évesen kezdett el dolgozni a ZDF német közszol­gálati televíziónál, aztán 1989- ben rövid ideig az ománi televí­ziónál dolgozott. Magyarország­ra 1993-ban költözött, s fel is vet­te a magyar állampolgárságot, 3 évvel később utazónagykövet­nek nevezték ki, 2004-12 között a Magyar Vöröskereszt elnöke volt. Nem ő az első Habsburg, aki Kaposvárra érkezik, édesap­ja, Habsburg Ottó 1992-ben járt a itt a Páneurópa Unió és az Eu­rópai Parlament magyar delegá­ciójának elnökéként. A. V. Egyhetes munkabeszüntetést hirdetett a Szövetség a megyében Sztrájk: kérelem a bírósághoz ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Dobi István, az Autó­busz-közlekedési Szakszerve­zetek Szövetségének elnöke kö­zölte: az egyeztetés sikertelen­sége miatt, az AKSZSZ sztrájk- bizottsága a sztrájk megtartá­sa mellett döntött, amely ok­tóber utolsó napjától egy hétig tart az ország hat régiójában, melyet a Volán munkavállaló­inak körében hirdetnek majd meg. Pénteken az érdekvédelmi szervezet kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál: eb­ben a szövetség kéri az első fo­kú bíróságtól, hogy a három év Harcra készen: a sztrájk megtartása mellett döntöttek a buszosok alatt történő 50 százalékos bér­felzárkóztatásról szóló tárgya­lások kikényszerítése céljából kitűzött sztrájk megtartásának jogszerűségét, nem peres eljá­rásban állapítsa meg.- Másfél éve folyamatosan elszántak vagyunk - mondta a Somogyi Hírlapnak Dobi Ist­ván. - Azt csináljuk, amit egy szakszervezetnek ilyenkor ten­nie kell. Bár folyamatosan fa­lakba ütközünk, ettől függet­lenül meghirdetjük a sztrájkot. Úgy érzem, hogy mindig, de eb­ben a helyzetben különösen lé­nyeges az összetartás. Ha nem fognak össze a dol­gozók, akkor úgy érzem, hogy megbukik a bérharc. H. M. Százhetven éve indult útjára az első balatoni gőzhajó Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu Kérdés, kaphat-e építési engedélyt a viharjelző obszervatóriummal szomszédos telek Két hársfa nem lehet akadály Siófokon Nem csak Széchenyi... A helyi Széchenyi iskolá­sokkal közösen emlékezett a siófoki kikötőben az idén 170 éves Balatoni Hajózási Zrt. a kerek évfordulóra és a 225 éve született gróf Szé­chenyi Istvánra. BALATON Százhetven éve, 1846. szeptember 21-én, Széchenyi 55. születésnapján indult első útjára az első géppel hajtott ba­latoni vízi jármű, a Kisfaludy lapátkerekes gőzhajó. A Bahart vezetése koszorút helyezett el Kaáli Nagy Dezső vízépítő mér­nök sírjánál is a siófok-újhelyi temetőben; tíz balatoni kikötőt, a Sió-csatorna bővítését és tor­kolati műveinek kialakítását tervezte. A füredi partok előtt ugyanekkor felsorakozott a Ke­lén, a Csobánc és a Jókai moto­ros hajó, s közös kürtszóval kö­szöntötte az ünneplőket. Kisfaludy ma is járja a Bala­tont Füredről indulva, lapátke­rekes motoros hajóként, de nem a Bahart zászlaja alatt; makett alapján építették korhűen új­já. A baIatontipp.hu informá­ciós portál a balatoni gőzhajó­zás megteremtéséről és az ere­deti Kisfaludyról eddig kevés­sé ismert adatokat tett közzé a napokban. E szerint Lichtnec- kert András történész, levéltá­ros levéltári forrásokra építve azt írja: „A balatoni gőzhajózás eszméje Hertelendy Károlytól ered, aki azt először 1837-ben SIÓFOK Se természet-, se kör­nyezetkárosítást nem követtek el, akik kivágtak két védett hársfát a siófoki viharjelző ál­lomás szomszédságában lévő magántelken. A meteorológiai szolgálat és az önkormányzat is feljelentést tett, a rendőrség szakértők bevonásával tisztáz­ta az ügyet és arra a következ­tetésre jutott: a hárs nem tar­tozik a védett, vagy fokozot­tan védett fajok közé. Illetve „életképes, egészséges fák ke­rültek kivágásra és a rajtuk élő életközösségek élőhelye ez­zel megszűnt, ugyanakkor ha­sonló élőhelyek (hársfák) van­nak még a környéken, melyek ugyanúgy élőhelyet jelenthet­nek.” Az eredeti kérdés tovább­ra is az: kaphat-e építési enge­délyt a siófoki viharjelző ob­szervatóriummal szomszédos telek tulajdonosa, vagy sem? Bíróság dönti el a vitát, a per már zajlik a Kaposvári Járásbí­róságon. Szakemberek szerint amennyiben a tervezett több­Vágásérett: tisztázták az ügyet emeletes lakóházzal beépíte­nék a szomszédos telket, azzal értelmetlenné válna a siófoki állomás léte. Az engedélyezési eljárás so­rán korábban a Somogy Me­gyei Kormányhivatal azzal ta­gadta meg az építési engedély kiadását a viharjelző állomás melletti vízparti telket már 2004-ben megvásárló, de egé­szen idáig építkezni nem akaró magánszemély számára, hogy a területen két védett hársfa ta­lálható. Ezt követően, ahogyan akkor megírtuk, egy vasárna­pi napon „a fákat viharos gyor­sasággal kivágták, szétfűré­szelték, darabjait eltüntették a telekről. A meteorológiai szol­gálat értesítette a rendőrséget, a kiérkező járőröknek azon­ban az építtető fakivágási en­gedélyt mutatott. Kiderült: két kicsiny kőrisre valóban kér­tek kivágási engedélyt az ön- kormányzattól, a két jóval na­gyobb, védett hársra azonban természetesen nem kaptak.” F.l. a füredi savanyúkút mellé ki­helyezett panaszkönyvben fej­tette ki. Egy Fleischer nevű bé­csi vállalkozó 1844-ben mono­póliumot akart szerezni a Ba­latonon való gőzhajózásra. Eb­ben a helyzetben Hertelendy belevágott a szervezésbe, meg­kezdte a részvényesek gyűjté­sét. 1845. szeptember 1-jén ki­adta a Gőzöst a Balatonra című röpiratát, ezzel zászlót bontott a balatoni gőzhajózásért szervez­kedő Balaton-vidéki csoport”. Vagyis a balatoni gőzhajózás megteremtésében gróf Széche­nyi Istvánnak és Hertelendy Károlynak egyformán kiemel­kedő érdemei voltak. A tör­ténész szerint az előkészítés szakaszában (1845) Hertelen- dyé, a megvalósítás szakaszá­ban (1846) Széchenyié, a me­netrendszerű gőzhajó-közleke­dés elindításában (1847) ismét Hertelendyé volt a főszerep. Lichtneckert azt is cáfolja, hogy a Kisfaludy fából készült volna, a feltárt források szak­emberek bevonásával történt értelmezéséből arra jutott: vasj testű hajó volt. Mozgásban: a Kisfaludy ma is járja a Balatont Füredről indulva, lapátkerekes motoros hajóként

Next

/
Oldalképek
Tartalom