Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-15 / 217. szám

2016. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Sztrájkoló közszolgáid ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A sztrájkolok egyik fő célja a béremelés, amely 2008- tól elmaradt. Nem a jelenlegi munkáltatójuktól, azaz az ön- kormányzatoktól remélik a fi­zetés növekedést, hanem az ál­lam segítségét követelik. Azzal érvelnek: ezen a szakterületen jelentős a bérleszakadás. A kö­zépfokú végzettségű dolgozók nagy részének ki kell egészíte­ni a bérét, hogy a szakmunkás­minimálbért elérje. Somogybán két településen, Nagyatádon és Bárdudvarnokon sztrájkoltak szerdán. Az alkalmazottak fé­lelme is szerepet játszhat ab­ban, hogy számos városban, fa­luban nem kapcsolódtak a meg­mozdulásba.- A kormány végre vegye tu­domásul: az önkormányzati köztisztviselők is a közigazga­tás részei - hangsúlyozta Utasi Tamás. - S fontos, hogy megfele­lő fedezetet biztosítson a 30 szá­zalékos béremelésre az állam. Több sztrájkolóval beszéltem, és valamennyien a megbecsült­ség hiányára panaszkodtak. Az anyagi kérdéseken túl például a szakmai képzést is emlegették, s volt, aki azt mondta: egyes kor­mányhivatalok szinte csak a sa­ját apparátusukra koncentrál­nak, holott érdemes volna az önkormányzati szféra érdekeit is szem előtt tartani. A munkabeszüntetésben érintett helyeken szerdán nem működött az ügyfélszolgálat. A sztrájkolok egy része beszélge­téssel múlatta az időt, Nagyatá­don a település múltjáról, fejlő­déséről tartottak vetítéses elő­adást. S bár sok örömre nem volt okuk az önkormányzati köztisztviselőknek, azért nosz­talgiáztak is: korabeli köztiszt­viselői napokon készült fotó­kat nézegettek. Utasi Tamástól tudjuk: attrocitás nélkül zajlott le a megmozdulás Somogy­bán. Arra a felvetésre, mi szerint mennyire tartja eredményesnek a sztráj­kot, a titkár azt mondta: ez nézőpont kérdése.- Ha a megyét néz­zük, nyilván akkor len­ne foganatja a mun kabeszüntetésnek, ha az érintettek 80 százaléka sztráj­kolna - mondta a somogyi-tolnai titkár. - Úgy tű­nik, hogy a min­denkori hatalom csak az erőből ért, elég, ha csak az internetes adó elleni tüntetésre em­lékezünk vissza. Azt gondolom, hogy most külö­nösen nagy szükség van az összefogásra. Szabó János kaposvári szo­ciológus szerint a 30 százalé­kos béremelés indokolt. - Rö­vid időn belül ez a második munkabeszüntetés, eddig nem hallgatták meg az önkor­mányzati köztisztviselők kö­vetelését. Szabó szerint azért csak eny- nyien kapcsolódtak a sztrájk­ba, mert sokan tarthatnak a re­torziótól. Rámutatott: a szakte­rületen folyamatosan nagy a leterheltség, feltétlenül szüksé­ges meglépni a dolgozók által követelt béremelést. Szerinte a központi közigazgatásban dol­gozók bérével egy szintre kel­lene hozni az önkormányzati köztisztviselők fizetését. Harsányi M. , -N k•// »/ w r/mm Utasi Tamás: a kormánynak végre tudomásul kellene vennie: nem hagyhatja figyelmen kívül a szavainkat Egyeseknek milliók jutnak a közösből- Nagy baj lehet, ha ennyire nem fizetik meg a szakembere­ket - reagált Székelyfi József, az Iposz kaposvári elnöke. Hoz­zátette: furcsa, hogy miközben tömegek 2008-tól nem része­sültek béremelésben, addig bi­zonyos emberek havonta jóval több mint egymillió forint felet­ti fizetést kasszíroznak. Székelyfi úgy fogalmazott: olyan nincs, hogy egy zseb­ből mindig csak kivesznek és nem