Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-21 / 222. szám

2016. SZEPTEMBER 21., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g Végveszélybe került a kaposvári vasútbarátok munkája Utcaseprőnek küldték Kemenczei Róbert szerint rendszeresen akadályba ütköznek, nagyon kevés a segítség Megígérte az elbocsátott vasutasoknak, hogy vigyázni fog az állomásra... Kemenczei Róbert kötődése a ját. Megszerette a helyet, és szív- a várótermet, padokat, ajtókat szaemlékszik arra az időre, ami­kapostüskevári vasútállomás- ügyének érzi, hogy ne menjen újítottak fel, járdát és utat épí- kor 2011-ben megszüntették a hoz az 1980-as évek közepéig tönkre. 2000 óta indult a munka tettek. Közben a MÁV is elismer- szolgálatot az állomáson, és el­nyúlik vissza. Amióta a környék- először szemétszedéssel, aztán te a munkájukat azzal is, hogy bocsátották a munkavállalókat, re költöztek, vonzotta a vasút. amikor a MÁV elküldte a segéd- a vasúttársaság felújította a fe- Volt közöttük, aki 26 éven át dol­Már gyermekként rengeteg időt munkásait, a fűnyírás is az egye- dett peront, a tetőszigetelést és gozott ott, egy hölgynek másfél töltött az állomáson. Később is sületre maradt. A vasútbarátok a kéményeket. Most követkéz- éve volt vissza a nyugdíjig. Nekik sokat segített, tekerte a sorom- hulladéktárolót szereltek fel. vi- hetne az épület belsejének esi- ígérte meg, hogy vigyáz az állo­pót, fűtötte a váróterem kályhá- rágoskertet ültettek, kifestették nosítása. Kemenczei Róbert visz- másra. Ez pedig kötelez... Nincs megélhetésem, per pillanat egy forint nélkül va­gyok - mondta keserűen egy kaposvári civil egyesület vezetője, aki évtizedek óta tevékenykedik a közjóért. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu KAPOSVÁR Kemenczei Róbert és a Verebély László Vasúttör- téneti Egyesület 16 éve tartja rendben a kapostüskevári vas­úti megállóhelyet. A MÁV ad­ta át nekik az épületet ezzel a feltétellel, így kapott otthont a vasűttörténeti kiállítás. Ha nem tartanák karban a jelen­leg is a működő megállót, már rég az enyészeté lenne, mint oly sok más elhagyatott vasút­állomás. Ehhez azonban alig kapnak támogatást, sőt most a munkaügyi központtal is meg­gyűlt a bajuk.- 2014-15-ben közfoglalkoz­tatottként gondnoki állásban voltam a területen. Az idén az első két hónapot még dolgoz­hattam, mert erre pályázati lehetőségünk volt. A pályázat azonban lejárt, ekkor újabbat nyújtottunk be, de a folyamat elhúzódott - mondta Kemen­czei Róbert, az egyesület elnö­ke. - Jeleztem a munkaügyi hi­vatalnak, hogy szeretnénk új­ra foglalkoztatási igénnyel él­ni, ha a pályázatunk elszámo­lását elfogadja az alapkezelő. De a munkaügyi központ nem volt megértő... Közben ugyanis behívták, kapott egy levelet, hogy köteles megjelenni, különben törlik a rendszerből. Felhívta az ügyin­tézőt, és közölte vele, hogy ön­kéntes közérdekű munkát vé­gez az állomáson, és szeret­ne ott munkahelyet teremte­ni a korábbi évekhez hason­lóan. A hölgy azt felelte, hogy jöjjön be, megbeszélik. - Ehe­lyett azonban egy utcakarban­tartói állást ajánlottak fel. Ezt nem vállaltam. Elém toltak egy papírt, hogy írjam rá, mi­ért nem. Azon a lapon azonban nem szerepelt a munkáltató ne­ve, a munkakör megnevezése, se a várható kereset, se a fog­lalkozási jogviszony. De mert visszautasítottam a felajánlott munkát, töröltek az álláske­resők közül - jelentette ki Ke­menczei Róbert. - Azóta per­ben állok a Kormányhivatallal a Munkaügyi Bíróságon, mert szerintem rossz jogszabályok­ra hivatkoztak a törlő határo­zatban. Közben pályázatunkat elfogadta a Nemzeti Erőforrás Támogatáskezelő, néhány hét türelem kellett volna... A helyi­ek érdektelenek és közönyösek, vonta le a következtetést. Zeneiskolák: országos elnökségi tag lett Nagy KAPOSVÁR Nagy Tamást, a Liszt Ferenc Zeneiskola igaz­gatóját a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsé­gének elnökségi tagjává és so­mogyi képviselőjévé választot­ták. Erről a megyei művészeti iskolák igazgatóinak értekezle­tén született döntés.- Hatékonyabb érdekvédel­met és erősebb érdekképvisele­tet szeretnének a megyei veze­tők - közölte lapunkkal Nagy Tamás. - S egyúttal javaslatot tettek arra, hogy ennek érde­kében alakuljon meg a somo­gyi művészeti iskolák igazga­tói munkaközössége, melynek képviseletére egységesen fel­kértek. H. M. KOMMENTÁR SOMOGYBÁN számos nagy­szerű zenész bontogatta szárnyait, gondoljunk csak a siófoki Kálmán Imrére, vagy a kaposvári Kokas lányokra. S most is építkeznek tehetsé­gek, akik nem csak örömet lelnek a muzsikálásban, ha­nem ezt át is adják mások­nak. Vigyázzunk rájuk! HIRDETÉS r " ......~..'..— ..... a M a ünnepli 95- születésnapját Kaposváron MÁTÉ SÁNDORNÉ Őszi főutcai rajzóra pi I la nat KAPOSVÁR Festői idill diákoknak- a Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola 11. osztályo­sai ültek ki az utcára, hogy grafikai tanórájuk keretében megörökítsék a megyeszékhely köztereit. „Nem hinném, hogy a végzet vagy a sors létező dolog len­ne. De azt elmondhatom, hogy néha pontosan az a személy sétál be az ajtón, akiben min­dig is reménykedtél, s megtesz mindent azért, hogy távol tart­son magától. Aztán kiderül, elégnek bizonyulsz hozzá.” Kiérő Cass Az élet mindig a legmeg­felelőbb pillanatban sodorja elénk a számunkra fontos em­bereket. Amy Harmon írjon! Szóljon! Várjuk olvasóink leveleit (cí­münk: 7400 Kaposvár, Kontrás- sy u.2/a), és az SMS-eket (tele­fonszámunk: 20/9689-444). A normális hangvételű írások között nem válogatunk, azo­kat közöljük. Minden hét köze­pén közzé tesszük a következő időszak - kiemelten a hétvége - eseményeit. Az ingyenes ese­mények ingyen bekerülhetnek a lapba, ezekről a tudnivalókat a kata.markus@mediaworks.hu címre várjuk. VERADAS 2016. szeptember 27. 12:00-16:00 KAPOSVÁRI EGYETEM Kaposvár, Guba Sándor u. 40. 2016. szeptember 30. 14:00-17:00 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Kaposvár, Szent Imre u. 14. 2016. szeptember 28. 14:00-16:00 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Zalaegerszeg, Landorhegyi út 33. KÉPTÁVÍRÓ A Fenyvesi-fele könyves­bolt nagy nyugalma SOMOGY Az idősebbek még a hetvenes években is csak Fenyvesi könyvesboltként em­legették. Hajdani tulajdonosa, Fenyvesi Béla ezzel a vállalko­zásával sok évtizedre beleírta magát a város emlékezetébe. Nekünk ez a bolt esett útba: jövet és menet. Leszállva a 4-es buszról si­etve a gimnáziumba, regge­lenként éppen csak oda tud­tunk sandítani a kirakatra, és nyugtáztuk, hogy történt-e változás. Hazafelé aztán már ráérősen megálltunk, szem­léltük a kirakott könyveket. Hetente kétszer valahogy kö­telezőnek is éreztük, hogy be­lépjünk az olajos padlózatra, és körbesétáltunk. Az eladók nem kérdezték már rég, hogy mi járatban vagyunk, tud­ták: bármelyik íróról, költő­ről szó lehetett aznap Szo- liva tanárnő irodalomóráján, és mi szeretnénk utána ol­vasni a hallottaknak. Inkább néha mi kérdeztük az eladó­kat, egy-egy könyvre mutat­va, hogy érdemes-e megven­ni. Abban az időben az el­adók kíváncsiságból is elol­vasták a népszerűbb könyve­ket,mert szerették tudni mit kínálnak a vevőknek. Aztán egyszer lebontották az épü­letet. Újabb, szebb, tágasabb lett az új bolt. Csak a hangu­lat veszett el, nem tudni ho­va lett, de nincs. Mert volt egy semmi máshoz nem hasonlít­ható nyugalma annak a bolt­nak. Az nincs most sehol... Varga István

Next

/
Oldalképek
Tartalom