Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-22 / 223. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK A szakrális művészetek heté­nek egyik állomásán bábok mozgatták meg a kaposvári óvodások és iskolások képze­lőerejét szerdán a Nagyboldog­asszony Római Katolikus Gim­názium, Általános Iskola kör­kápolnájában a megyeszékhe­lyen. A meseélményt Czukor Cecilia bábkészítő, óvodapeda­gógus, drámapedagógus hozta el a kisebbeknek. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu KAPOSVÁR Ritmustapsolással hívták fel a gyerekek figyel­mét, majd Bencs Zoltánné, a Nagyboldogasszony Általános Iskola igazgatóhelyettese mon­dott köszöntőt.- Én csak játszani jöttem, úgyhogy nem beszélek - fűz­te hozzá Czukor Cecilia. - lát­szatok velem - kezdte, s több nem is kellett az első sorban ülő gyerekeknek, érdeklődőén nézték az Angyalbárányok cí­mű mese kellékeit, például az öreg tekercselőt.- Sok dolga van manapság a pedagógusoknak és a bábo­soknak, hogy visszacsempész- szék a gyerekek életébe a me­sét - válaszolta kérdésünk­re Czukor Cecilia. - Ami oly­kor a családi életből kimarad, azt nekünk kell most pótolni. A népmesében látom azt, ami az ő segítségükre szolgál leg­inkább, én ezekből a történe­Czukor Cecilia bábokkal csempészi vissza a mesét valamennyiünk életébe tekből merítkezem. A népme­sében minden benne van, ami az emberi élethez szükséges, utat mutat nekik ahhoz, hogy utána az életben boldogulhas­sanak. A legfontosabb a szóbe­liség, nem is feltétlenül a báb, hanem amikor szóban hallja a mesét a gyermek. Ilyenkor belső kép képződik benne, és ő maga alkotja meg a mesét a fejében. Amikor bábokkal mu­tatjuk be, akkor már valami­lyen szinten lekorlátozzuk az ő képzeletét, ezért azt gondolom, hogy elsősorban a szóbeliség a fontos, utána a bábokkal esz­közhasználatra is tanítjuk, ez­zel szemben a televízió viszont csak képet ad. Királylány min­denki szeretne lenni, király­fi mindenki szeretne lenni, sőt van olyan gyerek, aki sárkány szeretne lenni - hangulatuktól függően kiválasztják maguk­nak, hogy most jók vagy éppen rosszak akarnak lenni, s le­het, hogy a rossz is csak azért kell nekik, mert akkor abban a rosszban kiélik a saját durvasá­gukat, és utána ezzel le tudják tenni a problémát. A bábozás kortól független, életünk végé­ig fontos, sőt manapság egyre inkább divat a felnőttek körei­ben, a színházak olyan reper­toárral készülnek már felnőt­tek számára is, ahol nekik szó­ló történeteket dolgoznak fel. Az interaktív mesét zenei aláfestés kísérte, míg egyszer a száj maradt tátva, addig más­kor hangos nevetés járta be a kápolnát. Előbukkant az ostya a történetben, melyből többen is ropogtattak, ám a „hamu­ban sült” pogácsa osztatlan si­kert aratott. Vidámság: megmozgatták a gyerekek képzelőerejét Figurák: a bábok az eszközhasználatra is tanítanak A szülő felelőssége is az, hogy pontosan mi kerül a gyermek elé- Ha a bábozás pszichológi- kor Cecilia. Régebben hang­ái hátterét vesszük, akkor ab- súlyosabbak voltak a mesék, ban az esetben segíthet a ne- mint ma. a gyerekek olyan héz, esetlegesen problémás meséhez is hozzájuthatnak körülmények közt élő gyere- a televízión keresztül, mely kék számára, ha ők maguk nem feltétlenül építő jelle- báboznak. A mese minden- gű. - A szülőknek és a csa- ben segít, a báb kifejezetten ládoknak is nagy a felelős­akkor, amikor ő maga húz- ségük, hogy mit engednek, s za a kezére, mert akkor át mit nem a gyermek számára tud lényegülni - mondta Czu- - tette hozzá. A KVGY fél évszázad alatt közel húszezer embernek biztosított munkát, külföldön is szerepet vállal Az élvonalban iparkodnak ötven esztendeje ►Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Szalai Gyula, a KVGY igazgatója kiemelte: a VBKM 11. sz. kaposvári gyára a vezetés ésszerű és racionális döntéseinek valamint a dolgo­zók szorgalmának köszönhe­tően a ‘70-es évekre már a vá­ros meghatározó termelőegysé­gei közé tartozott. Kezdetekben mint leányvállalat, a nyolcva­nas évek közepére kivívta ön­álló vállalati státuszát, a rend­szerváltás után következett a privatizáció, s a cég azóta is az európai versenyszféra része.- A gyár kapui 1967 január elsején nyíltak meg - mondta Szalai Gyula. - Ekkor lépett be rajtuk az első műszak, s azóta több mint 18 ezer munkanap telt el. A cég az elmúlt öt évtized alatt becsléseink szerint mint­egy 20 ezer ember számára biz­tosított hosszabb-rövidebb idő­re munkát. Szalai méltatta a korábbi igazgatók munkásságát, meg­emlékezett Laczkó Józsefről, Szerecz Lászlóról, Horváth Atti­láról, s megkülönböztetett tisz­telettel köszöntötte a jelenlé­vő Varga Józsefet, aki 1982 és 2008 között volt a KVGY ügy­vezető igazgatója, s aki elévül­hetetlen érdemeket szerzett a vállalat 1986-os önállóvá válá­sában és az 1993-as privatizáci­ójában. - A korrektség, a meg­bízhatóság, a pontosság vélemé­nyem szerint a hosszú távú kap­csolat alapja - jelentette ki Var­ga József, aki részletesen felele­venítette az elmúlt időszak főbb fejleményeit. Fontos visszajel­zésként értékelte azt is, hogy a KVGY rangos szakmai díjakat nyert el. Szita Károly, Kaposvár polgármestere is köszöntötte a KVGY dolgozóit, s bejelentette: rövidesen több mint 1,5 milli­árd forint értékű iparterület fej­lesztési program indul a megye- székhelyen. Svajda József, a Magyar Szak- szervezeti Szövetség somogyi elnöke korabeli élményeit fel­elevenítve kiemelte: meg kell becsülni a biztos munkahelye­ket, s a rendezett munkahelyi körülményeket. Rámutatott: a KVGY vezetése komoly erőfe­szítéseket tesz a munkaválla­lók érdekében. Adódik a kérdés: mit hoz a kö­vetkező időszak a KVGY törté­netében? Szalai Gyula úgy gon­dolja, hogy a saját, a tulajdono­sok és a vállalat vezetése és dol­gozói nevében is kijelenthetem, ahogy a múltban, úgy a jövő­ben is minden erőfeszítést meg­teszünk azért, hogy folyama­tosan megtudjunk felelni a 21. századi versenyszféra kihívá­sainak és követelményeinek - hangsúlyozta. Harsányi M. Kincsek az archívumból: ötven éve biztos munkahelyet adnak Régi vidám pillanatok: rendezett munkakörülményeket kaptak

Next

/
Oldalképek
Tartalom