tesznek bele. Erre nem le­het alapozni egy rendszer mű­ködését, miközben az alacsony bérek ellenére hihetetlenül le­terhelik a polgármesteri hiva­talokban dolgozó köztisztvise­lőket. MEGYEI KÖRKÉP g Boldogság Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu lképzelem, amint az ingatlanát kínáló tulajdonos azt a transzparenst akasztja háza falára, „ez a ház eladó, mely- lyel különösen jól jár, hiszen a környéken élnek a legbol­dogabb emberek”. Ám nem fogalmazhatna így jó szájízzel egyet­len somogyi háztulajdonos sem, ugyanis Magyarország boldog­ságtérképén Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén mellett Somogy megye is leghátul szerepel egy felmérés szerint. A kutatás megmutatja, hogy a boldogság milyen összefüggés­ben van az életkorral, a családi állapottal vagy éppen az iskolá­zottsággal. Az MTI szerint országosan a legboldogabbak a nők, a kistelepüléseken élők, a 30-50 év közöttiek, a családosok és a diplomás nyugat-magyarországiak. A kutatást végzők szerint az egyik cél az volt, hogy feltérképezzék a térségeket, s hogy cél­zott kezdeményezésekkel lehessen segíteni ott, ahol kell. Tucatnyi aktuális probléma húzza le a boldogságot, hogy csak egyet említsünk, a biztonságot adó munkalehetőségek hiánya... Maradéktalanul boldognak lenni is csak egy ideális világban volna lehetséges, ahol nem éri annyi inger az embert nap mint nap. Világunk ugyanis ingerekkel teleszőtt, huzamo­san fenntartani a boldogsá­got pedig nem lehetséges egy pszichológus szerint. Mint el­mondta, nem egy megnyug­vást adó örök állapot, hanem sikereken keresztül érjük el, me­lyekből mindig újabbak kellenek ahhoz, hogy benne maradhas­sunk a békés, elégedett, optimista komfort zónánkban. A siker fogalma mindenkiben másképpen csapódik le, sokan megélik akkor, amikor együtt van a család egy ünnepen, nem­különben, amikor azzal a tudattal sétáinak hazafelé, hogy má­ra elvégezték a munkát, járjon az plusz főnöki elismeréssel vagy éppen anélkül. De siker egy őszinte baráti kézfogás, melyhez évek kölcsönös munkája kell... A boldogság szerves része a mentális egészségnek, melyről szükségszerű beszélni abban a világban, ahol a stressz szer­vezi sokak hétköznapjait. Ha erre éppen egy-egy számszerűvé nem tehető kutatás világít rá, azt is üdvözölni kell, hiszen cél­zottan ott lehet segíteni, ahol felszínre bukkan annak igénye. S bizony van olyan Európai Uniós nemzetközi statisztika,' mely szomorú képet fest hazánkról és inkább lennénk a lista végén, mint annak vezető országai közt. Ilyen az öngyilkossági ráta... A négy fal maradt csak a pincéből Somogytól távol, másutt élnek a boldog emberek a térkép alapján CSURGÓ A csurgói szőlőhegy egyik pincetulajdonosa tett be­jelentést szerdán arról, hogy az egyik közeli épület teljesen le­égett, de még füstöl.- A csurgói önkormányza­ti tűzoltók egy teljesen kiégett pincét találtak - közölte Bázel- né Mihályka Szabina megyei katasztrófavédelmi szóvivő. ­Az épület tetőszerkezete, a bo­rászati eszközök, bútorok és két gázpalack is megsemmisült. Az egység átvizsgálta a pin­cét, s eloltotta a még izzó romo­kat. A felderítés során kiderült, hogy az épületben senki nem tartózkodott. A tűz keletkezése­inek körülményeit eljárás tisz­tázza. H. M. Közép-Kelet-Európa oktatási rendszerébei Összefogás a Szávai Ferenc és Schöner Alfréd kézfogása pecsételte meg a művészeti kar kezdeményezte partnerséget ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Az első hason­ló jellegű felkérés, amellyel egy nem hittudományi egye­tem kereste meg őket, mondta Schöner Alfréd az OR-ZSE rek­tora, aki hangsúlyozta, hogy ezentúl példaértékű módon kaphatnak objektív tájékozta­tást a hallgatók az európai és magyar zsidóság történetéről és kultúrájáról. Karuk kezdeményezte a kur­zust, mutatott rá Hatos Pál, a Rippl-Rónai Művészeti Kar dé­kánja, mert a felelős értelmisé­givé váláshoz hozzátartozik a tájékozottság. A zsidó és a ma­gyar művészet az évszázadok során kölcsönösen gazdagítot­ta egymást, az egyetemes zsi­dó művészet átszövi a magyart. A kísérleti képzés a művészeti kar hallgatói számára nyitott, és lehetőséget ad arra, hogy nemzetközileg is elismert okta­tók és szakemberek tanítsanak a témában Kaposváron. A közös gondolkodás egy­re inkább felértékelődik a mai világban, mert együttélésre vagyunk ítélve egy bonyolult nemzetközi helyzetben, emelte ki Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora. A művészeti kar hallgatói az Országos Rab- biképző-Zsidó Egyetem támo­gatásával gazdagodhatnak mű­vészi önkifejezésükben, legyen szó akár fotóról, vagy színját­szásról. A középkortól máig tart az együttélés, és bár a holoka­uszt tragédiájára örökké emlé­kezni kell, mégis marad az op­timizmus, hogy sok évszázad messzeségéből minden újra­teremthető, mondta a megnyi­tón Schöner Alfréd. Felidézte, hogy valaha Kaposváron állt Magyarország legszebb zsina­gógája, ahová ezer ember fért be. A szocializmusban állami tulajdonba került, majd miu­tán a közelben lakótelepet épí­tettek, középen meghasadt az épület. Ezért 1980-ban a hon­védség felrobbantotta a zsi­nagógát, emlékezett. Az épü­let ékessége egy 2,5 méteres két bronz kőtábla volt, a jobb oldalin az ember és Isten kö­zötti egységről szóló, a bal ol­dalin az ember és ember kö­zötti kapcsolatokat szabályozó szöveg volt. A robbanás után a jobb épen maradt, csak a bal hullott darabokra. A kőtáblák már nem építhetők újjá, de az emberi kapcsolatok igen, von­ta le a tanulságot. Répa Imre egyetemi tanár is felszólalt a megnyitón, aki sze­rint a mai világpolitikai hely­zetben vissza kell találni a gyö­kereinkhez. Az együttműködé­si megállapodást Szávai Ferenc és Schöner Alfréd rektorok, va­lamint Borbás Zoltán kancellár írták alá Kunos Péter, a MAZSI- HISZ igazgatójának jelenlété­ben. Az eseményt Schöner Alf­réd előadása követte a z együtt­élés örökségéről. K.G. Komp: túl az egymillió utason ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Csak a komp fedélze­ten derült ki a kiléte: a pécsi Szabó Judit őszi családi pihe­nésről tért haza az északi part­ról párjával és édesanyjával. A Bahart egy partnere jóvoltából százezer forintos nyeremény­csekket vehetett át Kollár Jó­zsef vezérigazgatótól. Tavaly csak az év legvé­gén érte el a komp az egymil­liós utasszámot. Most tizen­két százalékkal állnak job­ban a 2015-öshöz képest, ami a vezérigazgató szerint egye­bek között az igényekhez iga­zított, kibővített menetrend­nek köszönhető. A menetren­di hajókat az utóidény végé­ig, szeptember 11-ig 54 ezerrel többen vették igénybe, a teljes személyhajózás (menetrendi, séta- és programhajók) utas- forgalmában 10-12 százalékos emelkedést regisztráltak. A személyhajók eddig több, mint 700 ezer utast szállítottak. F. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom